Egy különleges férfiú különleges története

...

És akkor maradjunk Budapest XXII. kerületében. Irány Budatétény, ahol egy különleges férfiú különleges történetét látjuk, mármint élettörténetének azt a szakaszát, ami Budatétényhez köti őt.

     Dr. Dobos Károly, a Klauzál Gábor Társaság elnöke: "A nagy dolgok a vendéglőkben születnek! Itt ülünk Nagytétényben, a "Betérő a Sekrestyéshez" étteremben, ami a Klauzál Gábor Társaság születésének a helyszíne. Ugyanilyen jeles helyszín a Pilvax Kávéház, ahol '48-ban a forradalmi ifjak és a liberális körök, ellenzéki körök gyülekeztek. A 15-ei események előestéjén Klauzál Gábor, aki akkor 44 éves, érett, tekintélyt szerzett politikus volt a reformkori országgyűléseken szerzett érdemei - Magyar Nyelv, Sajtószabadság, egyéb eredmények - kapcsán, szintén jelen volt. Ő azonban a mérséklő, tompító politika híve volt, ezért párthíveivel együtt azon igyekezett, hogy a 12 pontot előbb országosan köröztessék, és ne kerüljön azonnal - hát - átnyújtásra.

     Mivel azonban a bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, - ahogy Irányi Dániel a forrásokból kiolvashatóan leírja - Klauzál ekkor átállt a forradalmi ifjak oldalára, és beleegyezett abba, hogy a 12 pontot átadják. Így a délutáni események kapcsán, március 15-én már Klauzál Gábor az, aki biztosítja a rendet, és személyesen ő vezeti át a tömeget Budára a Helytartótanácshoz, amikor is követelik a státuszfoglyok szabadon bocsátását és a sajtószabadságot. Sőt személyesen, az akkor meglett és közbecsülésnek örvendő politikus érdeme, hogy tőle Zichy gróf, aki a budai helytartó volt, átvette a 12 pontot. Ezt kevesen ismerik az országban, de nagyon fontos Klauzál Gábornak ez a szerepe.
Szmollény Nándor - Klauzál egyetlen történetírójaként - írja róla, hogy ezen a napon 36 órát dolgozott Klauzál Gábor, és még az éjszaka folyamán megírta az első sajtórendészeti törvényt, ami Budán és Pest megyében másnap "expediáltatott".

     Később Klauzál Gábor a Csendvédelmi Bizottmány élén Nyári Pállal és Rottenbiller Lipóttal együtt ugyancsak biztosította a további békés átmenetet, sőt hivatalosan a Magyar Országos Ideiglenes Miniszteri Bizottságnak is az elnöke volt, így Magyarország első számú embereként járult hozzá az ország rendjének a biztosításához a Batthyány Kormány fölállásáig."

     Ne kövessük Klauzál Gábor teljes élettörténetét, ugorjunk egy nagyot. Menjünk el arra a helyszínre, ami szintén nagyon fontos Klauzál életében, ahol másodszor megházasodott. A helyszín a Szent Mihály kápolna Kistétényben. 

D. K.: "1853-ban vagyunk, április 27-én egy jeles esemény helyszíne a kápolna, itt kötött másodszor házasságot Klauzál Gábor, mintegy hitet téve a '48-as eszmék mellett. Ugyanis Nagysándor József aradi vértanú menyasszonyát, Schmidt Emmát vette nőül ebben a kápolnában. Ez jelzésértékű esemény volt akkor, a passzív rezisztencia éveiben, több neves személy vett részt ezen az esküvőn, többek között Sauer Ignác orvosprofesszor volt Klauzál Gábor tanúja, aki még annak idején a minisztériumában az egészségügyeket irányította, illetve a szabadságharc főorvosa is volt. Nagysándor József rokonságából pedig egy Nagysándor nevű tanú volt jelen.

