Egy 200 éve született kistétényi birtokos – Klauzál Gábor
Budatétényi Mandula I. évf. 2. sz., 2004. november, 2. oldal
Első kormányunk ipari és kereskedelmi minisztere Pesten született, nemesi családban 1804. nov. 18-án, azaz éppen kettőszáz esztendeje. A család Klauzál születésekor még nem hosszú ideje bírt nemesi ranggal: édesapja, János kapta azt Ferenc császártól a francia forradalom idején az osztrák hadseregben, ezredesként elért katonai sikereiért.
Klauzál Gábor, a család kései gyermeke sokat tanult idősebb testvéreitől, leginkább a nála öt évvel idősebb Imrétől, akiből később híres biológus vált: például 1840-ben Oroszváron növénynemesítő intézetet alapított. Valószínű, hogy Klauzál a szabadságharc bukása után a tőle korábban hallott és látott módszereket alkalmazta a szakszerű szőlő- és gyümölcstermeléshez budatétényi birtokán is.
Klauzál Gábor iskoláit Pesten, például a piaristáknál végezte, s Pesten szerzett jogi doktorátust is. Ezek után a család szegedi ágának hívására Csongrád megyébe került, ahol már 1827-ben országgyűlési követ lett, de ekkor még betegsége miatt nem vehetett részt a második reformországgyűlésen. Ezt követően azonban az ellenzék egyik vezetőjeként az 1832–36-os, az 1839–40-es és az 1843–44-i diétákon (így hívták akkor az országgyűlést) is aktív szerepet vállalt megyéje követeként, s emellett szót emelt a zsidók emancipációjáért is. Szűkebb pátriáját sem hanyagolta el, tevékeny szervezője volt például a szegedi takarékpénztárnak. Képviselőként barátkozott össze Deák Ferenccel is, aki a szabadságharc után többször meglátogatta őt kistétényi birtokán.
A reformellenzék tagjaként Deákhoz hasonlóan az óvatos, megfontolt liberálisok közé tartozott, s mestere volt a záradékok (clausulák) megírásának, amelyek a magyarok számára kedvezően pontosították a törvényjavaslatokat. (Természetesen a latin szó és a név hasonló hangzása között nincs egyéb kapcsolat).
A forradalom idején a heveskedő pesti ifjakat mérsékelve szervezte Nyáry Pállal a pesti nemzetőrséget, s tartott beszédet a pesti népgyűlésen március 16-án. 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere volt, s hozzá tartozott a közegészségügy, például a járványok ellen való küzdelem is. Munkájában kitűnő segítői voltak, például a később szintén Kistétényben élő Korizmics László, aki a szabadságharc után az egyetlen magyar mezőgazdasági szaklapot szerkesztette, vagy a kiemelkedő tudós, Rombauer Tivadar, aki a hadianyaggyártást felügyelte. Klauzál miniszterségéhez fűződik az első kollektív szerződés megkötése, amelyet a pest–budai nyomdászok képviselőivel írtak alá, és a szabad iparűzés bevezetése is.
Klauzál miniszterként is mélyen elítélt minden meggondolatlan forradalmi politikát és a kossuthi radikális osztrákellenességet. Ennek fényében nem meglepő, hogy amikor a Kossuth-pártiak főlénybe kerülését tapasztalta, lemondott, s visszavonult. Világost követően csak egy rövid ideig volt elzárás alatt, nem tudtak rábizonyítani semmilyen politikai bűnt. Hogy közel legyen barátaihoz, 1850-ben birtokot vásárolt Kistétényben majd 1851-ben a kistétényi Szent Mihály kápolnában feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József tábornoknak a volt jegyesét, Schmidt Emmát. Frigyükből három gyermek született, akiknek Deák Ferenc volt a keresztapjuk. Ez is arra mutat, hogy Deák sokat volt Klauzáléknál, szerette a csendes, beszélgetésre és önelemzésre alkalmas budatétényi vidéket.
Klauzál Gábor 1866-ig Kistétényben gazdálkodott, s elsősorban szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott. Ő alapította a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot is. Emellett fő támogatója volt a Szent Mihály kápolna építésének. A csendes, mindenféle hevességtől tartózkodó, fontolva haladó politikus otthonra talált gyümölcsfái között, s innen csak rövid időre, a magyar politikai élet rövid újjáéledésekor, Deák hívására lépett ki, s lett újra képviselő 1861 és ’66 között. Sajnos azonban a Kiegyezést már nem érte meg, egy vidéki útja során (lányait látogatta meg) megkapta élete második agyvérzését, amely végzetes volt.
Még ha megalapozhatatlannak látszó szóbeszéd is az, hogy Deák a Kiegyezés szövegének egy részét Budatétényben írta meg, mindazonáltal mégis fontos tudnunk azt és büszkének is kell lennünk arra, hogy a magyar történelem nagy évszázadának e kitűnő alakja itt élt, s tetteinek következményeit még ma is itt láthatjuk szűkebb hazánkban.
Dr. Jászberényi József
