Múzeumok Éjszakája a Kastélyban

A 2003-ban útjára indított Múzeumok Éjszakájához idén első alkalommal csatlakozó Nagytétényi Kastélymúzeum izgalmas programokkal várta 2011. június 24-én, Szent Iván éjjelén a rendhagyó kulturális élményekre vágyókat. A Klauzál Gábor Társaság tagjai is – szó szerint – „aktív szerepet” játszottak, hogy ez az első tétényi múzeumi éjszaka emlékezetes legyen minden idelátogatónak.

Véget ért az első múzeumi éjszaka a nagytétényi kastélyban, és azt mondom, igazán bánhatja, aki kihagyta! Tényleg remek programok voltak, a zenei és képzőművészeti előadások, foglalkozások mellett új színfolt volt a családi kincskereső szerepjáték, amelybe önfeledten vetette bele magát felnőtt és gyerek, úgy a kincskereső-nyomozó, mint a szerepjátszó-informátor oldalon.

A kastély falai között és a parkban megelevenített XVIII. századi bűnügy szereplői

A látogatók találkozhattak Száraz Julianna bárónővel, bolond öccsével, a kastélyörökös Tamással, Himberger János Simon kántortanítóval, Töhötöm vezér kísértetével, Oraschek Ignác kamarai építésszel, a kastély tervezőjével, Dugonics András szerzetes pappal, Tímár Ábrahámmal, akiről később kiderült, hogy a régi időkben itt szintén birtokos Ibrahim török lovas katona leszármazottja.

Oraschek Ignác, a kastély tervezője és labirintusainak megálmodója magyaráz	Múzeumpedagógusok, mint segítő detektívek	Száraz Tamás, a bolond örökös
Töhötöm vezér vidám szelleme	Simon, a derék kántortanító	Tímár Ábrahám, akiről kiderült, hogy igaziból Ibrahim és timár (azaz lovas katona)

Az uradalmi istállómesterrel és szakácsnéval kiegészült csapat úgy szőtte-keverte a szálakat, hogy nem volt egyszerű kibogozni a történetet - talán nem is sikerült volna egyik lelkes csapatnak sem, ha a szintén ügyködő helyi detektíviroda nem ad időnként plusz információkat. A végén persze megkerültek az eltűnt tallérok és elrejtőjük személyére is fény derült.


A nyomozás helyszínei és a szereplők:

1) Földszint 10. terem:	„ISTÁLLÓ”	– Tímár Ábrahám (alias Ibrahim Torun) a kastély tímárlegénye (Lükő Szabolcs önkéntes)
2) Földszint, 4. terem:	„TANTEREM”	– Himberger János Simon kántor-tanítómester (Endrődi Miklós önkéntes)
3) Földszint, belső udvar:	„GAZDASÁGI UDVAR”	– szakácsné (Eszenyi Judit önkéntes) – istállómester (Scheidler András önkéntes)
4) Emelet, 18 terem:	„HÁRFÁS VENDÉGSZOBA”	– Száraz Julianna bárónő (Borka Mária művészettörténész, múzeumpedagógus)
5) Emelet, 21. terem:	„JÁTÉKSZOBA”	– Száraz Tamás, a Kastély jogos (és bolond) örököse (Markó András önkéntes) – Töhötöm (Tétény) a honfoglaló-kísértet, a kastély legrégebbi „lakója” (Kertész László önkéntes)
6) Kert:	„OROSZLÁNOS LÉPCSŐ”	– Oraschek Ignác kamarai építész, a kastély tervezője (Tóth Avanti Péter önkéntes)
7) Kert:	„RÓZSAKERT”	– Dugonics András, Kegyes Oskola-béli szerzetes pap, a kastély vendége (Bartos Mihály önkéntes)
8) Emelet, 13. terem:	„REFEKTÓRIUM”	– Dugonics András
9) Földszint, bejárat:	„NYOMOZÓ IRODA”	– A Tétényi Detektív Iroda Rejtélyügyi Csoportja (Endrődi Judit önkéntes, a nyomozójáték Szerzője, Scholtz Viktória önkéntes)

