Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Egy belgyógyász helytörténeti kutatásai

Kétszáz éve született Klauzál Gábor, a helyi kötődésű államférfi
XXII. kerületi Helyi Téma 2004. november 10., 9. oldal

„...e kápolnát saját költségén jó karban tartotta.”

November 18-án lesz Klauzál Gábor születésének 200. évfordulója. Dr. Dobos Károly november 12-én tart megemlékezést a kerületi kötődésű államférfiról. A „Kistétényben” élő belgyógyász évek óta megszállottan keresi és összegzi a Klauzál Gáborral kapcsolatos tárgyi emlékeket.

Kristóf Eszter – Kaphatnánk egy kis előzetest a pénteki előadásból ?

Dr. Dobos Károly – Levéltári anyagokból kiderül, hogy Klauzál Gábor már a pesti piaristáknál osztályelső volt, maga mögött hagyva neves iskolatársait pl. Kossuthot, Toldyt, Vukovicsot. Miután ügyvéd lesz, hamarosan közéleti szerepet vállal. Országgyűlési képviselő, majd a Batthyány-kormány minisztere. A szabadságharc leverése után bebörtönzik (sajnos ekkor rengeteg levelét, munkáját elégetik), bizonyítékok hiányában azonban „csak” internálják. Ekkor, az 1850-es években vásárol magának Kistétény-pusztán egy szőlőbirtokot, nyaralóval, présházzal és pincével, amely 1866-ban bekövetkezett haláláig kedvelt nyári tartózkodási helye. 1853. április 27-én a kistétényi Szent Mihály Kápolnában köt házasságot, az Aradon kivégzett Nagy-Sándor József jegyesével, Schmidt Emmával. (Külön kedves számomra, hogy egyik esküvői tanúja Sauer Ignác, a belgyógyászat professzora volt, aki elsőként tartott magyarul tanszékfoglaló előadást a Pesti Egyetemen.) Klauzál ezekben az években feleségével és három gyermekével boldog családi életet él és gazdálkodik „a kistétényi idillben”. A műemlék kápolnát pedig „hosszú időn át saját költségén jó karban tartotta”, amiért emléktáblát állítottak neki 1914-ben.
Kistétény-hegynek akkoriban kb. 300–400 lakosa lehetett, többségében németajkú svábok. Klauzál és barátai azonban tudatosan magyarul beszéltek. Nem véletlen, hogy neki sikerült elérnie, hogy a posta nyelve magyar legyen. Korizmics Lászlóval, itt élő jó barátjával megalapították a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot, amely közel 15 évig működött. Ez a Társulat sokat tett a helyi kereskedelem, kultúra és közélet felemelkedéséért. Klauzálnak híres mondása volt: „Karthágó eltörlendő”, amelynek szellemében az itteni régi szőlőültetvényeket korszerű módszerekkel felújították. Munkájuk eredményeként Korizmics borai már nemzetközi versenyeken is díjakat nyertek. Az ő érdeme a csonthéjas gyümölcsök itteni meghonosítása és a rózsa telepítése is. Gyümölcsfaiskolája és rózsakertje halála után is tovább működött az egykori budatétényi kutatóintézet területén. Deák Ferenc is többször járt itt az elvbarátság és a keresztapai kötelmei okán. Párkányi leírása és Éger bácsi elbeszélése alapján úgy gondoljuk, hogy az 1867-ben megkötött kiegyezés szövege részben ebben a kistétényi kertben született meg. A mai épület átalakítva ugyan, de még őrzi a régi hangulatot. Kertjében egy szép magaslaton ma még megtalálható „Deák széke”. Ki tudja, meddig...


A Klauzál villa bábkorlátos erkélyű főhomlokzata

K. E. – Sok mindent elmondott már. Érdemes ezek után még elmenni az emlékestre?

D. K. – Természetesen. Ezek ugyanis csak töredékei annak a színes és érdekes gyűjteménynek, amelyet Klauzállal kapcsolatban összeállítottam, a fényképes dokumentációról nem is beszélve.
Végezetül még egy gondolat. Klauzál Gábor a maga idejében sok anyagi és szellemi áldozatot hozott az itt élők kultúrájáért, kereskedelméért, vagyis igazi mecénás volt. Születésének 200 éves évfordulóján javaslom, hogy Budatétényben a név nélkül megnyílt új kerületi művelődési házat Klauzál Gáborról nevezzék el.

NÉVJEGY

Miért kezd el a XXI. században egy a munkájában megbecsülésnek örvendő orvos a több, mint 150 évvel ezelőtt élt emberrel foglalkozni?
A történelem iránti érdeklődést talán dédnagyapámtól, Mézes Jánostól örököltem, aki pedagógusként tankönyvet is írt. Ebből tanítottak 1918-ban a népiskolákban. Mindig szerettem megismerni a helyet, ahol lakom. Klauzál Gábor (1804–1866) pedig egyébként is régóta foglalkoztat. Az ő életének állomásai: Szeged–Kistétény–Kalocsa – más sorrendben ugyan – egyeznek az enyémmel. Emellett közel áll hozzám az a kiegyensúlyozott, kiművelt, megegyezésre törekvő, de mégis harcos, haladó és demokrata gondolkodásmód, amely politikai és emberi magatartását egyaránt jellemezte.
A XXII. kerületben sok kitűnő ember gyűjti a helytörténeti adatokat. Ebben a munkában szűkebb lakóhelyem, Budatétény egy kicsit háttérbe szorult. Lokálpatrióta „kutakodásaink” során új barátokra is lel az ember. A végén már egymást is lelkesítjük új „felfedezéseinkkel”.

Fotók: Egyed Péter


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)



1848/49 (47)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (29)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (117)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (41)
Wolf-kripta (21)