R. M.: S hogy kerül Klauzál Gábor neve 1914-es dátummal a falra?
D. K.: 1914-ben nagyon rossz állapotban volt a kápolna, és egy helybeli újraépíttető bizottság, akiknek a nevei itt láthatók a falon, elhatározásra jutott, hogy saját erőből újraépítik a kápolnát. Ez a bizottság 1914-ben megemlékezett arról is, hogy

- ahogy itt írva van - a méltóságos Klauzál Gábor (a táblán: MÉLT. KLAUSAL GÁBOR) szintén jelentős mértékben, saját pénzéből, ahogy ők írják, hosszú időn át jó karban tartotta ezt a kápolnát. Tehát Klauzál ennek a kápolnának a mecénása volt hosszú időkön keresztül.

R. M.: Az esküvőről, a 48 éves Klauzál Gábor és a 20 éves Schmidt Emma házasságáról szóló bejegyzés ma is megvan tudomásom szerint.
D. K.: Nyomozásunk eredményeként a nagytétényi plébániatemplom plébániáján megtalálható, hiszen - ez a kistétényi kápolna régen - összes irata a tétényi plébánián megőrzésre került." 

     Kistétény, a mai nevén Budatétény még mindig a helyszínünk. Kövessük Klauzált. 

D. K.: "Klauzál Gábor az 1850-es években birtoka ezen szép részén nyaralót és présházat épített. Innentől vált ő a kistétényi hagyomány és a helyi értékteremtés részévé.

R. M.: Ezt a házat? Ez nem nagyon hasonlít egy 1850 körüli épülethez.
D. K.: Ez a ház jelentős átalakításon esett át. Az utolsó átalakítás dokumentumait itt tartom a kezemben. Az Auguszt cukrászcsalád vásárolta meg, amikor nekik a mandula miatt, a kertben lévő mandulás miatt szükségük volt erre a tétényi házra, és az ő munkásságuk alapján került a villa a jelenlegi állapotába.

(l. az Auguszt családról szóló műsorrészt a 75. adásban az Új Városvédőbeszédek 216-217. oldalán)

R. M.: A régebbi képek azt tanúsítják, hogy ez a ház gazdagabb is volt, mint ahogy most kinéz, tehát nem a Klauzál, hanem az Auguszt korabeli állapota sokkal díszesebb volt.

D. K.: Auguszt cukrász úr, aki a villa utolsó tulajdonosa volt, előszeretettel gyűjtötte össze Óbuda bontása kapcsán azokat a jelenleg a villán is látható különböző domborműveket, oszlopokat, amelyeket beépített a villába, és nemcsak a villába. A kertjében számos műrom, egyéb oszlopos épületszobor volt föllelhető, amit jelentős részében ma már nem találhatunk meg.
R. M.: Mert hova lettek?

D. K.: Széthordták az elmúlt évtizedekben, eltűntek. Volt olyan szfinx-szerű alak is a hátsó bejáratnál, amiről még a környékbeli lakók is elmondják, hogy darukkal jöttek és elvitték. Valószínű, hogy magánházakban föllelhetőek ezek az emlékek.

R. M.: Én az erdélyi Buziásfürdőn láttam egy Deák-emlékpadot. Itt is van ilyen.
D. K.: A kistétényi hagyománynak az egyik jelentős tárgyi emléke az a két kőpad, ami a Klauzál villa kertjében hátul található. A hagyomány szerint Deák Ferenc, aki Klauzál jó barátja volt, a kiegyezés előkészítésekor gyakran meglátogatta Klauzált itt a kertben, és ezen kőszéken üldögéltek. És azt, hogy Deák Ferenc itt járt, azt Deák Ferenc 1859-es Pulszkyhoz írt levele tanúsítja, amikor leírja, hogy Klauzál Gábor kistétényi kertjében él, nagy borász és szőlész, teljesen ennek él és családjának.

R. M.: Mióta van megtáblázva a ház?  
D. K.: Az emléktáblát egy évvel ezelőtt a Klauzál Gábor Társaság állította, Klauzál Gábor születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére. Azonban ugyanúgy jártunk, mint a születése helyén levő vörös márványtáblát állító emlékbizottság. Nekik is - 1904-től 1906-ig - két évre volt szükség, nekünk is. 2004-ben történt elhatározásunk 2006-ban vált valóra.

