Nemzetünk múltjának tisztelete írásban és képekben

A társaság elnöke, dr. Dobos Károly elsőként Szmollény Nándor „Klauzál Gábor, az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink” című művét ismertette. Az 1903-ban írt könyv szerzője szegedi közéleti tevékenységéről híres. Az elsősorban színháztörténészként ismert Szmollény Nándor nagy tisztelője volt az első felelős magyar kormány tagjának, Klauzál Gábornak, akiről életrajzi és jellemrajzi adatokat közölt, valamint közgazdasági fejtegetéseket tárt az olvasó elé. A könyv napjainkig az egyetlen mű, amely átfogóan, csaknem nyolcvan oldalon tárgyalja gróf Batthyány Lajos miniszterének életútját. A mű szerzőjének egyenes ági leszármazottja Helyei Marianna, aki személyes jelenlétével tisztelte meg a könyvbemutatóra érkezett közönséget. A mű érdekessége, hogy az egyik előszót Helyei László színművész írta, akit szintén egyenes ági rokonság köt a szerzőhöz.

Második könyvként a Klauzál Gábor Társaság 2007. évkönyvét ajánlotta dr. Dobos Károly az érdeklődők figyelmébe, amelyet maga szerkesztett. A mindössze ötven számozott példányban készült kötet közforgalomba nem hozható, az egyesület névadójával kapcsolatos írásokról és rendezvényekről, valamint a társaság eseményeiről és egyéb ismert kerületi közéleti eseményekről számol be.

A Klauzál Gábor Egyesület elnökének anyai dédnagyapja, Mézes János írta „A magyar nemzet története” című kötetet, amely a kezdetektől 1918-ig tárgyalja a magyar történelmet. Az első világháború végén megjelent, akkor hivatalosan jóváhagyott, úgynevezett osztott népiskolai tankönyv többek között a magyarországi nemzetiségekről is beszámol.

A bemutatást követően az egyesületi elnök a könyvek egy-egy tiszteletpéldányát ünnepélyesen átadta a budafoki könyvtár vezetőjének, Ácsné Varga Mónikának, majd néhány érdekes programot ajánlott mindenki figyelmébe.

Augusztus 16-án egyesületi kirándulást szerveznek Dombóvárra, ahol megtekintik a szoborcsoportot, amely 1952-ig a Parlament előtt állt, s ahonnan eltávolították, mert az alkotás az akkori ideológusok szerint nem volt lelkesítő. Helyére került a jelenlegi Kossuth szobor. Az eredeti szobrokat – igaz már külön-külön – Dombóváron helyezték el.

Kertész László – 2008. augusztus 15.