Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Egyesületünk kiadványai!

Klauzál Gábor emléke előtt tisztelegve egyesületünk egyre bővülő, saját kiadású könyvsorozatot jelentet meg. A 2008-ban elindított kezdeményezésünk első kötete Szmollény Nándor 1903-ban megjelent Klauzál „monográfiájának” hasonmás kiadása volt, ezt követte 2009-ben Klauzál Gábor országgyűlési beszédeinek és a róla szóló megemlékezéseknek a gyűjteményes kiadása, majd 2011-ben Korizmics László 1871-ben megjelent „Levelek a szőlőből” című írásait gyűjtöttük egy kötetbe, 10 év szünet után 2021-ben kiadott legújabb kötetünk, Bartos Mihály tagtársunk szerzőségében első teljesen saját kutatásainkon alapuló kiadványunk. Könyveink korlátozott példányszámban még megrendelhetők az info@klauzal.hu címen.

 

A Klauzál Gábor Társaság saját kiadású könyvsorozata első köteteként 2008-ban Szmollény Nándor 1903-ban megjelent: "KLAUZÁL GÁBOR az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink" című könyve hasonmás kiadásával jelentkeztünk, 2009-ben "KLAUZÁL GÁBOR Iratok, beszédek, megemlékezések" címmel saját gyűjtéseinket rendeztük egy kötetbe, míg 2011-ben Klauzál Gábor '48-as államtitkára, majd kistétényi szőlőbirtokos társa, Korizmics László "LEVELEK A SZŐLŐBŐL" című írásait adtuk ki, melyek eredetileg az 1871. évi Borászati Füzetekben jelentek meg, sorozatunk negyedik köteteként, 10 év szünet után elkészült egyesületünk első teljesen saját kutatásokon alapuló könyve, Bartos Mihály tagtásunk szerzőségében "MÚZSÁK CSÓKJA / Szirmok és levelek a Klauzál család művészi koszorújára" címmel, melynek tizenkét fő fejezetében a szerző egyedi látásmódján keresztül ismerhetjük meg a Klauzál-család ismert, kevésbé ismert és eddig egyáltalán nem ismert tagjait...


KLAUZÁL GÁBOR az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink

Előszó

Klauzál Gábor (1804-1866) emlékének megőrzése, és tevékenységének korunk számára történő bemutatása a születésének 200. évfordulóján, 2004-ben merült fel bennem elemi erővel.

Éreztem, hogy a haza e nagy fiának jelentőségét csak a konkrét tények megismerése és közkinccsé tétele által ismerhetjük fel. Míg kortársairól, és a Batthyány-kormány más tagjairól bőséges irodalom áll rendelkezésre, addig Klauzálról alig található ilyen. Így kezdtem anyagokat gyűjteni a róla szóló megemlékező előadásokhoz. Ebben az egyik legnagyobb segítség Szmollény Nándor könyve volt. Ez a mű a mai napig az egyetlen kiadvány, ami átfogóan tárgyalja Klauzál Gábor életét. A könyv Klauzált elsődlegesen, mint az első magyar kereskedelmi minisztert mutatja be. Nagy alapossággal tárgyalja azokat a gazdasági témákat, amelyekkel a reformkorban, 1848-ban, majd a kiegyezéshez vezető úton Klauzál Gábor foglalkozott. Emellett részletesen bemutatja a reformkori országgyűlések kiemelkedő szónokaként, és az 1848. március 15-i események egyik főszereplőjeként is.

Szmollény Nándor (1860-1915) Szegeden élt, felső kereskedelmi iskolai tanár, közíró, több neves egyesület tagja és tisztségviselője, színháztörténész volt.

Nagy örömömre szolgál, hogy a Klauzál Gábor Társaság kiadásában és nevében ajánlhatom az olvasóknak ezt az 1903-ban megjelent munkát. Bízom benne, hogy a kötet elolvasásával nemcsak Klauzál Gábort ismerhetik meg, hanem hazánk XIX. századi történetéből is sok újdonsággal találkoznak!

Dr. Dobos Károly
elnök
Klauzál Gábor Társaság

Budapest, 2008. június 12.

* * *

Tisztelt Olvasó!

