 |
 |
A Klauzál Gábor Társaság ajánlásai
Budafok-Tétény kitüntetéseire – 2012.
A Klauzál Gábor Társaság ajánlásai a március 15-e alkalmával átadandó kerületi díjak és kitüntetések díjazott személyeire: Díszpolgári kitüntetésre, Kultúra 22 díjra.
A Klauzál Gábor Társaság javaslata Budapest XXII. kerület Budafok, Budatétény, Nagytétény, Baross Gábor-telep Díszpolgára kitüntetésre:
| „A kitüntetésben a kerületért végzett tevékenységükkel kiemelkedő életművet létrehozó, vagy a kerület polgárai számára különösen jelentős tevékenységet végző személyek részesülhetnek. A kitüntetés évente egy személynek adományozható.” |
Bartos Mihály helytörténész
Szabolcs Attila polgármesternek elküldött írásos javaslatunk:
| Szabolcs Attila polgármester Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Budapest Városház tér 11. 1221 Tisztelt Polgármester Úr! A Klauzál Gábor Társaság a megalapítása óta eltelt 8 éve alatt lehetőségeihez mérten igyekezett névadója életművével illetve szellemiségével kapcsolatban szervezett programjai, több éve folyó, visszatérő rendezvénysorozatai révén városrészünk kulturális öröksége és történelmi emlékei felkutatása, a hagyományok ápolása és az utókor számára történő megőrzése terén időtállót alkotni. Ennek szellemében a Klauzál Gábor Társaság a 2010. és 2011. évi jelölését megismételve 2012-ben is
„XXII. kerület – Budafok, Budatétény, Nagytétény,
Baross Gábor-telep díszpolgára” kitüntetésre
Bartos Mihály helytörténészt
javasolja, kiben célkitűzéseinket egyesületünk kezdetétől támogató, vállalásainkat mindenkoron készséggel segítő, kezdeményezéseinket minden esetben segítve felkaroló a szó legnemesebb értelmében vett városát szerető lokálpatriótát ismertünk meg.
(1952. Budapest-Pestújhely) pénzügyi közgazda. Budafokra 1977-ben költözött, azóta is itt él. Már a 70-es évek végétől kutatja a kerület helytörténetét, gyűjti annak írásos és tárgyi emlékeit. A település épített, természeti és kulturális értékeinek megóvását, gyarapítását tekinti egyik életcéljának. A helytörténet iránti érdeklődése révén kapcsolódott be 1980-ban a Mihalik Sándor Helytörténeti Kör munkájába, melynek azóta is aktív tagja. Az 1983-ban alakult Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagja, választmányi és elnökségi tagja, majd alelnöke. Az Egyesületen belül 1987-ben létrehozta a Promontor-Tétény munkacsoportot, melynek azóta is vezetője. A 2005-ben Kós Károly-díjjal kitüntetett, budafoki székhelyű Savoyai Jenő Asztaltársaság alapító tagja, az 1991. évi megalakulás óta annak alelnöke. Az 1991-ben – Budafok tehetséges fiataljainak anyagi támogatására – létrehozott Savoyai Jenő Alapítvány egyik alapítvány tevője, az Alapítvány Kuratóriumának azóta is alelnöke. Városvédő és asztaltársasági tevékenysége során több műemlékvédelmi, restaurálási munkának volt kezdeményezője, szervezője, illetve aktív résztvevője. Jelentős érdemei vannak a Törley-mauzóleum egyes részeinek műemléki helyreállításában, a budafoki és nagytétényi Szentháromság-oszlopok, a nagytétényi Nepomuki Szent János-szobor és gloriette helyreállításában, de közreműködött a budafoki Kálvária és Stációk felújításában, illetve több alkalommal az ezeken tett barbár rongálások következményeinek megszüntetésében. Több köztéri emléktábla állítását kezdeményezte és szervezte (pl. II. világháború budafoki áldozatai, Mihalik Sándor), 1989-től a Budafoki Történelmi Emlékfal megvalósításán dolgozik társaival. Az itt felállított emléktáblák: a településalapító Savoyai Jenő, Promontor első sváb betelepülő családjai, az 1739/40. évi pestis áldozatai és Saturninus Slavus, a Szent Lipót templom építését támogató Mária Terézia, budafoki tanítók és tanárok valamint Tóth József, továbbá Budafok várossá válása és első polgármestere Záborszky Nándor emléktáblája. Egyik kezdeményezője és aktív résztvevője volt 1989-ben a Tétényi csata emlékére felállítandó emlékműnek, 1999-ben pedig a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamosvasút centenáriumi emlékhelyének. Részt vett a Szent Lipót templom műemléki helyreállításának támogatására indult közadakozás megszervezésében és annak sikeres lebonyolításában. Egyik kezdeményezője és szervezője volt a templom barokk oltárképe, valamint a főoltár barokk szobrai restaurálásának. Szervezője és aktív résztvevője volt a Budafok-felsővárosi temetőben található „öregparcellák” védelem alá helyezésnek, az ott található síremlékek közül az ún. „Mindenki Sírja”, valamint Térey