Levágva mind, a gaz!

Az eredetileg tervezett, de országos esőt eső hozó szombat délelőtt helyett július 3-án, vasárnap délután szállta meg társaságunk különítménye a Wolf-kripta kertjét, hogy leküzdjük a dudvát, muhart és megtisztítsuk a sírok környékét. Az alábbi tizennégy húzott kesztyűt és porálarcot: Lükő Szabolcs és Örsi Gabriella főszervezők és kertészek, valamint sorra a segéderők: Juhász Péter, Györök Natália, Tóth Avanti Péter, Tóth Avanti Boldizsár, Tóth Avanti Barnabás, Hódi Szabolcs, Glattfelder Tamás, Glattfelder Dénes, Dobos Károly, Janóczki Katalin, Szabó Gábor, Réffy Balázs. A Wolf-család sírkápolnája körüli budatétényi temetőmaradvány mintegy 400 m²-es területén kialakult gaztenger illusztrisabb képviselői méretes Artemisia vulgaris (fekete üröm), Cirsium arvense (mezei acat), Agropyron repens (tarackbúza), Melilotus officinalis (orvosi somkóró) egyedek voltak. A munkálatok megkezdése előtt kisebb küldöttségünk felkéredzkedett a Terv utcai sorház egyik tetőtéri lakásába, hogy madártávlatból készítsen felvételt a kert tisztítás előtti állapotáról.

Hozd az ásót Barnabás!

Az első lépés, a kisebb telepekben vagy magányosan kimagasló, embermagasságú gazok eltávolítása volt. Némely izmosabb, 10–15 vastag szárat növesztett példány kihúzgálásához négy meglett férfi ereje is elkelt. Külön harcot kellett vívni a kesztyűt is átbökő, szintén felettébb szívós mezei aszattal. A hatalmas gyomok tövében már megjelent a parlagfű is. E munkafázisban nagy segítséget jelentettek a legifjabb résztvevők: az Avanti Bé-Bé:) és Dénes, akik ásóval, kapával harcoltak és szorgalmasan hordták a kiszedett gyomokat a bejárat mellett egyre terebélyesedő kupacra.

Seprő a magasban

Elnökünk, Dobos Károly a kápolna belsőt vette kezelésbe. Alapos pókhálózás és portalanítás után seprés következett. Pollenek kint, szálló por bent, az érzékenyebbek tüsszögése adta a taktust a munkálkodóknak.

Valami dög lesz

A gyomok benőtték a kert előtti járdaszakaszt is. Ezeket a betonlapok miatt tövestől kirántani nemigen tudtuk. Kiválóan bevált viszont az élezett, fortélyos célszerszám (saraboló kapa), mellyel a növényeket a kövek rései közül ki lehetett kaparni. Papírszemetet, üres sörösdobozokat és dögletes szagot árasztó műanyag szatyorba csomagolt valamit is találtunk a kerítés lábánál. Utóbbi alaposabb megtekintéséről még a biológia iránt leginkább érdeklődő csapattagunk is lemondott. A csomagot kidobtuk, de az orrfacsaró szag még sokáig kísértett...

Harc a damillal

A nagyobb, vastagabb szárú gyomok kitépkedése után bevetettük a Star Wars-droidra emlékeztető, addig főkertészeink autójának anyósülésén szemlélődő benzines kaszát. Ez aztán vitt szinte mindent – csak egy-egy keményebb szár tépte le a damilt. Ilyekor kicsit szerelni kellett, de a gyarapodó rutin miatt a műszaki szünetek is szépen rövidültek. Feltárult az egyes sírok előtt futó, ágyásszegéllyel határolt egykori keskeny ösvény, megtisztult a sírkövek környéke. A bejárati lépcső lesöpörve, a kápolna körül futó kavicságy megtisztítva. A dszungel kaszált kertté változott. A lemenő nap fényében a zömök sírkövek elnyúló árnyéka akadálytalanul siklott a terep apró lankáin.

Nem akarjuk túlértékelni, amit tettünk. Sikerünk felét a klauzálosok közösségének épülése jelentette. Az első beavatkozás után még bőven és folyamatosan lesz itt tennivaló. Úgy tűnik lelkesedés is.

Réffy Balázs – 2005. július 5.

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.