Klauzál Napok Tétényben

Az EuroAstra Internet Magazin is friss cikkben számolt be a Klauzál Napok Tétényben idei nyitó rendezvényéről. A szobor-avatás kapcsán Lantai József részletesen méltatta Klauzál Gábort, a reformkor kiemelkedő politikusát, felidézve személyisége nemes vonásait, élete jelentős eseményeit

2012. április 27-én a hetedik alkalommal megrendezésre került Klauzál Napok Tétényben rendezvényen a Klauzál Ház Művelődési Központ előtti téren ünnepélyes keretek között felavatták a reformkor egyik vezéralakjáról, Klauzál Gáborról készült egész alakos szobrot. Az avatáson részt vetek Budafok-Tétény, a kormány és a főváros képviselői is.

A Klauzál Napok Tétényben ez évi rendezvényének kiemelt eseménye volt a Klauzál Gábor Társaság kezdeményezésére közadakozásból és pályázatokból elkészült Klauzál-szobor nyilvános felavatása a róla elnevezett művelődési ház előtti téren. A több éves szervezőmunkát igénylő, örömteli esemény két „főszereplője" Klauzál Gábor egészalakos bronzszobra és természetesen alkotója, a kerületben élő Benedek György szobrászművész volt.

A szobor talapzatra helyezése 19-én történt, majd 27-én a felavatása, 28-án pedig kísérő rendezvények szerveződtek Klauzál Gábor budatétényi emlékhelyeinél, a Szent Mihály kápolnánál, és a Klauzál villában a „Deák széke" emlékhelynél. A szobor felállításának megálmodását és előzményeit Dr. Dobos Károly, a Klauzál Gábor Társaság elnöke ismertette:

„A Klauzál Gábor Társaság - Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületében élők és a nemzeti értékek iránt elkötelezett polgárok támogatásával - Klauzál Gábor egészalakos szobrának felállítását határozta el 2009-ben. Klauzál Gábor (1804-1866) - a Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, aki egyben az egészség- és postaügyek első felelős irányítója is volt -, a reformországgyűlések ellenzékének kiemelkedő alakja, Deák Ferenc távollétében annak vezetője, minisztersége idején számos haladó szellemű törvény megalkotója, az ipari és kereskedelmi reformok elindítója, a nemzeti postaszervezet alapjainak megteremtője, a hazai egészségügy és ezen belül a szabadságharc honvéd egészségügyének megalapozója, az emberek közötti egyenlőség élharcosa, mára a nemzet közös történelmi tudatában méltatlanul feledésre ítéltetett.

Klauzál Gábor születésének bicentenáriumán, 2004-ben megalakult civil egyesületünk a névadónk által képviselt szellemiséget szem előtt tartó és példáját követő mértékletes, higgadtan haladó, közhasznú, értékőrző és értékteremtő továbbá közösségszervező tevékenység vállalására alakult, egyik fő célunkként tűzve ki, hogy névadónk emlékét ápolva Klauzál Gábort visszavezeti a nemzeti köztudatba.

Ezen gondolatok vezérelték azt a kezdeményezésünket is, hogy Klauzál Gábor emlékét - élete utolsó másfél évtizedének helyszínén - Budatétényben, a róla elnevezett művelődési ház előtt, egy egész alakos bronz szobor formájában megörökíti. Ez a szobor az országban az első és egyedülálló, egész alakos alkotás lesz, mely a kiváló férfiú emlékét megörökíti. A szobor megformálását és kivitelezését - pályázati kiválasztás útján - Benedek György szobrász, Munkácsy-díjas, érdemes művész végezte, akinek több köztéri alkotása található már szerte e Hazában. A szobrászművész teljes alkotói honoráriumáról lemondott a szobor felállítása érdekében!

