Klauzál Gábor nyomában Kalocsán

2005. augusztus 6-án verőfényes napsütésben indult el kis csapatunk Kalocsára. Az időjárás kegyeibe fogadott bennünket, kirándulásunk alatt – az előző heti esőzés után – végig mosolygott ránk a nap.
A népművészetéről és „piros aranyáról” híres város gyönyörűen rendezett barokk központja bájos kis házai fogadtak minket. A főutca érseki palota előtti és a főszékesegyházat körülvevő Szentháromság téren kellemes sétálófórumot alakítottak ki, ahol az évszázados fák árnyai alatt megpihenhet a helybéli és a turista egyaránt. A Szent István király út forgalomtól elzárt középső szakasza a fiataloké, cukrászdákkal, vendéglőkkel, kerthelységekkel. A főutca összes háza, akár magánkézben van, akár intézmény működik benne mintaszerűen, felújítva várja az érdeklődőket.
Autóinkkal a Viski Károly Múzeum épülete előtt álltunk meg, kétháznyi szomszédságban attól az épülettől, melyben 1866. augusztus 3-án Klauzál Gábor elhunyt.
A XIX. sz. elei, földszintes, klasszicista stílusú, egykori lakóház (ma a helyi Takarékszövetkezet épülete) falán emléktábla örökíti meg az eseményt. Egy hiányossága azonban van az emlékhelynek: koszorút sajnos nem lehet elhelyezni alatta, mert nincs az ehhez szükséges tartószerkezet kialakítva.

Emléktábla		Az emléktábla előtt

Az előadás kezdete előtt 45 perccel érkeztünk meg, de a helyi érdeklődőket így sem sikerült megelőznünk. A közönség soraiban foglalt helyet a Kalocsán diákoskodó dr. Dobos Károly több tanára, egykori osztályfőnöke, a terület országgyűlési képviselője, a Klauzál Gábor Társaság tagjai (a Babarczy-család, Szabó Gábor, Janóczki Katalin, Hódi Szabolcs és jómagam), de érkeztek Szegedről is érdeklők. A szegedi Klauzál–Radnóti Baráti Kört Rimóczy Károly elnök képviselte. A Viski Károly Múzeum előadótermét teljesen megtöltötte a majd’ 50 főnyi érdeklődő közönség.
Pontban 11 órakor dr. Grabarits István a Kalocsai Múzeumbarátok Körének elnöke megnyitotta az előadást. Dr. Dobos Károly vetítéssel gazdagított, remek előadáson ismertette a Kalocsán elhunyt Klauzál Gábor életútját. Itt csak a kalocsai vonatkozásokat említeném.

A Szeged város küldötteként országgyűlési képviselő Klauzál, az 1866-os évben sokat betegeskedett, melyből kistétényi birtokán keresett gyógyulást. Felépülte után, július 23-án úgy határozott, meglátogatja a tanulmányi vizsgájukra készülő leányait. Mária és Emma a kalocsai iskolanővéreknél tanult. ’48-as miniszterünk, a rokon Szabó Mihály káptalani ügyész házában szállt meg, ami akkor a 15-ös házszámot viselte (ma a 23-as szám). Egészségi állapota újra rosszra fordulva, 1866. augusztus 3-án éjjel 11 órakor itt hunyt el. A legtöbb lexikon ma is tévesen közli névadónk halálának helyszínét; Szegedet, a temetési helyet tüntetve fel.

Az előadás

Az előadás nagy sikert aratott. Károly középiskolai történelemtanára meghatottsággal és megelégedéssel hallgatta egykori tanítványának előadását. A Klauzál–Radnóti Baráti Kör elnöke kiemelte, fontos küldetést teljesít az előadó, amikor a méltatlanul elfeledett Klauzál Gábor cselekedeteit emlékezetünkbe idézi. Tóth István, a körzet országgyűlési képviselője felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben Kalocsán is munkálkodjon a Klauzál Gábor Társaság egy kihelyezett szekciója, s az előadáson hallott ismeretektől megerősödve jelezte, Kalocsának méltóképpen kellene felkészülnie a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere halálának jövőre esedékes 140. évfordulójára. Dr. Grabarits István (aki nem mellékesen, a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság elnöke és a Kalocsa főutcájában működő Belvárosi Gyógyszertár vezetője) zárszavában fontosnak tartotta kiemelni, hogy – mint az előadásban is hangsúlyt kapott – Klauzál Gábort tekinthetjük az első egészségügyi miniszternek, hiszen e mára önállóvá lett tárcát, az első felelős magyar kormány béli minisztériuma egyik osztályába rendelték. Megtudhattuk továbbá, hogy a gyógyszerészek hivatalos lapja is Klauzál minisztersége idején indult útjára, amely kiadvány első példányának egy másolatát, a rendezvény záró gesztusaként vendéglátóink átnyújtották az előadónak. Egy közös fénykép után búcsút vettünk egymástól.