Dugonics András, a kegyes-oskolabéli szerzetes, aki nem csak verset írt Téténynek ékességéről, hanem a matematikai kifejezések egy részét is ő ültette át magyarra (gömb, gyök, sugár, végtelen, háromszög, henger stb.)		Száraz Julianna bárónő, a leghitelesebb múzeumpedagógusi megszemélyesítésben

Nyomozz te is a kastélyban elrejtett kincsek után! Volt hajdanán a nagytétényi birtokos, Száraz-Rudnyánszky családnak egy féltve őrzött kincse, mely a napokban elveszett! A kincs létezéséről eddig nem sokan tudtak, de a mendemonda szerint kivételesen értékes kincsről van szó. Ez a kincs adja az uradalom alapját, ha nem lesz meg, az amúgy is nehézségekkel küzdő gazdaság lehanyatlik, a híres bárói család címe a sárba hull. A birtok földesasszonya, Száraz Julianna kétségbeesetten hív minden nyomozót, hogy segítsen a kincs megtalálásában! Nem mellékes hogy a földesurak kizsákmányolása révén mostanában elég forrongó a hangulat országszerte. A pesti polgárság elégedetlenkedése is szétárad a környékbeli falvak lakóira és a gazdasági feszültség több helyen is lázadásban tör ki. Ez történt pont egy hónapja Tétényben is, 1766. május 20-án. A földműves tétényi parasztok idén az aratást nem voltak hajlandók vállalni, sőt, május 20-án a munkát is megtagadták. A nyomozók tehát alapvetően egy meglehetősen feszült, forrongó hangulatba csöppennek bele, a birtokos gazdák és a köznép között bármikor újra kirobbanhat a konfliktus! A játék során megelevenednek a kastély fénykorának, az 1760-as éveknek mindennapjai. A látogatók nyomozókká alakulnak és önállóan, vagy nyomozócsoportot alkotva próbálják megfejteni a titokzatos rejtélyt, kibogozni az összekuszálódott szálakat és megtalálni a kastély elveszett kincsét! Beszélgetnek a kastély lakóival, figyelik az eseményeket, feltárják a szövevényes kapcsolatokat és furmányos módon próbálják a leggyanúsabb személyből is kicsalni az információkat, melyek a megoldáshoz vezetnek. Hogy ki volt a tettes? És hol lehet most a kincs? Milyen titkos átjárókról regél Töhötöm, a honfoglaló-kísértet? Ki lakik a kastély elzárt toronyszobájában? Miről versel a poéta? Miért olyan furcsa a szakácsné mostanában? A kérdések megoldásra várnak!

Eredményhirdetés! A sikeres nyomozás során a kincs megkerült, a tímárt elfogták, a szakácsné jobb belátásra tért és visszatalál az istállómester szerelmes szívéhez ...

De vajon hová rejthették el a kincset? (A "kenyértartó" bölcsős asztal rejtekfiókjába)

Megkerült a kincses ládika, benne a 21 aranytallérral

A remek játékban csak a nagy tömeg volt kicsit zavaró, illetve az, hogy a rendezők nyilván nem számítottak ekkora érdeklődésre, és szimultán zajlott a nyomozósdi meg a felnőtt tárlatvezetés. A tapasztalatok alapján ezt a következőkben jobb lenne szétválasztani. Mindenképpen öröm volt viszont látni, hogy ennyi gyerek bevonható a múzeum falain belülre, ha ügyesek és ötletesek a szervező múzeumpedagógusok. Le a kalappal előttük, és köszönjük nekik a szép programot!

A szereplőket egyébként önkéntes civilek alakították olyan nagy lelkesedéssel, hogy voltak, akik megkérdezték, melyik társulathoz tartoznak :))
És ebben jeleskedtek társaságunk tagjai is:

A Klauzálos színjátszó kör: Dugonics András, a Krónikás, Száraz Tamás, Oraschek Ignác és Tímár Ábrahám

A kisebb-nagyobb nyomozók vették a lapot, láthatóan remekül szórakoztak, és a szórakozás mellett okultak is, hiszen a történetnek valós volt a magja és szereplőinek többsége is. A tömeget elnézve valószínűsíthető, hogy a hasonlóan jól megírt, érdekes, aktív programok sikeresek, a gyerekek-fiatalok számára vonzóak lennének a Kastélymúzeumban. Reméljük, nem csak lennének, lesznek is!



Örsi Gabriella  - 2011. június 25.