A Klauzál Gábor Társaság civil erőből állít szobrot. Dr Dobos Károly elnök és társainak, a Szoborállító Bizotságnak a 3 éves önkéntes civil erőfeszítése vezetett eredményre. Ez az ország első egészalakos, önálló bronzszobra Klauzál Gáborról, a reformkor vezéralakjról, 1848-as miniszterről, a tétényi hazafiról. Köszönet az adományozóknak és támogatóknak! Több mint 40 magántámogató adott több mint 700 000 Ft-ot, A legnagyobb magánadományozók: Hajas Ervin, Karsay Ferenc, Dr Dobos Károly, Lics László, Bartos Mihály, Frideczky János, Glattfelder Tamás. A szobor teljes bekerülési költségéből Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata 5 MFt-ot magára vállalt, Az NKA 1,5 MFT-tal, a Főváros 1 MFT-al, a Nemzetgazdasági Minisztérium 500 000 Ft-tal, az RTL Kub 100 000 Ft-tal, az Általános Ipartestület 50 000 Ft-al járult hozzá a szobor megvalósításához.

Klauzál Gábor, az 1848. március 15-i események egyik vezérszereplőjeként és az első független magyar kormány minisztereként áprilistól szeptemberig, előtte a reformkori országgyűléseken, majd a kiegyezéshez vezető folyamat résztvevőjeként rendíthetetlenül küzdött Magyarország felemelkedéséért. Az adományozók névsorát az utókornak megörökítjük!"

A szobrot Benedek György (Budapest, 1934. november 6.-) festő- és szobrászművész készítette. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1954-60. között, mesterei Bernáth Aurél és Kmetty János festőművészek voltak. 1964-67 között Derkovits-ösztöndíjas. Kezdetben festészettel foglalkozott, majd az 1980-as évek elejétől már elsősorban a szobrászat terén készíti alkotásait. Életútja során nagyon sok hazai és külföldi egyéni és közös kiállításon szerepelt munkáival, számos ösztöndíjat, díjat és különféle elismerést kapott, melyek közül külön említést érdemel a Munkácsy-díj (1979), az Érdemes Művész elismerés (1984) és a Magyar Művészeti Díj (2006).

Ki volt Klauzál Gábor?

Klauzál Gábor (Pest. 1804. november 18.- Kalocsa, 1866. augusztus 3.) politikus, ügyvéd, a reformkori ellenzék vezéralakja, 1848-as miniszter, kistétényi birtokos.
Az egykori Károly Kaszárnyában (ma a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala) született. Születése emlékhelyén (egy második emeleti szobában) szép vörösmárvány emléktábla áll, melyet 1906-ban állított a székesfőváros közönsége.
1832-36-ban, 1839-40-ben és 1843-44-ben az országgyűlés Csongrád vármegyei követeként a reformellenzék tagja, Deák Ferenc híve. 1842. március 15-i pesti és budai események egyik nagy tekintélyű és hatású vezetője, a Közcsendvédelmi Bizottmány tagja. 1848. márciusában, áprilisában a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány elnöke és ebben a minőségében a kormány megalakulásáig az ország ügyeinek intéője. 1848. április 7-től szeptember 10-ig a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, egyben az első egészségügyi és postaügyi miniszter is. Batthyány bizalmasa, többször helyettesíti őt a
miniszterelnök távollétében. Jelentős szerepe van a ‘48-as törvények megalkotásában.

A mérséklő, egyezkedő politika híve. A szeptemberi válság idején lemondott, a politikától visszavonult. Klauzál Gábor az önkényuralom alatt az 1850-es években Kistétényben (a mai Buda-Tétény, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület része) vásárolt szőlőbirtokán visszavonultan élt, gazdálkodott, szőlő-és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott, gyermekeit nevelte. Első felesége Prezetska Mária Antónia 1848. januári halála után, 1853. április 27-én feleségül vette az aradi vértanú, Nagysándor József (1804 -1849) honvédtábornok jegyesét, Schmidt Emmát. Házasságukból Emma (1855), Gábor (1857) és Mária (1859) gyermekeik születtek. Mindhármuknak Deák Ferenc volt a keresztapjuk. Ez a komaság Klauzál Gábor és Deák Ferenc eszmei rokonságának és barátságának bizonysága. Egyben a kistétényi szájhagyomány alapja, miszerint Klauzál kistétényi házában gyakorta vendégeskedő Deák, részben itt fogalmazta meg a Kiegyezés szövegét.

