 |
 |
A kegyelet virágai...
Koszorúzás Henszlmann Imre síremlékénél
A kassai Henszlmann Imre Történelmi Társaság kapcsolatot keresve a fővárossal levélben fordult Társaságunkhoz, jelezve: 2008. december 29-én Budapestre érkeznek és a Fiumei úti temetőben megkoszorúzzák – halálának 120. évfordulójára emlékezve – névadójuk síremlékét. Az erről szóló értesítés kedves invitálást is tartalmazott, egy esetleges közös megemlékezésre...
 |
Szikrázó napsütésben, de nagyon hidegben toporogtunk 2008. december 29-én hétfőn, délután egy órakor a Fiumei úti temető főbejáratánál, várva kassai barátainkat és a közös megemlékezés vendégeit.
Társaságunk részéről az elsők között érkezett Dr. Dobos Károly, Hódi Szabolcs, Örsi Gabriella és az esemény krónikása, de néhány perc eltéréssel befutottak a többiek, közöttük Budafokról Stumpfné Bekes Margit(1) is. A kassai delegációban megjelent a Henszlmann Imre Történelmi Társaság elnöke Halász György, alelnöke László Tamás, továbbá Kassa-Óváros alpolgármestere Básti Ernő, valamint a Kassai Magyar Iparista Klub elnöke Buday Ernő. A Fiumei úti Sírkert – mint „házigazda” – képviseletében Bártfay Györgyné Kubinyi Éva temetőigazgató helyettes, a Kegyeleti Múzeum részéről pedig Hargittai Emil múzeumvezető és Csízi Júlia idegenvezető jelent meg. A főváros főpolgármesterét Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala Nemzetközi kapcsolatok irodájától Kardos Levente nemzetközi referens helyettesítette.
   |
A program a Kegyeleti Múzeum(2) megtekintésével kezdődött, ahol a gyűjtemény vezetője Hargittai Emil – a maga kimeríthetetlen tudásával és sajátos humorával – elevenítette fel a múzeum létrehozásának történetét és mutatta be annak rejtett kincseit, közöttük gyászkocsikat, egyenruhákat, kolostorkoszorút, gyászszertartások kellékeit, urnákat, koporsókat, valamint egy, a budafoki temetőből származó fémkoporsó fedelét is.
 |
A főváros és a temető által 1928-ban – „a célból, hogy a régi, megszüntetett és megszüntetendő sírtáblákban nyugvó nevezetes halottak itt nyerjenek újabb pihenőhelyet”(4) – létesített 34/2 számú, ún. „művész parcella” 1. sor 47. sírhelye őrzi Henszlmann Imre (1813-1888) archeológus, művészettörténész, egyetemi tanár földi maradványait. A testmaradványokat – temetőrendezés során – 1929. december 3-án helyezték ide(5). A síron szürke gránit fedlappal zárt keret és fejezeti sírjel van, rajta a tudós fehér carrarai márványból készült portréja. Sajnos a síremlék alkotója és készítésének ideje nem ismert(6).
   |
   |
   |
A koszorúzás után – felvidéki barátaink külön kérésére – átsétáltunk az ugyancsak kassai születésű Gerster Béla (1850-1923) víz-, vasút- és hídépítő mérnök, a Korinthoszi-csatorna tervezője és kivitelezője, a Panama-csatorna nyomvonalának egyik kitűzője családi sírboltjához(7) egy rövid főhajtásra. Nagy szomorúsággal állapítottuk meg, hogy a Stróbl Alajos-Lotz Károly alkotta művészi síremlék – az utókor kellő tiszteletének hiányában, méltánytalanul feledve – igen rossz állapotban van.
     |
   |
  |
A temetőirodán – a hideget csontjainkból elűzendő – forró teával és kávéval kedveskedtek házigazdáink, 's közben előkerült „Bpest székesfőv. dunabalparti köztemetők igazgat.” 1888. évi Főkönyve is. Bártfay Györgyné Kubinyi Éva mutatta be a 214. oldalt és rajta a 75 éves korában, tüdőlobban elhunyt Henszlmann Imrére vonatkozó, kézzel bejegyzett adatokat. A gyöngybetűkkel vezetett, több mint évszázados lapoldali bejegyzéseket nézegetve, megilletődve, csendben elmélkedhettünk az élet múlandóságán...
|
|
Bartos Mihály - 2009. június
A „Kassai Figyelő” 2009. januári számának cím és 17. oldala
a megemlékezésről szóló írással
  |
Megjegyzések:
(1) S-né B. M. eredetileg a kassai delegációból H. Gy. meghívására érkezett a programra, majd az ott eltöltött néhány óra „hatására” úgy érezte, Társaságunkban a helye, ’s azóta kérelmére, tagfelvétele is megtörtént.
