Budatétényi Ősök Napja 2005

Október elején fotókiállítással nyitottuk meg a közönség előtt a fél éve gondozásunkban álló Wolf-kápolnát és kertet. Terveink szerint rendszeres kulturális programokkal kapcsolnánk be a kerület vérkeringésébe a sokáig elhanyagolt, helytörténeti jelentőségű emlékhelyet. Halottak napja közeledtével emellett módot kívántunk találni, hogy a kert eredeti funkciója is részben feléledjen. Ezért október 30-án 17 órakor megnyitottuk a kapukat, hogy az érdeklődők gyertyákkal, virágokkal és a Budai Nagy Antal Gimnázium Baráti Köre kórusának közreműködésével tiszteleghessenek egykor itt nyugvó, vagy valaha e településen élt budatétényi őseik előtt. Bár a 130 éve létesített, majd a múlt század második felében lassú pusztulásra ítélt s otromba döntések nyomán 1988-ban végleg eltörölt budatétényi temető maradványán sírok már nincsenek, a rendbe hozott szép kápolna, a sírkövek illő emlékezésre adnak lehetőséget. Reményeink szerint az esemény ezentúl sokáig élő hagyományt teremt.

Azért is bízunk ebben, mert most, első alkalommal is kivételes élményben volt részük azoknak, akik a csípős október végi estén eljöttek. Aki befért a kis kápolnába, tanúsíthatja, hogy gyönyörűen szólt a kórus éneke. Szíves közreműködésüket ezúton is köszönjük. A megemlékezésre alkalmi tagokkal kibővült kar Sisak András vezetésével az alábbi műsort adta elő:

Bárdos–Balassi: Psalmus 51. (Végtelen irgalmú...) ¹
Maróthi: 42. zsoltár (Mint a szép híves patakra) ²
Serracant: Popule meus ³
Durufle: Ubi caritas ⁴
Dubois: Adoramus te Christe ⁵
Bárdos: Ó dicsőséges asszonyság ⁶

Eközben és később, kint a kertben Glattfelder Tamás vezetésével képeket vetítettünk a felszámolt temetőről. Tiszteletbeli tagunk, Felker Győző régi fotói különös, tört fényekkel játszottak a kápolna nyers mészkőfalán. Halkan beszélgettünk, forró teát ittunk, túl sokáig senki nem maradt. A csendes emlékezésé volt a szép est.

Réffy Balázs – 2005. november 4.

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

Sisak András, a BNAG Baráti Köre kórusának vezetője jegyzetei:

1. Balassi közvetlenül a halála előtt fordította a zsoltárt, amelynek a zeneirodalomban számos megzenésítése ismert, többek között Allegrié és Liszt Ferencé. Az általunk énekelt darab Bárdos Lajos feldolgozása Szenci Molnár Albert zsoltárfordítására.
2. Maróthy György – aki Debrecenben bevezette a többszólamú éneklést és megalapította a Debreceni Kántust – dolgozta fel az ismert temetési zsoltárt.
3. A „Popule meus” motetta a nagypénteki kereszthódolat-szertartás zenéje, a szöveg az ókeresztény hagyományt követve görögül és latinul is felhangzik a háromszoros „szent” felkiáltáshoz kapcsolódóan.
4. Az „Ubi caritas” ókeresztény himnusz a nagycsütörtöki szertartás része, a lábmosás szertartásakor éneklik: „Ahol szeretet van, ott van az Isten”.
5. Francia szerző megzenésítésében idéztük fel a sokszor feldolgozott középkori himnuszt, a virágvasárnap olvasott, vagy énekelt passió közé illesztett könyörgést: „Adoremus te Christe”.
6. Az „Ó dicsőséges asszonyság” kezdetű kórusmű a legelső, XVII. századi katolikus énekeskönyvből származó népének feldolgozása, Máriához, mint közbenjáróhoz fordul.