Az 1861-i és 1865-i országgyűlésen Szeged képviselője a Deák Ferenc vezette Felirati Párt programjával. Szerepe van a kiegyezés előkészítésében. Klauzál Gábor bátor, haladó szellemű és kitűnő politikai tapintatú ember. Az 1844-es pozsonyi országgyűlésen az ellenzék vezére, az 1844. évi IV. és V. törvénycikkelyben „a birtok és a hivatal jogát a haza minden fiára kiterjesztette". Kitűnő elme. Harcolt a magyar nyelvért, a zsidók emancipációjáért, Kossuth és Wesselényi szabadon bocsátásáért, a sajtó szabadságáért, a vámok lebontásáért, az ipar és kereskedelem fejlődéséért. A posta nyelvét magyarrá tette, korszerű gyógyszerészeti és egészségügyi rendeleteket alkotott.
Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, okos, haladó politikus. A kiegyezés megteremtésében és Magyarország századfordulós felemelkedésében (amit már nem élt meg) jelentős szerepe van. A XIX. századi Kistétény (a mai Budatétény) egyik legnagyobb, máig ható kisugárzású embere.

KLAUZÁL GÁBOR gondolkodásmódját a legjobban tükrözi gróf Batthyány Lajos miniszterelnök Klauzál Gáborhoz írt felkérő levele a miniszteri teendők ellátására és Klauzál Gábor kb. fél évvel később, 1848. Szeptember 10-ei lemondásának okai.

Március 15-án Klauzál vezette föl a népet Budára a helytartó tanácshoz, a cenzúra eltörlését s a státusfoglyok kibocsátását követelve. Amint a tanács a kérelemnek eleget tett, Klauzál leült s nyomban elkészítette az első sajtószabályzatot, mely azonnal jóváhagyatott, a város és megye részére expediáltatott. Egyhuzamban 36 órát dolgozott e két nap Klauzál, 17-én pedig Nyáryval, Rottenbillerrel s Pulszkyval a nemzetőrséget szervezte.

Batthyányi Lajos gróf, a minisztérium megalakításával megbízott elnök, Klauzál Gábort a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcával kínálta meg, a következő levélben szólítván fel hazafias munkálkodásra:

„Magyarország Miniszterelnökétől.
Tekintetes Klauzál Gábor úrnak
Hivatalból. Stafetális úton. Pest

Tekintetes úr!
Ő Felsége kegyes megbízásából független felelős magyar kormány alakításában működöm. Az idezárt törvényjavaslat magyarázni fogja annak formáját. Óhajtom Önt a földművelés-, ipar- és kereskedési osztály tárcájával kezében, azon sorban látni, hol eddig Deák mint igazságügyi-, Kossuth mint pénzügyi, báró Eötvös mint vallás- és közoktatásügyi, Szemere mint belügyi miniszterek tündökölnek. Örömömre válik, ha ezek közt helyet foglal. Ön ismeri elveimet. Egy zászló alatt küzdöttünk. A felelős kormány alakításában sem tévesztem ezeket szemem elől, sőt azért léptem a kormányrúdhoz is, hogy azon elveket keresztülvigyem. Azon elveken kívül, miket említék, ez, mit Önnek biztosítékul adhatok arra nézve, hegy az általam összeszerkesztett kormány a szabadság érdekében és szellemében lesz alakítva. Mielőbbi becses nyilatkozatát váron, hogy a kormány tagjainak névsorát Ő Felségének megerősítés végett hova-hamarább felterjeszthessem.

