 |
 |
Klauzál Napok Tétényben 2008 - 3.
2008. április 27-én, vasárnap délben a Klauzál villa fogadta az ünnepi nap vendégeit, akik ez alkalommal borokat kóstolva Klauzál Gábor pincéjét is megismerhették
A Klauzál-villa előtt – a technika átköltöztetését követően – délben kezdődött a megemlékezés.
A Himnusz hangjai után a KGT tagjai kezébe került a mikrofon.
 |
 |
A tanulságos beszéd után a társaság tagjai a villa falán megkoszorúzták Klauzál emléktábláját, majd az Önkormányzat koszorúját Karsay Ferenc alpolgármester úr Szepesfalvy Anna képviselő helyezte a tábla alá.
És ekkor kezdődött az újabb különlegesség, a Klauzál-villa pincéjének felfedezése.
Az egybegyűltek aláereszkedtek a lépcsőkön, hogy belépjenek abba a térbe, ahol egykor Klauzál Gábor járt, ahol borait kezelte-kóstolta. A falak közé, amelyek egykor még látták Klauzált.
A pince hűvösében már asztalok és padok várták a látogatókat és az asztalokon palackok, a Lics pincészet boraival, a Pákozdon termett Chardonnay és Cserszegi Fűszeres mellett a 2006-os év kerületi borának választott Cabernet Savignon-jával.
 |
A Társaság vendég-előadója nagy ívű áttekintésben vázolta a magyar szőlő- és bortermelés helyzetét a XIX. század Európájában, kiemelve, hogy a magyar szőlő hajdanán nagy mennyiségével is az egyik legjobb minőségű bort teremte, 21 cukorfok feletti mustjával előzte a francia és a délnémet területek termését.
Klauzál Gábor tudatosan választotta Buda déli szomszédságában birtokának a helyet, ahol a környékbeli szőlőterületekhez képest jobb minőségű bort lehetett alkotni, ehhez persze szükség volt a gondos pincemunkára is, melyet Klauzál Korizmics Lászlóval folytatott baráti-szomszédi együttműködésben fokozatosan tett egyre jobbá. Érdekességként hallhattuk az előadótól, hogy a helybéli szokással ellentétben a hagyományos szőlőmetsző kés (amely Promontor címerében és a mostani kerületi címerben is szerepel) helyett már a metszőolló használatát szorgalmazták. A külföldi szakírások figyelése, a körültekintőbb telepítések, a korszerűbb borkezelési eljárások vezettek ahhoz, hogy Klauzálék boraikat a szokásos árnak akár kétszeres értékén tudták eladni, sőt egyes fajtáik megállták a helyüket az angliai piacon is.
Jólesően hallottuk Csoma Zsigmond elismerő szavait arra nézvést, hogy a Társaságunk azon van, Klauzál tevékenységének nemcsak a közéleti, hanem előremutató gazdászi szegmensét is megismertesse a szélesebb nyilvánossággal.
Végezetül megemlíttetett a sajnos már nem kapható könyv, a „Falusi környezet - nagyvárosi ellátás” című könyv, melyben a szerző Csoma Zsigmond Klauzál és Korizmics szőlészeti-borászati tevékenységének is emléket állított.
| Részlet Dr. Csoma Zsigmond: Falusi környezet - nagyvárosi ellátás c. könyvéből: 1864-től majd tizenöt évig működött a Korizmics László és Klauzál Gábor kezdeményezésére létrejött Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat, azonban a budai szőlészet fellendítését már nem tudták elérni. A városegyesítést követő éveket, a város terjeszkedése - ami a telekárakat magasra emelte -, és az előretörő filoxéra jellemezte. Ebből a válságból a városhatáron belüli szőlők többé már nem tudtak kikerülni. |
A kitűnő előadás végén az előadó és a hallgatóság együtt emelte és egymás egészségére ürítette az időközben újból és újból megtelt poharakat
 |
„Nem a bor volt jó, a borozás! A bor férfidolog, csendesen kell beszélni róla, leghelyesebben egy pohár bor
 |
Márai megindító mondatai különös varázzsal szóltak Klauzál pincéjében, előadónk átszellemülten tolmácsolta a nemes gondolatokat. Közönsége időnként kortyolt egyet-egyet poharából és a végén nagy tapssal köszönte meg a kivételes élményt.
 |
 |
 |
Prim György - május 5.
Társaságunk tagjai és Papp Tibor készítették a képeket, amelyekre kattintva azok nagyobb méretben is megtekinthetőek.
