Adalékok Budafok–Tétény, Budapest XXII. kerület jelképéhez

Budafok–Tétény, Budapest XXII. kerület önkormányzata a kerület jelképeként használandó első kompozíciót az 1991. január 29-ei képviselő-testületi ülésen hozott döntés alapján, a 179/1991. (V. 14.) Önk. határozattal alkotta meg. A kompozíció „ihletői” a Budafok és Tétény történelméhez kapcsolódó címerek voltak.

A jelképcsoport heraldikailag jobb oldalán elhelyezkedő ábra eredete a Tétényi (Kapy) és a Haraszti családnak Zsigmond király által Budán, 1405. április 15-én adományozott címere. (1. ábra) A címer heraldikailag a legféltettebb nemzeti kincsünk, ugyanis ez az élő heraldika korában készült első festett címerképünk, együtt annak leírásával is. A címer: jobbra dőlt, háromszögletű pajzs arany mezejében jobbra fordult, ezüst, természethű daru, felemelt jobbjában követ tart, a pajzs bal oldalán két balharánt fekete pólya, az egyik a pajzs oldalát érintve halad. Sisak: jobbra fordult csőrsisak tekerccsel. Sisakdísz: a pajzsbeli daru, nyakból kinövő helyzetben. Takaró: fekete-arany. (2. ábra)

1. ábra Az 1405. évi adományozó oklevél eredeti címerképe

2. ábra Az eredeti címerkép rekonstrukciója

Bár Tétény a történelme során mezőváros is volt, sajnos sem a községi, sem a városi címere – ha volt is – ez ideig nem ismert. Történelmileg elfogadható lenne a mai Nagytétény jelképi ábrázolásaként a már leírt, egykori családi címer. Amennyiben ezt összehasonlítjuk az önkormányzat által összehozott jelképcsoport idevonatkozó részletével, úgy egyértelműen megállapítható, hogy a mai Tétényt megjelenítő ábrázolás történelmi hűsége erősen megkérdőjelezhető.

A jelképcsoport heraldikailag bal oldalán elhelyezkedő ábra az 1739-ben önálló zsellérközséggé szerveződő Promontor első községi pecsétjében, majd a település azt követő valamennyi közigazgatási, hatalmi szimbólumában szereplő elemekre épül, ezek pedig a szőlőtő és a venyigekés, az ún. kacor.
Budafok város Felsenfeld Ignác címerszakértő által tervezett és 29313/1928. szám alatt engedélyezett címere: kerektalpú, ún. domborpajzs kék mezejében zöld alapon álló ezüst szőlőtő hat levéllel és egy szőlőfürttel, mellette balról a kék mezőben, pengéjével felfelé álló ezüst kacor. (3. és 4. ábra) A címert egyéb ékítmény nem egészíti ki.

3. ábra Budafok város 1928. évi hivatalos címere heraldikai szín- és fémjelzéssel

4. ábra Budafok város 1928. évi hivatalos címere színezve

Az önkormányzat által összehozott jelképcsoport idevonatkozó része aránytévesztésein túl viszonylag elfogadhatóan megőrizte Budafok város történelmi címerét.
A jelképcsoportot alulról egy botanikailag pontosan meghatározhatatlan – leginkább valami vizinövény-féle leveleire emlékeztető – zöld levélfüzér karéjozza, felül pedig a magyar Szentkoronára utaló, azt csak jellegében utánzó dísz zárja le. Az eredeti jelképcsoport elhíresült sajátossága, hogy annak valamennyi eleme síkbeli, a jelképcsoport feletti korona viszont térbeli alakzatként ábrázolt.
A kerület jelképeként használt eredeti kompozíció egyes elemei (kacor, zöld levélfüzér, korona) megalkotásuk óta apró, javító célzatú módosuláson mentek keresztül (5–7. kép), de mindezek ellenére heraldikai-történelmi megítélhetőségük lényegében nem változott.

5. ábra Az 1991. évi eredeti kerületi jelkép vonalas rajza a „Tétény Promontor” című újság fejlécében való első megjelenésekor, 1991. júliusában (XIV. évf. 7. szám)

6. ábra Módosított változata a „Városházi híradó” 2005. szeptember 2-ai számának fejlécében (XIV. évf. 15. szám)

7. ábra Koronaváltozat a „Budafok–Tétény Millenniumi album” című, az önkormányzat által kiadott könyv borítójának belső oldalán

A kerület jelenleg érvényes – heraldikailag a fogalmat sem fedő – címerének részletes leírását a többször módosított, 23/1996. (VII. 10.) ör. számú rendelet tartalmazza.

Bartos Mihály – 2005.