Vagyok tisztelettel
Pozsony, március 22. 1848.
a tekintetes Úrnak lekötelezettje
Gróf Batthyányi Lajos
miniszterelnök."

Klauzál Gábor eleget tett a felhívásnak s március 23-án Batthyányi Lajos gróf már előterjeszthette a minisztérium névsorát.
Világot vet Klauzál Gábor szerénységére s határtalan hazaszeretetére, Pesten a Szabadság- téren a március 25-i népgyűlés alkalmával tartott beszéde, amelyben elmondja, miért vállalta el a miniszteri tárcát: „. . az első pillanatban nem annyira örömet, mint keserűséget érzett.

Ő, ki a boldogságot soha som kereste fény és hatalomban: ki el volt tökélve fájdalmával a polgári magán-körbe zárkózni, egyszerre hivatva van oly polcra, hol nem fényben ugyan, mivel ez nem természete, de mégis oly nagyobb hatáskőrbe, melytől annyi polgártárs jövője függ. - Csak tegnap vállalta el végre a neki ajánlott hivatalt, azon szoros kikötéssel, hogy nem annyira miniszter mint barát akar lenni s a hatalommal, mely kezébe van letéve, nem sújtani, hanem boldogítani óhajt és polgártársa legkisebbikétől is szívesen fogadja el a tanácsot. Sokat tőn szóló elhatározásaira az is, hogy most oly néposztály sorsa felett lehetend intézkednie, melynek boldogítása gyermeki első ábrándjaitól fogva forró óhajtása volt." . .

Pesti Hírlap, 1848. évf. III. 28-i 12. sz.

Az ünnepélyes szoboravatón dr. Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, Tarlós István Budapest főpolgármestere és Karsay Ferenc Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény alpolgármestere köszöntötte a vendégeket és méltatva emlékeztek Klauzál Gáborra.

Karsay Ferenc megköszönte mindenkinek azt, amit azért tett, hogy ez az álom megvalósuljon.

„A Klauzál Társaság nagyszerűsége abban rejlik, hogy tagjai elsőként ismerték fel, hogy a mi településünk egykori lakója, Klauzál Gábor egy Széchenyihez, Kossuthoz, Deákhoz mérhető történelmi személyiség, aki nem csak hazánkért, hanem saját lakóhelyéért is nagyon sokat tett! Olyan emblematikus személy akiért lehet és kell is lelkesedni. Nem hagyhatjuk, hogy életműve feledésbe merüljön!"

„Vannak tartozásaink a múltunkkal szemben, és ezzel az emlékművel most valamit törlesztünk belőle. Klauzál Gábor személyiségét kevéssé emlegeti az utókor, kultusza is inkább Szegeden, egykori választókerületének székhelyén van." - mondta Tarlós István. „Klauzál Gábor és munkatársai letették annak a politikának is az alapjait, amit ma nemzet- gazdaságnak hívunk."

„Most, amikor felavatjuk szobrát, gondoljunk arra, amit az ő élete, az ő példája üzen számunkra: a nemzet javáért dolgozni minden körülmények között - említette dr. Réthelyi Miklós - Legyen gondunk arra is, hogy gyermekeink, sőt unokáink is tudják meg: ki volt Klauzál Gábor. Igyekezzünk őket úgy nevelni, hogy a Gondviselés által számukra kimutatott pályán Klauzál Gábort válasszák példányképül, s ha annyi erényekkel nem tündökölhetnek is, mint ő, legalább szeressék úgy e hazát, mint ő szerette."

Az ünnepség zárásaként Dr. Dobos Károly, a Klauzál Gábor Társaság elnöke emlékérmét és oklevelet adott át a magán- és intézményi adományozóknak.

Lantai József

2012 április 29.

Forrás URL:http://euroastra.hu/node/60365
Hivatkozások:
[1] http://www.klauzal.hu/
[2] http://www.youtube.com/watch?v=dX7nm1jL15Y

Klauzál Napok Tétényben

KÖSZÖNJÜK!