A Klauzál Gábor Társaság javaslatai

Társaságunk a következő személyeket javasolta a díszpolgári cím és a „Mihalik Sándor-díj – Év pedagógusa-cím” odaítéléséről döntők figyelmébe:

Feinek Györgyné

Márk Gergely

• a Mihalik Sándor-díjra Feinek Györgyné tanítónőt
  (melléklet: levél a Közoktatási és Sport Iroda vezetőjének).
• a XXII. kerület díszpolgárának címére Márk Gergely rózsanemesítőt
  (melléklet: levél a polgármesternek)

A díszpolgári cím ügyében írott levelünket e helyen kiegészítjük az alábbiakkal:

A kerületünk közzéppontjában elhelyekedő Budatétény arculatát régen a kertészetek határozták meg. Ezek közül országos, sőt nemzetközi szinten is kiemelkedő a Budatétényi Rozárium, mely valaha Európa leghíresebb rózsagyűjteménye volt. Megjegyezzük, hogy az 1850-es években éppen Klauzál Gábor alapított e helyen először dísznövénykertészetet, mely 1906-ig működött. Ennek bizonyos értelemben jogutódja az 1950-ben megnyílt rózsakert, mely fénykorában nem csak botanikai, hanem kulturális központ is volt: az évente megrendezett rózsakiállítások szoborbemutatókkal, koncertekkel párosultak. A hetvenes években a virágzáskor megrendezett kiállítás volt az év legjelentősebb kerületi kulturális attrakciója.

Márk Gergely vezetésével nagyszerű elmék és szorgos kezek fejlesztettek ki évről évre új fajtákat, és gyűjtötték össze a világ egyik legjelentősebb rózsa-génbankját.

Látogatás Márk Gergely törökbálinti rózsakertjében

A táj arculata azóta megváltozott. Az egykor hatalmas, virágzó kert szerepét az új szórakoztató és bevásárló létesítmények veszik át, a kertészeteket felváltják a modern épületek. Ebben a környezetben rezervátumként szerettük volna megőrizni a Rózsakert töredéknyire zsugorodott maradványát, de egyelőre még azt sem sikerült elérni, hogy a rózsatöveket öntözni lehessen sivatagosodó klímánkban – amit sajnos tovább rontott a kert körbebetonozása –, az emberöltőnyi munkával fejlesztett fajták mintapéldányait tolvajok ássák ki, mert még őrzésre sem telik, nemhogy állagmegőrzésre, fejlesztésre. A teljes fényében ragyogó kert szellemi gazdája, Márk Gergely arra kényszerült, hogy kivonuljon hajdani birodalmából, és saját erőből, egy rossz klímájú és talajú telken építse (teremtse) újra a csodát, és létesítsen új rózsakertet az M7-es autópálya mentén. A Budatétényi rózsakert területe elapadt, hagyománya kihalt, fenntartási költségeit megvonták, földjét eladták. A baj sosem jár egyedül: a törökbálinti gazdaságot többször kifosztották, és félő, hogy az idős mester már nem tudja harmadszor is felépíteni, amit kétszer már megalkotott. Tiszteljük meg őt és törékeny életművét ezzel a díjjal, amely talán ugyanolyan egyszeri és megismételhetetlen lesz, mint Márk Gergely alkotásai.

Nem titkoljuk azonban abbéli reményünket, hogy a díj révén a közfigyelem újra a rózsákra és nemesítőjükre terelődne, s bár érthető okokból az önkormányzat a kertről gondoskodni nem tud, azért a díj odaítélésével utolsó segélykiáltásunk szócsöve lehetne.

Budapest XXII. kerületében non-profit szervezetek, lokálpatrióta baráti társaságok és egyesületektől független magánszemélyek fáradoznak a döntéshozók emlékezetében sajnálatosan megfakult nemzeti kincsünk, a hajdan világhírű Budatétényi Rozárium megmentésén.Még egyszer: nem szabad feladni a reményt, hogy legalább egy darabját megmentsük, és ismét élő rózsakultúra virágozzék benne.

2006. március