Kapcsolatomat a Klauzál Gábor Társasággal egy regénycímmel illusztrálnám: „A véletlen zenéje”.
Anyai nagymamám Szmollény Ilona, férje dr. Erdély Árpád, kisebbik lányuk Erdély Alice és e mű szempontjából a legfontosabb: édesapjával, dédapámmal Szmollény Nándorral együtt nyugszanak a szegedi Belvárosi temetőben. Ott keresték meg a sírt gondozó hozzátartozót a Klauzál Gábor Társaság tagjai, s így akadtak rám. Dédapámról sokat hallottam, hisz gyermekkoromban állandó „vendég” voltam a nagyszülői házban, és az idős rokonok, barátok nagy tisztelettel és szeretettel beszéltek dédapámról. Tudományos munkásságát koromnál fogva nem ismerhettem, később pedig nem tanították.

Örültem a Klauzál Gábor Társaság megkeresésének, büszkeséggel tölt el, hogy ily nagyszerű ember sarja vagyok, s igyekszem nem szégyent hozni a nevére.
Kérem, fogadják szeretettel a könyvet.

Helyey László, színész

 

KLAUZÁL GÁBOR  Iratok, beszédek, megemlékezések

Előszó

A kötet Klauzál Gábor emlékét ápolja eredeti forrásanyagok megjelentetésével. Az anyagot a Klauzál Gábor Társaság tagjai gondozták. A levéltári, könyvtári és magángyűjtői forrásokból a dokumentumok többségét Dr Dobos Károly gyűjtötte. Az eredeti kézírásos és nyomdai anyagok elektronikus változatba írását Dr Andrásofszky Csilla, Baintner Ágnes, Géczi Gábor, Györök Natália, Hódi Szabolcs, Dr Janóczki Katalin, Kincses Katalin, Krieger Krisztina, Markó László, Dr Mészáros Péter, Örsi Gabriella, Dr Simor László, Szabó Gábor, Szepesfalvy Márta, Tapolcsányi Valéria végezte. A beírt dokumentumok korrektúrázásában Dr Andrásofszky Csilla, Horváth Miklós, Örsi Gabriella, Dr Réffy Balázs, Dr Simor László, Tapolcsányi Valéria és Dr Dobos Károly vettek részt.

Az összes anyag 74 évet ölel fel. 1832-től 1906-ig olvashatóak a szövegek. A reformkori követi jelentések kézirataitól 1906-ig nyelvünk folyamatosan változott. Alapelvünk az volt, hogy ragaszkodtunk az eredeti szövegek írásmódjához, azokat szöveghűen közöljük.

I.
IRATOK:

Klauzál Gábor követi munkájából hármat közlünk. Az 1832-es szegedi keltezésű Klauzál Gábor és Kárász Benjámin által benyújtott javaslat a nemes Csongrád vármegye közgyűlésén ugyan megbukott, de mégis a népképviseleti eszme megvalósításának első gyakorlati tervei közé tartozik. Az úrbéri ügyekről szóló vélemény haladó, liberális tartalmát a megye konzervatív nemessége nem tudta megváltoztatni. Az 1834-es követi jelentés Klauzál Gábortól olvasható, mely országgyűlés alatt Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe az ellenzék egyik legkiemelkedőbb alakja. Klauzál volt Kossuth lapjának tudósítója is. Az 1840-es követi jelentést Klauzál Gábor és Kárász István jegyzi. Itt mutatjuk be az 1840-es országgyűlési feliratot is a magyar nyelv tárgyában.

