Barangolások – Kölcse és környéke

Hosszú nyári barangolásaink közül rövid szatmári kirándulásunkról szeretnék beszámolni. Két napot töltöttünk az Öreg-Túr és Kis-Túr környékén, ahol számos Klauzál-korabeli és korán kívüli emlékkel találkoztunk. Szállásunk Kölcsén volt. A látnivalókban bővelkedő szomszédos falvak (a legmesszebb lévő is csak 15 km) kerékpárral is könnyen elérhetők.

Kölcse a Szamoshát egyik legrégibb települése, korábban mezővárosi rangot szerzett, s a Kölcseyek ősi fészke. Jelenleg 1500 lakosa van. Legjelentősebb látnivalója a református templom és a fa-harangtorony. A templom XV. századi, egyterű, gótikus, a harangtorony szoknyás, nyolcszögletű, sisakos tetővel a XVIII. századból való. A főút mellett található, gyönyörű látvány. A lelkész nagyon kedvesen kalauzolt bennünket, közben a falu életét is ismertette.

1. kép

2. kép

3.kép

Szatmárcsekén a nagy élményt a „csónakos” fejfás temető jelentette. Különleges hangulatot áraszt, gyönyörűen helyreállították és gondozzák (2., 3. kép) Örömmel hallottuk, hogy a hagyományt őrzik és jelenleg is így temetkeznek, tölgyfából faragva a fejfákat. Kölcsey márvány-síremlékét négy éve újították fel (1. kép). A költő 23 évig lakott a faluban, itt írta a Himnuszt is. Két szobából álló emlékkiállítás látható életútjáról a művelődési házban. A településen Petőfi is megfordult. A hagyomány szerint a szomszédos falu, Nagyar szélén írta Tisza című versét. Az itt álló „Petőfi-fa”, egy nagyméretű tölgyfa volt, sajnos már csak egy csonk, de ottjártunkkor is nagyon sokan keresték fel (4. kép). A folyószabályozások miatt a Tisza és a Kis-Túr is távolabb folyik, a Holt-Túr ittlévő szakasza azonban festői (5. kép).

4. kép

5. kép

6.kép

7. kép

Gyönyörű volt az Öreg-Túr is Túristvándinál, ahol a híres, XVIII. századi, alulcsapós kerekű vízimalmot láttuk működésbe hozva is, különlegesen szép környezetben. Gyermekeink örömmel fedezték fel, hogy a Túr itteni szakasza is részt vesz a magyarországi hód-visszatelepítési programban. Tiszakóródon a „Túrbukó” (a Túr-csatorna magas gátján vízesésszerűen bukik át a víz) a nagy élmény, sokan valóban élményfürdőnek tartva, beállnak a gáthoz a zubogó víz alá (6. kép). Kedvelt fürdőhely a Túrnak ez a szakasza, ahol a folyó eléri a Tiszát.

A szomszédos Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja. Mivel a szülőházát már lebontották, későbbi lakóhelyét, egy szalmatetős szegényparaszti házat rendeztek be emlékháznak. Udvarán Varga Imre Móricz-szobra áll. A kicsi falu – közepén a fiatornyos, faharanglábas református templommal – csodaszép látvány, nem véletlenül nevezte Móricz Tündérszigetnek.

Kölcse főútvonalon fekvő két szomszéd faluja is érdekes. Fülesden a falu közepén hoztak létre egy múzeumparkot, helyreállított régi épületekkel. Sonkádon egy XV. századi gótikus református templom található. Kazettás mennyezete és díszítő falfestése külön tanulmányt érdemelne. A rendkívül rossz állapotban lévő templom mennyezete a 90-es évek elején leszakadt, a lelkész és a gyülekezet csak ekkor tudta meg, hogy gyönyörű virágmotívumokkal díszített kazetták találhatók a mennyezeten. A műemléki helyreállítás olyan jól sikerült, hogy 1998-ban Európa Nostra-díjat kapott (7. kép).

Természetesen ezekben a falvakban is akad még sok egyéb látnivaló (tájház, kúria, Tisza-part stb.), csak néhány számomra meghatározó élményt szerettem volna kiragadni ízelítőnek azok számára, akik nem jártak mostanában ezen a vidéken. Nagyon közel található ide a két másik Európa Nostra-díjas szatmári templom is (Szamosújlak, Gyügye), éppúgy, mint a beregi árvíz után helyreállított falvak és műemléktemplomok (Tákos, Csaroda), vagy éppen a tavaly elkészült penyigei Lekvárium.
Hosszabb barangolásra is érdemes idelátogatni!

Andrásofszky Csilla – 2005.

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.