Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Egy 200 éve született kistétényi birtokos – Klauzál Gábor

Budatétényi Mandula I. évf. 2. sz., 2004. november, 2. oldal

Első kormányunk ipari és kereskedelmi minisztere Pesten született, nemesi családban 1804. nov. 18-án, azaz éppen kettőszáz esztendeje. A család Klauzál születésekor még nem hosszú ideje bírt nemesi ranggal: édesapja, János kapta azt Ferenc császártól a francia forradalom idején az osztrák hadseregben, ezredesként elért katonai sikereiért.

Klauzál Gábor, a család kései gyermeke sokat tanult idősebb testvéreitől, leginkább a nála öt évvel idősebb Imrétől, akiből később híres biológus vált: például 1840-ben Oroszváron növénynemesítő intézetet alapított. Valószínű, hogy Klauzál a szabadságharc bukása után a tőle korábban hallott és látott módszereket alkalmazta a szakszerű szőlő- és gyümölcstermeléshez budatétényi birtokán is.

Klauzál Gábor iskoláit Pesten, például a piaristáknál végezte, s Pesten szerzett jogi doktorátust is. Ezek után a család szegedi ágának hívására Csongrád megyébe került, ahol már 1827-ben országgyűlési követ lett, de ekkor még betegsége miatt nem vehetett részt a második reformországgyűlésen. Ezt követően azonban az ellenzék egyik vezetőjeként az 1832–36-os, az 1839–40-es és az 1843–44-i diétákon (így hívták akkor az országgyűlést) is aktív szerepet vállalt megyéje követeként, s emellett szót emelt a zsidók emancipációjáért is. Szűkebb pátriáját sem hanyagolta el, tevékeny szervezője volt például a szegedi takarékpénztárnak. Képviselőként barátkozott össze Deák Ferenccel is, aki a szabadságharc után többször meglátogatta őt kistétényi birtokán.

A reformellenzék tagjaként Deákhoz hasonlóan az óvatos, megfontolt liberálisok közé tartozott, s mestere volt a záradékok (clausulák) megírásának, amelyek a magyarok számára kedvezően pontosították a törvényjavaslatokat. (Természetesen a latin szó és a név hasonló hangzása között nincs egyéb kapcsolat).

A forradalom idején a heveskedő pesti ifjakat mérsékelve szervezte Nyáry Pállal a pesti nemzetőrséget, s tartott beszédet a pesti népgyűlésen március 16-án. 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere volt, s hozzá tartozott a közegészségügy, például a járványok ellen való küzdelem is. Munkájában kitűnő segítői voltak, például a később szintén Kistétényben élő Korizmics László, aki a szabadságharc után az egyetlen magyar mezőgazdasági szaklapot szerkesztette, vagy a kiemelkedő tudós, Rombauer Tivadar, aki a hadianyaggyártást felügyelte. Klauzál miniszterségéhez fűződik az első kollektív szerződés megkötése, amelyet a pest–budai nyomdászok képviselőivel írtak alá, és a szabad iparűzés bevezetése is.

Klauzál miniszterként is mélyen elítélt minden meggondolatlan forradalmi politikát és a kossuthi radikális osztrákellenességet. Ennek fényében nem meglepő, hogy amikor a Kossuth-pártiak főlénybe kerülését tapasztalta, lemondott, s visszavonult. Világost követően csak egy rövid ideig volt elzárás alatt, nem tudtak rábizonyítani semmilyen politikai bűnt. Hogy közel legyen barátaihoz, 1850-ben birtokot vásárolt Kistétényben majd 1851-ben a kistétényi Szent Mihály kápolnában feleségül vette az aradi vértanúnak, Nagysándor József tábornoknak a volt jegyesét, Schmidt Emmát. Frigyükből három gyermek született, akiknek Deák Ferenc volt a keresztapjuk. Ez is arra mutat, hogy Deák sokat volt Klauzáléknál, szerette a csendes, beszélgetésre és önelemzésre alkalmas budatétényi vidéket.

Klauzál Gábor 1866-ig Kistétényben gazdálkodott, s elsősorban szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott. Ő alapította a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot is. Emellett fő támogatója volt a Szent Mihály kápolna építésének. A csendes, mindenféle hevességtől tartózkodó, fontolva haladó politikus otthonra talált gyümölcsfái között, s innen csak rövid időre, a magyar politikai élet rövid újjáéledésekor, Deák hívására lépett ki, s lett újra képviselő 1861 és ’66 között. Sajnos azonban a Kiegyezést már nem érte meg, egy vidéki útja során (lányait látogatta meg) megkapta élete második agyvérzését, amely végzetes volt.

Még ha megalapozhatatlannak látszó szóbeszéd is az, hogy Deák a Kiegyezés szövegének egy részét Budatétényben írta meg, mindazonáltal mégis fontos tudnunk azt és büszkének is kell lennünk arra, hogy a magyar történelem nagy évszázadának e kitűnő alakja itt élt, s tetteinek következményeit még ma is itt láthatjuk szűkebb hazánkban.

Dr. Jászberényi József


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)



1848/49 (47)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (28)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (117)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (41)
Wolf-kripta (21)