 |
 |
Kapcsolódási pontok kerületünk és Szeged között
Emléktúrát szervezett a Klauzál Gábor Társaság június utolsó szombatján, névadója tiszteletére Szegedre, ahol a neves államférfi a vármegyei ellenzék egyértelmű vezetőjeként tevékenykedett. Kerületünk híres történelmi személyiségéhez, Klauzál Gáborhoz köthető emlékhelyek felkeresése mellett a város egyéb látnivalóit is megtekintettük. (Városházi Híradó - 2009. július 24., XVII. évfolyam 15. sz. 8-9. oldal)
A közel negyvenfős kirándulócsapat reggel nyolc óra előtt gyülekezett a kerületiek által jól ismert találkozóhelyen, a Campona buszparkolójában, a vasúti megálló mellett. Az elmúlt években teljes hosszában átadott M5 autópályán, egészen a végcélunkig, Szegedig utazhattunk, ahová szűk két óra alatt meg is érkeztünk. Miután kiszálltunk a buszból, a városközpontban már várt minket dr. Varga László nyugdíjas tanár, aki óriási lexikális tudása alapján, felelevenítette és magunk elé varázsolta a múltbeli eseményeket, szakértő idegenvezetőként kalauzolt minket a neves látnivalók között.
 |
A Kelemen utcai Klauzál-emléktábla megtekintése után a déli harangszó már a Dóm téren ért minket, ahol a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával, a nézőközönség számára felállított lelátók mellett csodálhattauk meg a hazánkban egyedülálló zenélőórát (hasonlóval találkozhatunk a közép-európai térségben, Prágában és Münchenben). A napsütéses, tikkasztó nyári időben üdítő érzés volt meglátogatni a közelben található Fogadalmi templomot, amely 1913 és 1930 között épült. A munkálatokat lassította az első világháború okozta történelmi és gazdasági események sorozata (országrészek elcsatolása, gazdasági válság). Az altemplomot is megtekintettük, ahová gróf Klebelsberg Kunó kulturális minisztert, az 1920-as évek Magyarországának egyik legmeghatározóbb államférfiját temették el a Szegedért tett érdemei elismeréseként (többek között egyetem és gyermekklinika alapítása, a tan és tudományos intézményeknek helyt adó Dóm tér kialakítása fűzhető a nevéhez). A csapatunkból többen megjegyezték, hogy bizony napjainkban is elkelnének felelős, cselekvőképes, államférfiként tevékenykedő vezetők az ország életének érdemi alakítása során.
A rendelkezésünkre álló rövid ebédszünet alatt egyesek fagylalttal, mások az otthonról magukkal hozott szendvicsekkel nyertek újult energiát az árnyékot adó parkokban. Önmagában is üdítő érzés volt látni a várost keresztül-kasul behálózó kerékpárutakat, a történelmi hűség alapján szépen helyreállított belvárosi épületeket, utcákat és tereket, valamint a gyalogosra, kerékpározókra odafigyelő udvarias gépkocsivezetőket.
 |
Kora délután a szegedi belvárosi temetőben folytattuk történelmi kirándulásunkat, ahol a megelőző emléksétánk során velünk tartó dr. Nagy Péter, a Szegedi Közéleti Kávéház törzstagja tartott rövid megnyitót, aki a 143 éve elhunyt Klauzál Gábor érdemeit hangsúlyozta. Ezt követően dr. Dobos Károly, a Klauzál Társaság elnöke beszélt a neves politikus névadójuk 1866-os temetéséről. Érdekes adalék, hogy ezen a gyászszertartáson jelen volt az alig ötvenezer lakosú Szeged lakóinak körülbelül a fele. Méltán mondhatjuk, hogy a tárgyalt korban Széchenyi István temetéséhez összehasonlítható léptékű esemény volt. Bartos Mihály, a Klauzál Gábor Társaság alapító tagja, a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportjának elnöke ismertette részletes alapossággal a Klauzál-sírt és annak szimbolikáját, valamint az állagmegóvás megoldási lehetőségeit. A koszorúzáson lerótták kegyeletüket a Klauzál nevét egykor viselt szegedi tanintézmény (a mai Radnóti, az egykori Klauzál Gimnázium) öregdiákjai és tanárai.
A „napi menetrend” a szegedi városházán, méltó helyszínen, a csodálatos díszteremben dr. Dobos Károly ünnepi megemlékező előadásával folytatódott, amelynek házigazdája dr. Szalay István, a Szegedi Közéleti Kávéház kuratóriumának elnöke volt. A résztvevők vetítettképes előadást élvezhettek, majd bő félórás kötetlen beszélgetésben vehettek részt.
|
Klauzál Gábor
Az 1832–44 közötti országgyűléseken Csongrád vármegye követeként, a reformellenzék tagjaként, majd később az 1861-i és 1865-i országgyűléseken az elv- és családbarát Deák Ferenc vezette Felirati Párt színeiben, Szeged városának képviselőjeként Klauzál Gábor személyéhez számos emlékhely kötődik a megyeszékhelyen. A Batthyánykormány földművelési, ipari és kereskedelmi minisztereként hazánk fejlődése érdekében a hatalommal történő józan kompromisszumok, egyezkedések híve volt, az 1848-as szeptemberi válság idején lemondott, majd évekre visszavonult gazdálkodni a Kistétényben – mai Budatétényben – vásárolt birtokára, ahol megalapította kerületünk egyik első civil egyesületét, a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot. A Bach-korszak elnyomó időszakát követően (1850-es évek), az 1860-as évek első felében fontos szerepet játszott az 1867-es kiegyezés előkészítésében, amelyet sajnos már nem érhetett meg. |
A változatos programot este hét és kilenc óra között a Tisza partján található hangulatos Kiskőrössy Halászcsárdában felszolgált vacsora zárta. A fáradt, ám finom falatokkal és felejthetetlen élményekkel jóllakott társaság éjfél körül érkezett meg szűkebb hazánkba, Budafok-Téténybe.
Kertész László
Városházi Híradó
2009. július 24.
