Klauzálról az október 6-ai borkóstolón

Gondolatban repüljünk vissza az időben 1849. október 5-ére és Budatétényből az aradi várbörtönbe. Itt találjuk Nagy-Sándor József honvéd tábornokot, akihez megérkezik Winkler Brúnó gyóntató minorita szerzetes. A tábornokot a lelkész az asztalánál írva találja, bíztatja, hogy okvetlen megérkezik a felső helyről a kegyelem. „Főtisztelendő úr, minek ámítsuk magunkat? (...) E percben már nincs mit a földön remélni. Imádkozzunk Istenhez!” Ima után Nagy-Sándor kis levélkét von ki a zsebéből, mely éppen a nála lévő lelkészhez volt intézve, félvén, hogy akadályozva leend megbízásait szóban vele közölhetni:

„Kedves tisztelendő úr – tisztelt barátom! Szíves ígérete szerint méltóztassék Pestre Schmidt János rokonomnak, Kalocsára Nagy-Sándor Imre érseki orvos bátyámnak s Lugosra Ungváry János rokonomnak néhány vigasztaló sorokat írni; ezen fésűt és inggombot szíveskedjék a bizonyos pesti irományokkal s gyűrűvel együtt elküldeni, ezekre kérő tisztelő barátja, Nagy-Sándor József”

A levél tartalmának megértéséhez ismernünk kell, hogy Schmidt János orvos leányát 1849 elején Nagy-Sándor József eljegyezte magának Pesten, de a későbbi folytonos visszavonulás következtében az egybekelés meg nem történhetvén, ez utolsó percben a jeggyűrűt az Esztergom érsekmegyei hivatalból nyert esketési engedéllyel együtt visszaküldetni kéré. A lelkész határozott ígérete után, hogy a rábízott ügyben pontosan eljárand, Nagy-Sándor József csinosan rendezett szép hosszú barna hajából egy csomót levágott, s azt ügyesen koszorúba fonva átadta Winkler minoritának, hogy Schmidthez írandó levelével ezt is elküldje. Winkler teljesíté a rábízottakat.

Az érseki engedélyre azért volt szükség, mert Nagy-Sándor József a saját unokahúgát, nővére Nagy-Sándor Johanna (Schmidt Jánosné) lányát kívánta elvenni.
Miért is fontos nekünk Schmidt Emma? Hamarosan megtudjuk!
Nagy-Sándor József írta Aradról 1849. szeptember 9-én Emmáról az édesapjának:

„(...) nemcsak a külseje olyan meglepően tökéletes (...), hanem a szelleme, a szíve, a lelke is olyan ritka értékű, hogy mindenkinek csodálattal és megbecsülésssel kell adóznia neki. Szerencsés, nagyon szerencsés az a férfi, akié lesz, ez a csakugyan minden tekintetben tökéletes, mennyei teremtmény(...)”

És most térjünk vissza Budatéténybe, 1853. április 27-ére a Szent Mihály kápolnába. Jelentős esküvő zajlik. Az a férfi, akié Schmidt Emma lett, Klauzál Gábor, a ’48-as exminiszter! Klauzál a ’48-as eszmék melletti hitéről is tanúbizonyságot tesz, amikor Schmidt Emmával a passzív rezisztencia éveiben a kistétényi szőlőhegyen házasságot köt (három gyermekük születik). Nemcsak házasságot köt, de nyaralót és présházat is épít szőlőbirtokának egy szép részén, a kistétényi hegyen. Deák Ferenc 1859-ben egy levelében ezt írja Klauzálról:

„Kistétényben derék szőllője s kertje van, nagy borász, kertész, egészen ennek él és családjának(...)”

A korszerűbb szőlőművelés és borkezelés szorgalmazására, a közös értékesítés segítésére Klauzál Gábor és Korizmics László 1864-ben megalapítja az első kistétényi egyesületet, a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot, ami 15 évig működik. Klauzál Gábor a kistétényi hegyen szigorú álláspontot képvisel a minőségi szőlőtermesztés érdekében („Karthágó eltörlendő”), teljes felújítást, korszerű művelést és új fajtákat követel. Meg is lesz az eredmény:

„A (...) kistétényi (bor) derekasabban megállja a sarat Angliában mint a hírneves somlai és tokaji (...), mert egészségesebbek a nevezett arisztokratikus boroknál.”
(Levelek a szőlőből, borászati füzetek, Korizmics László, 1871.).

Klauzál Gábor és Korizmics László az annak idején világhíres buda-sas-hegyi borvidék szőlőbirtokosai. Korizmics tíz évvel később kezd borászkodni Kistétényben. Később Kistétényben hal meg, nemességet kap, a magyar akadémia tagja.

„Szőlészkedésem folyamán sokszor találkoztam Klauzállal, ki hegyünkön* tölté idejének legnagyobb részét kedvelt kertészkedésével. A jeles férfiú nagy érdeklődéssel kísérte eszközléseimet.”

Korizmicset olvasni lenyűgöző élmény. Akit még érdekel, hogy Klauzál és Korizmics milyen, a filoxéra előtti szőlőfajtákat termesztett a kistétényi hegyen, milyen díjakat nyertek nemzetközileg, és milyen történeteik voltak Kistétényben, annak legközelebb is szívesen mesélek – zártam soraimat.

Dr. Dobos Károly
bevezető előadása

Ezután Jásdi István remek csopaki fehérborait kóstolhattuk végig, aki Ranolder János veszprémi püspök egykori pincéjében gazdálkodik, majd meghallgathattuk Erdélyi György színművész úr szintén aradi kapcsolódású rövid előadását, végül a régi-új kerületi polgármesterrel és önkormányzati képviselőkkel is koccinthattunk friss megválasztásuk alkamából.

Dr. Dobos Károly – 2006. október

*Ugye, sokan budatétényiek, már nem is tudjuk, hogy mi tulajdonképpen hegyen lakunk. Egy egykori szőlőhegyen.

A képre kattintva azt nagyobb méretben is megnézheti.