A Viski Károly Múzeumban látható (többek között) Tóth Mike (1838–1932) – egykori kalocsai jezsuita főgimnáziumi polihisztor – hosszú tanárkodása idején létrehozta, világviszonylatban is ritkaságnak számító ásványgyűjteménye. Akinek Kalocsára visz az útja, feltétlenül tekintse meg!

Tóth Mike		Az ásványgyűjtemény

Az érsekuradalom egykori jószágkormányzósági épületében helyet kapott étteremben elfogyasztott ebédünk után, a délután fél háromra megbeszélt tárlatvezetésre, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárba vezetett utunk.
Az első könyvtár állományát Handó György és Váradi Péter érsekek alapozták meg. A török idők pusztításainak áldozatul esett szinte az egész könyvtár. A 20. században csupán két könyv került vissza.

A könyvtár előtt		Patachich Ádám érsek		Tárlatvezetés

A 18. században 3000 kötettel rendelkezett a könyvtár. 1782-ben Patachich Ádám kalocsai érsek egyesítette a nagyváradi püspöksége idején összegyűjtött magánkönyvtárával a káptalani könyvtárat, amely ekkor 7825 kötettel rendelkezett. Nagyszabású vásárlásokkal növelte a könyvállományt, mely halála évében 17 000 kötetesre bővült. A következő érsek, Kollonitz László, 23 000 kötettel gyarapította a könyvtárat. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár mai állománya közül a legértékesebb a kéziratgyűjtemény, mely 60 középkori iratot tartalmaz. A legrégebbi az 1040-ből származó, ún. Szent Fulgentius kódex. Nevezetesek még Pázmány Péter levelei, az 1431-ből származó (s már a 18. századi értéke alapján is csak asztalhoz rögzítetten olvasható) ún. Láncos kódex, avagy az 1519-es lyoni nyomtatású Biblia Latina, előlapján Luther Márton sajátkezű (piros tintás!) aláírásával.
A könyvtárban 508 ősnyomtatvány található a polcokon, köztük Pázmány Péter Kalauza és Károlyi Gáspár vizsolyi Bibliájának egyik első kiadása.
A modern könyvek közül teológiai, filozófiai, kultúrtörténeti és helytörténeti témájú könyvekkel büszkélkedhet a gyűjtemény. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Bibliotheca Patachichiana mindenki által látogatható!

A Főszékesegyházi Könyvtár mellett áll az 1735–54 között épült, olasz barokk stílusú érseki templom, melynek oldalán dombormű állít emléket a Szent István királyunk által alapított püspökség első főpapjának, az egykori nagyváradi apát Asztriknak, a Hartvik-legenda szerinti, pápa által adományozott Szent Korona Magyarországra hozójának.

Asztrik apát		A főszékesegyház		Az állatoknak prédikáló Assisi Szent Ferenc

A hármas esküvőre készülődő templomba betérve csodálatos orgonajátékot hallhattunk Leányfalusi Vilmos tb. kanonok, orgonaművész, a kalocsai érseki főszékesegyház karnagyának előadásában. Mindenképpen említésre méltó a múlt évben elhunyt Prokop Péter pap-festőművésznek, a bejárat melletti oldalkápolnában lévő, az állatoknak prédikáló Assisi Szent Ferencet ábrázoló képe.

Aki Kalocsán jár, feltétlenül nézzen szét a városkában!

Éljen Klauzál!

Kincses Katalin
Budatétény, 2005. augusztus

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.