A volt Klauzál Gábor majd Auguszt-féle ház alatt pince van, de mekkora?
D. K.: Mint látható, hatalmas pince van, mészkőbe vájva, több ága van, amit oldalágak kötnek össze egymással. Ebben a pincében alapvetően borokat tároltak, hiszen itt nagy szőlőbirtokok voltak. Az annak idején világhíres sashegyi szőlőterületnek része volt, és itt a híres borászok, Klauzál Gábor és Korizmics László voltak, akik megalapították a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot, és olyan neves borokat termeltek, megújítva a minőségi borászatot, amelyek Hamburgban és Bécsben díjakat nyertek, a kistétényi vörös és a kistétényi fehér boraikkal. 2004-ben a Lics pincészetben 200-200 palack bort palackoztunk, azért kétszázat, mert Klauzál Gábor születésének kétszázadik évfordulója volt 2004-ben.

D. K: "Karthágó eltörlendő..." - ez volt a híres borászati jelszava Klauzál Gábornak. Ez alatt ő azt értette, hogy szakítani kell a hagyományos műveléssel, ami nem volt már megfelelő a minőségi bortermeléshez, és teljesen új fajtákat követelt, és új szőlőművelési módszereket. Azt lehet mondani, hogy az abszolutizmus éveiben ő ebben a villában és ebben a pincében értéket alkotott, amikor a nagypolitika színpadán nem lehetett,

hiszen abszolút önkényuralom volt, akkor a családját nevelte, itt szőlészkedett, borászkodott, és a kertjében pedig rózsákat termelt. Tehát ezekkel alkotott olyan maradandó értékeket, amelyekre ma is büszke lehet Budafok-Tétény kerülete. 

     A Rózsakertet télen meg tudjuk ugyan mutatni, de közel sem lehet olyan vonzó, mint amilyen nyáron. Úgyhogy azt, milyen szép tud lenni ez nyáron még ma is, ennyi év után is, azt fotókról nézhetik meg a kedves nézők most február végén.
Az egyik rózsafajta Klauzál Gábor nevét viseli.

     Azt hallottam, beépítik azt a helyet, ahol a kőpadokon Deák Ferenc és Klauzál Gábor üldögélt. Elég meglepő ez a hír. Én a kerület helyében kisajátítanám azt a telket, és kultuszhellyé alakítanám át!

     Ha már szó esett arról, hogy milyen nehéz volt elhelyezni annak idején Klauzál Gábor születésének helyén a táblát, én nem állhatom meg, megmutatom önöknek Klauzál Gábor születési helyét.
Erről szerintem nagyon kevesen tudnak. Klauzál - mint tudjuk - Szegeden van eltemetve, ott volt a reformkorban országgyűlési képviselő. Szegeden éltek a szülei, onnan költözött fel a család, mert a papát a megbízatása Pestre szólította, s az Invalidusok Palotájában, itt, ebben az épületben kapott szállást, ami akkor éppen a III. gránátos zászlóalj laktanyája volt.

     Az épület már 1894 óta a Központi Városháza szerepét tölti be Budapesten, de van benne egy szoba, amely arra az időszakra emlékeztet, amikor a gránátosok laktanyája volt. A szobában iroda van. Itt lakott a Klauzál család, itt született Klauzál Gábor 1804. november 18-án, és ezt táblázták meg 1906-ban. 

     A gyönyörű vörösmárvány tábla csodálatos állapotban őrzi ezt az emléket ma is az egyik második emeleti városházi szobában, a Városház u. 9-11-ben, a Belvárosban, Budapesten, az ötödik kerületben.

...

Ráday Mihály - 2007. február

Források:
Fenti képek az MTV Unokáink sem fogják látni... c. műsorának honlapjáról kerültek felhasználásra. 
Az Unokáink sem fogják látni... c. műsor 193. adása letölthető: innen.
Az elhangzott műsor teljes szövege elolvasható: itt.