(2) Hazánk egyetlen kegyeleti múzeumát a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 1991-ben – Ladányi Jenő igazgatósága idején – hozta létre. A napjainkban öt kiállítóhellyel, számítógépes munkahellyel, könyvtárral-levéltárral rendelkező múzeum a Kárpát-medence még fellelhető, temetkezési kultúrájával összefüggő relikviák gyűjtésével és bemutatásával foglalkozik. A múzeum által felkarolt téma, az egyedülálló gyűjtemény – különösen kultúrtörténeti értékeire való tekintettel – nagyobb állami megbecsülést és támogatást érdemelne!
(3) Charousek Rezső (1873-1900) sakknagymester, a síremlék azonosítója: 33/3-1-5, művészi síremlék, alkotója ismeretlen; Maróczy Géza (1870-1951) nemzetközi sakknagymester, 33/3-1-3/4; gróf Hugonnay Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő, 34-11-12.
(4) Károsy Pál: A Kerepesi-úti temető nagy halottai. Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat, Budapest 1938. 79.o.
(5) H. I-t – az 1888. évi temetői főkönyv 214. oldalán található bejegyzés szerint – eredetileg a temető 8. parcella 2. sorának 39. számú sírjába temették 1887. december 7-én.
(6) H. I. sírja körül (szemből nézve) a következők nyugszanak: jobbján a kortárs, cserkuti Nendtvich Károly (1811-1892) kémia professzor, a József Ipartanoda kémiai tanszékének vezetője, az első magyar nyelvű technológiai kémia írója, 1848. április 4-én ő adott elő először hazánkban magyar nyelven kémiát; balján Dr. Antal Géza (1846-1889) sebészorvos, a Rókus Kórház főorvosa, a hazai urológia egyik úttörője; mögötte Stoczek József (1819-1890) fizikus, egyetemi tanár, a Műegyetem első rektora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke; Tuba Károly (1879-1958) költő, író, újságíró, a korai szocialista líra egyik alakja. H. emlékhelyétől néhány sírhellyel lejjebb, dél-nyugati irányban áll Klimkovics Ferencz (1826-1890) festőművész, fővárosi rajztanár, a kassai Felső-Magyarországi Múzeum alapítójának sírja.
(7) G. B. családi sírboltja a bal oldali kriptasor 299. számú sírbolthelye.
(8) Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész, a síremlék azonosítója: 33-34. sziget, a síremlék alkotója: Telcs Ede; Jókai Mór (1825-1904) író, 18. körönd, Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd; Blaha Lujza (1850-1926) színművész, 18/1. sziget, Fülöp Elemér; Ady Endre (1877-1919) költő, 19/1. sziget, Csorba Géza; Deák Ferenc (1803-1876) 'a Haza bölcse', 37/1. sziget, Gerster Kálmán és Kiss György (belső freskók: Székely Bertalan, mozaik: Róth Miksa).
(9) A Klauzál Gábor Társaság nevében ez’ úton is külön köszönetet mondunk Bártfay Györgyné Kubinyi Éva asszonynak és Hargittai Emil úrnak a program megrendezésében nyújtott önzetlen segítségéért és közreműködéséért. Tájékoztatásul jelezzük, hogy a kegyeleti megemlékezésről a „Kassai Figyelő / Független magyar folyóirat” (VII. évf. 1. szám) 2009. januári számában, a 17. oldalon képes beszámoló jelent meg.
A temetői program zárásaként és az autóútra történő felkészülésként rövid sétára és egy kis melegedőre invitáltam kassai barátainkat az erzsébetvárosi Klauzál utcában található Klauzál Café-ba. Kávé, tea és néhány harapnivaló mellett kissé fáradtan, de jókedvűen nyugtáztuk a nap eredményeit. Megtekintettük Halász György jóvoltából a kassai Henszlmann emlékkiállítás nagyszerű anyagát megörökítő albumot és tervezgettük a további együttműködést.
Szép és tartalmas nap volt! Dobos Károly - 2009. július |