Pál honvéd huszárőrnagy síremléke helyreállításának, majd ez utóbbi, emléktáblával való megjelölésének. Aktív szervező és kezdeményező munkát végzett a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély műemléki helyreállításának megkezdéséért, valamint a budafoki Törley-, Sacelláry- és Czuba-kastély műemléki védelem alá helyezéséért. A kerület történetének, értékeinek megismertetésére több mint két évtizede rendszeresen tart előadásokat, vesz részt műemléki-helytörténeti bemutató séták szervezésében, vezetésében. Több helytörténeti kiállítás társ-rendezője és -szervezője volt (pl.: Requiem egy temetőért..., Te Deum laudamus..., Hol sírjaink domborulnak..., ¾ évszázad, stb.) a kerületi művelődési házban és a Városházán. Jelentős magángyűjteménye anyagából több kamarakiállítás társ-szervezője és kiállítója volt a kerületi Szabó Ervin Könyvtárban. Helytörténeti kutatásairól, a kerület értékeinek bemutatásáról több újságcikk, népszerűsítő kiadvány jelent meg. Társszerzője a „Promontor és Tétény 1848-49-ben” (2000.) című könyvnek, melyben elsőként foglalja össze és írja le az 1849. január 3-ai tétényi csata történetét. Önálló kötete a – műemlékvédelmi szakemberek által is elismeréssel fogadott – „Hit-Remény-Szeretet / Szimbólumok a Budafok-felsővárosi temetőben” (2004.), mely a temető öreg-parcelláinak rejtett értékeit mutatja be. Értékmentő és értékteremtő munkája elismeréseként 1992-ben Podmaniczky-díjat, 1994-ben Budapestért díjat kapott. A felsorolt szervezeteken kívül, több más civil szervezetnek is aktív tagja, így helyben többek között a Promontorium Borlovagrendnek és a Klauzál Gábor Társaságnak. A városrészünkért végzett eddigi munkássága minden szálában Budafok-Tétényhez kötődő tevékenysége alapján (az idén 60 éves!) Bartos Mihályt méltónak tartjuk a Budapest, XXII. Kerület, Budafok-Tétény legmagasabb kitüntető címére. A Klauzál Gábor Társaság nevében, tisztelettel: Budapest, 2012. január 30. Hódi Szabolcs Dr. Dobos Károly titkár elnök |
* * *
A Klauzál Gábor Társaság javaslatai Kultúra 22 díjra:
| „A díj a kerületi közművelődési intézmények, kulturális egyesületek, művészeti csoportok, illetve ezek munkatársai, vagy tagjai, valamint bármely más kerületi lakos számára adományozható, akik a kulturális, közösségi élet területén kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű tevékenységet végeztek. A díj életműért is adományozható. A díj évente legfeljebb két személy részére adományozható.” |
Lics László és Lics Lászlóné borászok, a Lics Pincészet tulajdonosai
és megosztva
Sarnóczay György helytörténész
és megosztva
Sarnóczay György helytörténész
Szabolcs Attila polgármesternek elküldött írásos javaslataink:
| Szabolcs Attila polgármester Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Budapest Városház tér 11. 1221 Tisztelt Polgármester Úr! A Klauzál Gábor Társaság 2009., 2010. és 2011. évi jelölését megismételve 2012-ben is a „Kultúra 22” díjra megosztva Lics Lászlót és Lics Lászlónét, a Lics Pincészet tulajdonosait javasolja.
Az őszi Pezsgő- és Borfesztivál nyitó délutánján hosszú évek óta a Lics Pincészet kiállítása fogadja a meghívottakat zenével, a kiállítások értő bemutatásával. A fesztivál hétvégéjén láthattak a Lics család pincéjében az évek során ott megfordult érdeklődök kovácsolt fegyvereket, Zsolnay porcelánt, korondi fazekas-remekeket, helybéli alkotó türelemüvegjeit, erdélyi fafestményeket, fába faragott történelmet, rézgrafikákat, kerámia- és bőrszobrokat, nem utolsó sorban diópác-festményeket, fotókiállításokat, vagy a Felvidék népviseleteit babákon. És a helybéli művészeti élet jeles alkotóinak műveit, többek között a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület Kerámia-szakosztálya munkáit, vagy az Ártér Művészeti Egyesület – Budafoki Mustráját. A képzőművészetek területén kívül zenei eseményeknek is otthont ad a pincészet. Kisebb zenekarok, táncegyüttesek mellett az utóbbi évek egyik legjelentősebb, több színhelyes (Budapest, Pécs) hazai zenei eseménye alkalmával 2007. májusában a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál két napján dán, spanyol, német zeneiskolák zenekarai adtak színvonalas koncerteket a pincészet udvarán és utána jó szóval köszönték a szíves vendéglátást. Éveken keresztül a Kulturális Örökség Napok keretében tette lehetővé a Lics család az érdeklődők számára pincéjük megtekintését személyes vezetésükkel, bemutatva a nagy hírű budafoki borpincék egyikét. Példa értékű mecenatúrát