II.
BESZÉDEK:

Klauzál Gábor igazi szónoki tehetség volt, akit az országgyűlés megríkatójának neveztek, mert senki sem tudott nála jobban a szívhez szólni. Toldy Ferenc, mint a magyar politikai szónoklat egyik legkitűnőbb alakját az alábbiakban jellemezte 1866-ban:
„Klauzál Gábor, született 1804-ben nov. 18. Pesten. Ifjúkorában kitűnt már megyéjében, mely is őt 1827-ben országgyűlési követévé választotta. Betegsége miatt a követséget ekkor el nem vállalhatá, de utóbb 1832-től fogva az országgyűlésen a szabadelvű ellenzék legjelesebb tagjai közé tartozott. A haladás minden kérdésében a küzdők első sorában állt, 1840-ben tagja volt a bűntető törvénykönyv készítésével megbízott választmánynak, s az 1843-44-iki országgyűlésen, Deák távollétében, az ellenzék vezére. 1848-ban az ipar és kereskedelem ministere. „Klauzál – mond egy életírója – ha Deáknak nem mindenben párja is, de teljes mértékben bír annak tiszta aranyjellemével, törvénytiszteletével, szerénységével, tántoríthatatlan hazaszeretetével. Mint státus férfi és politikus, a megyei élet emlőin nevekedett ugyan, de látkörét európai utazás s a külföldi állapotok gondos vizsgálata által szélesbítette, és sokoldalú, terjedelmes ismeretekkel bír. Mint szónok kitünő, mindenkor rögtönöz, beszédei kezdetén csendes és nyugodt, de lassanként felmelegszik, csaknem lázas szenvedélyességre emelkedik, s ilyenkor elragadó lesz. Hangjának nincs annyi ereje, mint p. o. Beöthyének volt, az inkább szomorú, melancholikus jellemű és szívhez szóló. Van ezen fájdalmas, a haza sértett jogait s szenvedéseit panaszló hangokban valami, ami Ossián hárfájára, vagy a zsidók babyloni siralmaira emlékeztet.” A forradalom kitörésével szerepe véget ért. Azon természetekhez tartozik ő, melyek a békében kifejthetik minden tehetségeiket s nagy hatást gyakorolhatnak, de a mozgalomban nem találják fel magukat. A harcot követett temetői csend éveit visszavonulva tölté, de 1861-ben és 1865-ben ismét megjelent, hogy szolgálatait a hazának felajánlja, mint Szeged város képviselője.”

A kötetben 5 kiemelkedő beszéd által ismerkedhetünk meg Klauzál szónoki képességeivel:
A szólásszabadságról (1839) A magyar nyelv ügyében (1843), A zsidóemancipátióról (1844) A megyei választások szabályozásáról (1844) A felirati javaslatról (1861).

III.
MEGEMLÉKEZÉSEK:

Az utolsó témakörben a Klauzál Gábor életét, szerepét és jelentőségét méltató néhány megemlékezést közlünk teljes terjedelmében:
Vasárnapi Újság (1861) Klauzál Gábor - Szathmáry , A Hon (1866) Klauzál Gábor temetése Szegeden - Osztrovszky gyászbeszéde, Pesti Napló (1866) Klauzál Gábor temetése Szegeden, Pesti Napló (1866) emlékbeszéd Klauzál Gábor felett - Dáni Ferencz, Szegedi Híradó (1866) – Ónodi levelezés, Szegedi Híradó(1866)- Oroszi Miklós gyászbeszéde Szentesen, - Pesti Napló (1866) Klauzál Gábor - Trefort Ágoston emlékbeszéde, Alföldi Ellenzék (1906) Klauzál Gábor. Ezen anyagok tükröt tartanak elénk a kortársak véleményéről, és pótolhatatlan adatokat közölnek Klauzál életéről is.

Forgassák a kötetet olyan szeretettel és érdeklődéssel, ahogyan a kötet összeállítói készítették azt Önöknek!

Dr. Dobos Károly
Elnök
Klauzál Gábor Társaság

Budapest, 2009. február


KORIZMICS LÁSZLÓ    Levelek a szőlőből


Előszó


A kötet Korizmics László (Aggszentpéterpuszta, 1816. márc. 29. – Kistétény, 1886. október 5.) mezőgazdász, mérnök, agrárpolitikus, író életművének állít emléket halálának 125. évfordulóján. Életének hetven éve alatt imponálóan sokrétű pályát futott be, s vált a XIX. századi mezőgazdasági irodalom és agrárpolitika egyik meghatározó egyéniségévé.

Fejér megyében született, gazdasági pályájának első közvetlen gazdálkodási tapasztalatait is innen, a méltán híres ercsi, illetve tágabb értelemben az okszerű gazdaság kifejlesztésében ekkor élen járó mezőföldi nagy uradalmakból merítette. 1841-ben kötött házasságot Reguly Júliával, Reguly Antal nővérével. 1848-ban Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter hívására vállalt hivatalnoki munkát: osztálytanácsos lett. Halála előtt hosszú ideig súlyos beteg volt, sőt a szeme világát is csaknem elvesztette. Végső napjait Kistétényben (Pest megye) töltötte, hol 1886. okt. 5-én meghalt. Érdemeit emlékbeszédekben méltatták, s az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megfestette arcképét. Díszsírja, melyről e sorok írásakor a bronz dombormű hiányzik, a Kerepesi temető, 37/1-1-8 parcellájában található, nem messze Deák Ferenc sírjától.

