 |
 |
Budafok-Tétény egykori díszpolgárai
Garbóci László helytörténész 2010. március 19-i Díszpolgárok hetedik találkozóján elhangzott emlékező előadásának szerkesztett változata Budafok, Budatétény és Nagytétény három, majd 80, 90 és 110 évvel ezelőtt kitüntetett díszpolgáráról.
A díszpolgári cím előzménye a XVIII. századból eredeztethető. Abban az időben azok a személyek, akik valamit tettek a város, község, falu érdekében, a településtől ingyen polgárjogot kaptak. A polgárjog abban az időben hosszabb ott élést igényelt és a honatyák egyöntetű véleménye alapján jelölték polgárságra az új jövevényt, aki ha elfogadták a jelölését, még tekintélyes összeget is fizetett a polgárjogért.
A főváros területén előbb Pesten 1819-ben, majd 1830-ban Budán létesítettek díszpolgári címet. A sok kiváló egykori díszpolgár közül csak egyet emelnék ki, nevezetesen Klauzál Gábort, ki 1830-ban kapta meg Buda városa díszpolgári címét.
A főváros környéki településeken a millennium éve körül kezdtek el díszpolgári címet adományozni. Az akkori elv szerint nem a településen élő, és az ott lakókért sokat tevő személyeket tüntették ki, hanem általában, a vármegyei elöljárók közül azokat, akik a település szerint az átlagosnál többet tettek a helyiségért.
Budafok-Tétény történetében, az első díszpolgári cím adományozására 1897-ben került sor. Az utolsót 1939-ben adományozták, majd 56 év szünet következett, míg az első újonnan alapított díszpolgári kitüntetést 1995-ben Munkácsy Károly díszpolgártársam kapta.
A 42 év alatt Budafok-Tétényben összesen 15 díszpolgári kitűntetést ítéltek oda a képviselőtestületek. Szám szerinti megoszlásban Budafok – előbb nagyközség, majd 1926-tól város – 10, Budatétény község 1, míg Nagytétény nagyközség 4 díszpolgári címet adományozott. Az alant felsoroltak közül csak 3 személyt emelnék ki, Tóth József királyi tanfelügyelőt, James Pedlow kapitányt és Gömbös Gyula miniszterelnököt.
És akkor lássuk a listát.
| 1897 | Bellágh Imre (1830-1910) | vármegyei tiszti főügyész | Budafok díszpolgára |
| 1900 | Benitzky Ferenc (1833-1905) | PPSK vmegye főispánja | Budafok " |
| 1901 | Tahy Iván (1865-1911) | járási Főszolgabíró | Bfok, Ntétény " |
| 1902 | Tóth József dr. (1842-1912) | magyar kir. tanfelügyelő | Budafok " |
| 1902 | Beniczky Lajos (1844-1910) | vármegyei alispán | Budafok " |
| 1914 | Heller Iván (1857-1926) | budafoki apátplébános | Budafok " |
| 1917 | Geréby Imre (1843-1902) | járási főszolgabíró | Bfok, Ntétény " |
| 1921 | Apponyi Albert (1846-1933) | vall. és közokt. miniszter | Nagytétény " |
| 1922 | James Pedlow (1865-19??) | kapitány, vöröskeresztes | Budafok " |
| 1932 | Gömbös Gyula (1886-1936) | min. elnök | Bfok, Btétény, Ntétény " |
| 1939 | Imrédy Béla (1891-1946) |
min. elnök |
Budafok " |
A három kiemelt közül elsőként említeném Tóth József királyi tanfelügyelőt. A jogász végzettségű Tóth Józsefet 1887-ben választották a vármegye tanfelügyelőjévé. Egyik kedvenc települése volt Budafok, aminek oktatásáért hihetetlenül sokat dolgozott. Az ő érdeme – többek között a „Kőbányai Állami Elemi Iskola” létesítése 1911-ben állami pénzből. Budafok, már az 1890-es évek végén az akkori Diófa utcát róla nevezte el, amely utcanév a mai napig létező. A barlanglakások felszámolásával kapcsolatos első nagyközségi rendelet megszületésében is döntő része volt. Ezek után nem volt véletlen, hogy 1902-ben, egyhangúlag választották díszpolgárnak.
James Pedlow kapitány, az amerikai vöröskereszt önkéntese az I. világháborúban. A mérhetetlen szenvedést látva Közép-Európában, gyűjtést szervezett Amerikában, amelynek eredményeként Magyarországra több mint 1 milliárd koronát hozott. A Budafokon frissen létesített Anya és Csecsemőotthon felszerelésének 95%-át ebből a pénzből biztosították. Amikor 1921-ben személyesen először jelent meg Budafokon, egy jótékonysági esten, ahol a pénzbeli felajánlások 5 és 10 korona voltak átlagosan és Francois pezsgőgyáros 500 koronát adott, akkor Pedlow 5000 koronát adományozott. Budafok várossá válását követően Záborszky polgármesterrel jó barátságba került. Előbb Záborszky járt nála Amerikában, majd 1932-ben Pedlow másodszor is Budafokra érkezett. Természetesen a kapitány az eltelt egy évtized alatt sem feledkezett meg a Budafoki Anya és Csecsemőotthonról.
Gömbös Gyula miniszterelnök nyári rezidenciája, „vadászkastélya” Nagytétényben állt a mai Szakiskola utcában. Így gyakori vendég volt Budafok-Tétényben. Igazi nagylelkűsége azonban 1935-ben mutatkozott meg, amikor elkészültek Sándy Gyula professzor tervei a budafoki evangélikus gyülekezet templomára. A terv nagyszerű volt, a pénz nagyon kevés. És ekkor jött Gömbös. Először nagylelkű pénzadománnyal, majd ezt követően fuvarral, építőanyaggal, a hárosi laktanya katonáival sietett segítségére az építőközösségnek. Ő maga hivatalosan is tagja volt a Budafok-tétényi evangélikus gyülekezetnek.
Röviden ennyit Budafok-Tétény egykori díszpolgárairól, ám ha az idő engedné, még sok érdekeset lehetne említeni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
 |
Garbóci László
helytörténész
Budafok-Tétény
díszpolgára
2010. március 19.