folytatnak, támogatják a helyi kulturális programok megvalósítását, a civil szervezetek különféle rendezvényeit, melyek közül a Lics Pincészet egyik jelentős eseményévé nőtt 2004. tavasza óta kerületünk díszpolgárainak immár hagyományosan, minden évben megrendezett találkozója, amelyen az adott év kitüntetettjét köszöntik díszpolgártársaik Egyesületünk és a BUDAFOK-TÉTÉNY: múlt, jelen, jövő Asztaltársaság szervezésében és tagjainak, valamint vendégeinek körében. Nagy elismerése a rendezvénynek, hogy valamennyi díszpolgárunk részt szokott azokon venni, ha csak betegség, vagy külföldi út nem akadályozza abban. A Klauzál Gábor Társaság számos esetben, találkozók szervezésében talált együttműködő, támogató félre a Lics házaspárban, meghívásukra kóstolótermükben ünnepelhettük a Podmaniczky-díj átvételét is. Meggyőződésünk a fentiek tükrében, hogy Lics László és Lics Lászlóné méltó kerületünk egyik jelentős kitüntetésére, a „Kultúra 22” díjra, példaértékű kultúra-támogató tevékenységük elismeréseként. A Klauzál Gábor Társaság nevében, tisztelettel: Budapest, 2012. január 30. Prim György Dr. Dobos Károly jelölő tag elnök |
| Szabolcs Attila polgármester Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Budapest Városház tér 11. 1221 Tisztelt Polgármester Úr! A Klauzál Gábor Társaság 2011-ben a „Kultúra 22” díjra Sarnóczay György helytörténészt javasolja, akiben kerületünk Budatétény városrészének történelmi morzsáit évtizedek óta kutató, a kutatási eredményeit több kiadványban feldolgozó és az általa vezetett helytörténeti séták alkalmával a közönséggel megosztó, szűkebb pátriáját szerető lokálpatriótát ismertünk meg.
1943-ban született a felvidéki Léván (pár km-re a mai országhatártól). Édesapja Sarnóczay Pál gyógyszerész, Budatétény több évtizeden át kedvelt patikusa, édesanyja Pogány Kató kézimunka tanárnő. A háború folytán egyedül maradt édesanyja, az alig 1 éves kisfiával 1944 végén hazaköltözött a szülői házba, a budatétényi Baranyai-villába. Ide érkezett haza 4,5 éves hadifogságából édesapja, hogy az államosítás elől megmentendő (még éppen idejében) átvegye a budatétényi patika vezetését, a megözvegyült tulajdonostól. Az egykori gyógyszertár, mely vasárnaponként is nyitva állt, vonzotta a vendégeket. Télen-nyáron tele volt vevőkkel és sokszor a csak beszélgetésre betérő barátokkal, ismerősökkel, kiket hallgatva, talán már itt – kisgyerekként – keltődött fel észrevétlenül érdeklődése a helytörténet és a helyi emberek sorsa iránt. Édesanyja családjának színes budatétényi gyökerei is megalapozták helyszeretetét: nagyanyai ágon a századforduló Kistétényébe kiköltöző Baranyayak, az országosan elismert épületszobrász dédapa és 12 gyermeke, nagyapai ágon a festőművész Csébi Pogány Gyula. A Budatétényben elvégzett általános iskola után több gimnáziumon (Budai Nagy Antal, József Attila) át, előbb irodagép műszerész szakmát tanul, majd már munka mellett gépipari technikusi (Bánki Donát) és üzemgazdász (Pénzügyi és Számviteli Főiskola) oklevelet szerez. Munkája során üzemeltetés vezető, szervező, előbb a gépiparban majd a tervezésben, végül a külkereskedelemben. A rendszerváltás után saját vállalkozásában, feleségével közösen 2010-ig könyveléssel foglalkozott. A Velencei-tó szerelmeseként Agárd és budatétényi otthona között „ingázva”, végre fő kedvteléseinek élhet: a helytörténetnek és a családfakutatásnak. Kutatásait élőszóban helytörténeti séták során, a Radóczy Galériában és a Budafoki Könyvtárban tartott vetítettképes előadásokon és írásban előbb a BUDAFOK-TÉTÉNY: múlt, jelen, jövő fórumán, majd nyomtatásban a Budatétényi Hírlevél-ben, végül önálló füzetekben ismerhettük meg a Budatétényi Polgári Kör gondozásában megjelent szépen illusztrált sorozatban: Erzsébet királyné úti villák (2009), Kistétény társasági élete a századelőn (2011), Budatétényi morzsák (2011). Kerületünk Budatétény városrészéért végzett eddigi munkássága alapján Sarnóczay Györgyöt méltónak tartjuk a „Kultúra 22” díj elismerő címére. A Klauzál Gábor Társaság nevében, tisztelettel: Budapest, 2012. január 30. Hódi Szabolcs Dr. Dobos Károly jelölő tag elnök 
  
|
* * *
A díjak és kitüntetések díjazottairól a Polgármester előterjesztései alapján Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselőtestülete dönt. Az eredmények kihirdetése az ünnepi testületi ülésen történik.
Hódi Szabolcs - 2012. január 31.
Megjegyzés:
Az Önkormányzat vonatkozó anyaga: Javaslatok kitüntetésekre, díjakra