Korizmicsnek különösen nagy fontosságot nyert az okszerű gazdálkodás alapelveit a magyar viszonyokhoz igazító közös munkája, a Mezei Gazdaság könyve (1855). Benkő Dániellel és Mórocz Istvánnal Stephens Henry művét fordították le, és alkalmazták a magyar viszonyokra. Ezért a hatkötetes, két kiadást megért, több mint 5000 példányban megjelent műért a szerzőket az akadémia nagy jutalomban részesítette, és a tiszteleti tagsággal jutalmazta. Ez volt az önkényuralmi korszak legnagyobb magyar könyvsikere. „Könyvünk” – írják – „teljesen szabad átdolgozás, sőt nagy részben eredeti mű”, nem puszta fordítás.

Szervező és felvilágosító munkája jutalmául 1857-ben a Ferenc József Rend keresztjét, majd a Vaskorona-rendet kapta kitüntetésül. Élete végén aggszentpéteri előnévvel nemességet nyert. 1868-tól a vízaknai kerületben országgyűlési képviselővé választották. A parlamentben Tisza Kálmán híveként politizált. Részt vett a Magyar Földhitelintézet megalapításában. Több társadalmi egyesületnek tagja és vezetője volt, a legjelentősebb azonban a Széchenyi István alapította Országos Magyar Gazdasági Egyesületben kifejtett tevékenysége. Az Egyesületnek 1857-ben alelnöke, majd haláláig elnöke volt. Az Egyesület keretében kifejtett gazdászati felvilágosító tevékenysége lenyűgöző és igen sokoldalú volt. Tervezetet készített például a pásztor- és mezei rendőrségről, a Duna alsó folyásának mérnöki munkálatairól, a dohánytermesztésről, a takarékmagtárakról, a víz- és halászati jogról, az ugarföldek legeltetéséről, a majorsági telepesekről, a gazdasági cselédügyről, a gazdasági nyugdíjintézetről, a szarvasmarha- és juhtörzskönyvezésről, a régi és új szőlőiskoláról és abban az új vincellérképzőről, stb.

Kifejezetten didaktikus, szakkérdéseket tárgyaló cikkei mellett, könnyed, csevegő műfajt is teremtett nehézkes témái kifejtésére, s ez a levél volt. Sajátos levélbeli tudósításait, eszmefuttatásait, tapasztalatait rendre kötetbe is rendezte. Ilyen leveleket írt pl. Konstantinápolyból a borkivitel lehetőségeiről.
Levelek a szőlőből címmel a szőlőgazdaság kérdéseit feszegette. A Klauzál Gábor Társaság kiadásában most megjelenő kiadvány mind a 20 levelet egybefűzve jeleníti meg. Az eredeti levelek a Borászati Füzetek 1871-es számaiban láttak napvilágot. A Szószedet összeállításáért és gondozásáért Prim Györgynek, a képaláírások gondozásáért Hódi Szabolcsnak jár köszönet. Korizmics László a 20 levélet valószínűleg barátjának, Lónyay Gábornak címezte. Hangvétele személyes, olvasmányos, adatokban gazdag és tanító célzatú. A levelekben tapasztalatait osztja meg a haza más mezőgazda fiaival. A gyűjtemény a mai kor számára felbecsülhetetlen értékű forrásanyag a XIX. század második felének kistétényi szőlészetéről és borászatáról. Különösen fontosak a Klauzál Gábor kistétényi szőlészeti és borászati tevékenységéről írottak. Innen ismerjük a Korizmics által oly sokszor hallott, Klauzál Gábor szőlészkedésről szóló szállóigéjét is: „Karthágó eltörlendő”. A budafoki Záborszky-pincében álló Klauzál Gáborról megemlékező díszhordóra is ezt a mondást faragtattuk. A Levelek a szőlőből a kortársak körében is méltatásra talált; Török Sándor országgyűlési képviselő 1872. márciusában a Borászati Lapokban írásában fejezte ki nagyrabecsülését a levelekkel kapcsolatban.

