Egy kirándulás pillanatai
Klauzál Gáborra emlékeztünk

A Szegedi Közéleti Kávéház rendezésében 2009. június 27-én Szegedre látogatott a budapesti székhelyű Klauzál Gábor Társaság. A különbusszal érkező, mintegy negyventagú csoportot a Társaság elnöke, dr. Dobos Károly vezette.

Az érkezők először a Móra Ferenc Múzeum mellett álló Klauzál Gábor bronz mellszobránál tisztelegtek, ahol elhangzott, hogy Szeged legnagyobb költője, Juhász Gyula /1883-1937/ is elismerően írt ifj. Vastagh György /1868-1947/ 1906-ban felavatott munkájáról.

Majd a Lengyel-házon lévő emléktáblához látogattunk el. /Kelemen utca 2. sz. / A tábla jelzi, hogy : ”E házban lakott 1826-1866-ig Klauzál Gábor /…/”A tábla félrevezeti az érdeklődőt, mert a ház 1893-ban épült, amikor a közismert politikus már 27 éve nem élt, tehát nem lakhatott benne. A valóság az, hogy e ház helyén előzőleg álló házban lakott Klauzál Gábor, amely házat, elhalt első felesége – Prezecska Mária – után örökölt meg 1847-ben. Az előbbiekkel azonos értelmű tábla volna méltó a tér névadójának tiszteletére, amelyet a ház térfelőli falára kellene elhelyezni. A régi, eredetileg az előző házon lévő táblát pedig őrizzük méltóan a múzeumban.

A csoport lassú sétát tett a Klauzál téren, amely 1874-ben létesült azáltal, hogy a Széchenyi térre épült négy ház „kettészelte” a teret. Gyönyörködtek az Europa Nostra Díj-as /2003/ Klauzál tér eklektikus épületeiben, a klasszicista Wagner-házban /1820/, és a Kárász-házban /1845/, a Róna József alkotta Kossuth-szoborban /1902/, Tóbiás Klára oroszlános díszkútjában /2000/, és a mediterrán jellegű teraszos tér összhatásában.

A vendégek ezután az Új Zsinagógához látogattak. Bár szombat lévén, mégis nyitott kapuval vártak bennünket, mert dr. Lednitzky András a Zsidó Hitközség elnöke kivételesen engedélyezte a bemenetelt. Köszönet érte!

Varga László idegenvezető részletes és színvonalas ismertetést adott a Baumhorn Lipót által tervezett, s 1903-ban épült, szecessziós és mór elemekkel díszített eklektikus stílusú új Zsinagógáról, annak belső szimbólumrendszeréről. Ez utóbbi megkomponálása Löw Immánuel /1854-1944/ főrabbi útmutatása szerint történt.

Végezetül szomorúan és kegyelettel hajtottunk fejet a holokauszt szegedi áldozatainak nevét felsoroló emlékfal előtt!

Ezt követően rövid városnézés következett. Ki-ki érdeklődésének megfelelően zárhatta emlékezetébe Szeged látványosságait: a többi között a hazai szecesszió gyöngyszemének számító Reök-palotát, a neoromán stílusú Fogadalmi-templomot, a középkori Demeter-tornyot, a Dóm teret körülvevő árkádos épületsort a Pantheonnal, de bizonyára volt, akit a Csúry Ferenc által 1935-ben szerkesztett, épülethomlokzatba épített Zenélőóra látványa és dallama kapott meg.
Délután a Belvárosi temetőbe vezetett a Társaság útja – Klauzál Gábor síremlékéhez. Itt a Közéleti Kávéház képviselője köszöntötte a kegyeleti gyülekezetet, és emlékezett a 143 éve elhunyt Klauzál Gáborra, a Haza e nagy fiára. A Klauzál Gábor Társaság nevében dr. Dobos Károly elnök mondott kegyeleti emlékező beszédet. A síremlékről pedig Bartos Mihály társasági tagtól kaptunk részletes ismertetést. A kegyelet koszorúit a Klauzál Gábor Társaság, a Szegedi Közéleti Kávéház, a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium /korábban Klauzál Gábor nevet viselt/ képviselői helyezték el.

Megható volt, hogy három „Klauzálos öreg diák” – dr. Balogh Géza, dr. Szűcs Lajos, Kószó Jenő – is eljött, s egy-egy fehér szegfűt tettek egykori iskolájuk névadójának síremlékére! Köszönjük!

Főhajtással búcsúztunk el Klauzál Gábor síremlékétől, kegyelettel adózva nyugvó porainak, de előtte még elolvastuk a síremléken lévő verssorokat Hiadortól, azaz Jámbor Páltól.

Hazádé volt eszed, szíved, Ékes szód: ostorod. Szegényebb vagy dúsabb-e ma? Övé: dicső porod! Dúsabb lőn ő, én azt hiszem, És a népé a hit: Szegedhez nem szól senki úgy, Mint szólnak hamvaid.

A budapesti Klauzál Gábor Társaság szegedi látogatásának zárórendezvénye, mint a Szegedi Közéleti Kávéház 4122. estje, a Városháza dísztermében folytatódott, ahol dr. Dobos Károly tartott vetítőképes, nagyívű méltató előadást Klauzál Gábor életéről, munkásságáról, a Haza iránti elkötelezettségéről, politikai higgadtságáról, képviselőségéről, szegedi kapcsolatáról, családi életéről. Beszélgetőtársa dr. Szalay István, a Közéleti Kávéház Alapítvány kuratóriumának elnöke volt, és a kávéházi közönség!
Tartalmas előadásnak és beszélgetésnek lehettünk tanúi. Lelke volt ennek a Közéleti Kávéházi estnek. Mi, szegediek ezután még büszkébbek lehetünk gyönyörű terünkre, a Klauzál térre, és a Klauzál névre!

Dr. Nagy Péter
Szegedi Közéleti Kávéház
Szeged, 2009. június hó


P.S.
E sorok írójának, aki végigkísérte a Klauzál Gábor Társaságot a Közéleti Kávéház napi rendezvényén – a kellemes élmények mellett is van hiányérzete:
A város vezetése nem képviseltette magát sem a síremléknél, sem az esten!
A helyi sajtó is távolmaradt!