1864-től majd tizenöt évig működött a Korizmics László és Klauzál Gábor kezdeményezésére létrejött Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat, mely az egyik első helyi egyesület volt. A társulat fő céljául a kistétényi szakszerű szőlőművelés, borkezelés és a borértékesítés közös megszervezését, illetve a település gazdasági és kulturális ügyeinek társadalmi előmozdítását tűzte ki.

Korizmics László olvasását nagy szeretettel ajánlom nem csak a mai kistétényieknek, de a haza minden fiának is!

Dr. Dobos Károly
Elnök
Klauzál Gábor Társaság

Köszönettel a lehetőségért, hogy az Országos Mezőgazdasági Könyvtár rendelkezésünkre bocsátotta a Borászati Füzetek 1871. évi évfolyamát, e könyvbe rendezett levelek előszavával ajánljuk a szélesebb közönség figyelmébe Korizmics László gondolatait.

Budatétény (az egykori Kistétény), 2011. február

 

Bartos Mihály

MÚZSÁK CSÓKJA
Szirmok és levelek a Klauzál család művészi koszorújára 

Előszó

  

Amikor 2004-ben megalapítottuk a Klauzál Gábor Társaságot, még nem gondoltunk arra, hogy nemzetünk első független, felelős kormányának földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, a kiegyezéshez vezető nemzeti mozgalom egyik vezető alakja – aki egyben kistétényi gazdálkodó, közösség- és kultúrateremtő hazafi is –, nem csak személyében példamutató a korát vizsgáló, elemző kutatóknak, hanem népes családja is méltó az utókor figyelmére.
Történelmi elemzésekben általában ritkán kutatják fel részletesebben nagy hazafiaink magánéletét, azt a hátteret, ahonnan energiáikat gyűjthették, amelyre támaszkodhattak, amelyből bölcsességet és türelmet nyerhettek, amivel azután feltöltekezve, szívvel-lélekkel szolgálhattak, végezhették áldásos munkájukat a Haza üdvére. Nagyjaink felmenői, közvetlen rokonai könnyen a feledés homályába vesznek, holott ők gyakran, legalább olyan nagy hatással lehettek korszakalkotóink életművére, mint az ismertebb politikai és szakmabeli kortársaik, elvbarátaik és az őket befogadó társadalmi közeg.
Kutatásaink fő iránya mindeddig névadónkról szólt, de közben felszedegettük azokat a töredékeket is, amelyek szűkebb-tágabb családtagjaira vonatkoztak. Sok adatot összegyűjtöttünk már, de mostanáig csak egy adathalmazt képeztek.
Nem található meg minden a digitalizált világban, nincs minden az internetes keresőmotorok által elérhető oldalakon, így nem is érhető el rajtuk az a sok fizikai adathordozó és szellemi hagyaték lenyomata sem, amelyekből jórészt, most ez a könyv is felépült. Ez a kötet igazolja az internet világában is, a hagyományos levéltárak, könyvtárak, kutatóhelyek létjogosultságát. A rengeteg kutatói munkaórával, cédulázással, levelezéssel, helyszíni bejárással feltárt irodalmi-művészeti-történelmi gyűjtemény épp ezért egyedi és hiánypótló a maga nemében, mert ez a klasszikus, Klauzál Gábor alakja köré font antológia teszi teljessé azt a képet, aminek töredékeit részben már ismertük. Ebben a könyvben, aközvetlen családtagokkal együtt áll össze és válik teljessé az a családi tabló, amely nélkül az igaz Ember, Klauzál Gábor portréja sem lehetne valós.
Igazi kultúrcsemege ez a könyv mindazoknak, akik szeretik a XIX. századi magyar történelmet, irodalmi, nyelvi, művészeti, kulturális életünk kibontakozásának reményteljes hajnalát, a polgári létforma megteremtésének kezdeti lépéseit, a szalonok világát, bennük a neves és névtelen esendő embereket.
Tisztelettel és köszönettel adózom a Szerzőnek munkájáért és ezért a kötetéért, mellyel nagyban hozzájárul Társaságunk azon törekvéséhez, hogy névadónk életét, munkásságát közelebb hozzuk az utókor érdeklődő emberéhez.
Historia… testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. – A történelem az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezés élete, az élet mestere, a régmúlt hírnöke.” A híres római szónok és államférfiú, M. T. Ciceró gondolatát citálva ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik vágynak nemzeti történelmünk régi fényére és annak szép emlékeire…

Glattfelder Tamás
elnök

2021. augusztus


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (51)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)