 |
 |
Akiért lehet és kell is lelkesedni
Méltó tisztelgés Klauzál Gábor emléke előtt – Felavatták Budatétényben a reformkori magyar politikus, 1848-as miniszter egész alakos szobrát
| A Klauzál Gábor Társaság – Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerületében élők és a nemzeti értékek iránt elkötelezett polgárok támogatásával – névadója egész alakos szobrának felállítását határozta el 2009-ben. Dr. Dobos Károly elnök és a Szoborállító Bizottság hároméves önkéntes munkája és erőfeszítése eredményeként 2012. április 27-én a Klauzál Gábor Társaság által életre hívott és idén hetedik alkalommal megrendezett Klauzál Napok Tétényben elnevezésű rendezvénysorozat nyitóeseményeként leleplezték és felavatták a „bátor, de kitűnő politikai tapintatú ember, kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, igazságszerető, haladó, reformkori magyar politikus, igazi demokrata hazafi”, 1848-as miniszter, a kistétényi birtokos, Klauzál Gábor egész alakos bronzszobrát. |
Az emberek közötti egyenlőség élharcosa volt
Klauzál Gábor Pesten, az egykori Károly kaszárnya Gránátos utcai oldalán (ma a Főpolgármesteri Hivatal) született 1804. november 18-án. (Születése emlékhelyén, a második emelet egyik szobájában vörös márvány emléktábla áll, melyet 1906-ban állított a székesfőváros.) Tanulmányait a pesti kegyesrendieknél (piaristáknál) folytatta. 1832-től Csongrád vármegye országgyűlési követeként a liberális ellenzék tagja, 1843–1844-ben pedig egyik vezetője volt. 1844-ben lényegében visszavonult, politikai tevékenységét csak a forradalom kezdete után folytatta mint a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az 1848. március 15-i események egyik vezérszereplője, április 7-től pedig a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi osztályának a minisztere, egyben az egészség- és postaügyek első felelős irányítója volt. Miniszterként az egyezkedő, mérsékelt politizálást képviselte, fellépett a szélsőséges, az udvarral szakítani kívánó politika ellen, követelte, hogy Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosait vonják felelősségre. Számos haladó szellemű törvényt alkotott, elindította az ipari és kereskedelmi reformokat, megteremtette a nemzeti postaszervezet alapjait, megalapozta a hazai egészségügy és ezen belül a szabadságharc honvéd egészségügyét. Kitűnő elme, az emberek közötti egyenlőség élharcosa volt, „a birtok és a hivatal jogát a haza minden fiára kiterjesztette”.
Fél év múltán, az 1848-as szeptemberi válság idején, amikor a bécsi udvarral kiéleződött ellentét a szabadságharc kitörésével fenyegetett, egészen pontosan 1848. szeptember 10-én egészségi állapotára hivatkozva lemondott. A muszka invázió miatt rémképek gyötörték; a világosi fegyverletétel igazolta vízióját. Az osztrák rendőrség az Újépületbe zárta és haditörvényszék elé állították. Iratait és leveleit elkobozták és megsemmisítették. Rendőri megfigyelés alá helyezték.
Első felesége, Prezetska Mária Antónia özvegy volt, amikor férjhez ment Klauzál Gáborhoz. Húszévi házasság után – amiből gyermek nem született – 1848-ban tüdőgyulladásban elhunyt. Klauzált ez annyira megviselte, hogy agyvérzés érte.
Az 1850-es évek elején Kistétényben (ma Budatétény) telket: szőlőbirtokot, présházat és nyári lakot vásárolt, illetve épített magának, és visszavonult birtokára; az önkényuralom ideje alatt gazdálkodott, szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott. Megalakította a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot, amely igen sokat tett a terület jövőjéért. Mintagazdaságot hozott létre. Jó borokat termelt.
 |
Klauzál Gábor 1858-ban követte 1847-ben elhunyt testvére, Klauzál Imre példáját: igénybe vette a Klauzál Imre és Társa által a borostyánkői uradalomhoz tartozó Tarcsán 1840-ben alapított Növénytermesztési és Növénynemesítési Intézet tapasztalatait és létrehozta rózsakertészetét Kistétényben 300 fajta rózsával. Ahogy a mondás tartja, a rózsa a szőlőtermesztők „házőrző kutyája”, így fontos gazdasági szerepe van a szőlősorok végén egy-egy tő rózsának. (A Klauzál Imre és Társa által alapított Növénytermesztési és Növénynemesítési Intézet az első volt a Magyar Királyságban, de ismereteink szerint senki és semmi nem őrzi az emlékét a borostyánkői birtokon.)
Klauzál Gábor 1848. szeptember 10-i lemondását a miniszteri posztról és visszavonulását a politikai közélettől hamarosan felváltotta az újabb politikai tevékenység: a kiegyezés előkészítése Deák Ferenc oldalán. Amikor látszott, hogy a meggyengült Habsburg uralkodóháznak szüksége van az egységes politikai és gazdasági rendszerű Kárpát-medencére, Klauzál visszatért a politikai életbe. Az 1861. és az 1865. országgyűlésen Szeged képviselőjeként a Deák vezette Felirati Párt programjával részt vett a politikai és gazdasági kiegyezés programjának megfogalmazásában. Ennek a munkának az emlékét Budatétényben a Klauzál-villa előtt egy kőszék őrzi. Az emléktábla elé áthelyezett kőszéken a kistétényi hagyomány szerint a Klauzál házában gyakorta vendégeskedő Deák Ferenc üldögélt, amikor Klauzál Gáborral a villa kertjében a kiegyezést készítették elő. A hagyomány úgy tartja, Deák részben itt fogalmazta meg a kiegyezés szövegét, ezért a széket az utókor „Deák széke” névvel illeti.
Klauzál Gábornak a kiegyezés megteremtésében és Magyarország századfordulós felemelkedésében jelentős szerepe van, de a kiegyezést és az osztrák–magyar monarchia megalapítását már nem érhette meg. Kistétény egyik legnagyobb kisugárzású embere 1866-ban már súlyosan betegeskedett. Betegeskedéséből enyhülést keresve ekkor is „felüdült és Kis Tétényre nyári lakába vonult” – írja róla Trefort Ágoston. Ugyanebben az évben Kalocsára utazott lányai vizsgáira; ott, Kalocsán érte a halál augusztus 3-án. Szegeden a Fonógyári úti Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. A temetésén huszonötezernyi ember vett részt. (Forrás: www.klauzal.hu)
„Az emlékművel törlesztettünk az adósságból”
A születése bicentenáriumán, 2004 decemberében megalakult Klauzál Gábor Társaság úgy látja, névadójuk mára a nemzet közös történelmi tudatában méltatlanul feledésre ítéltetett, éppen ezért egyik fő célként azt tűzték ki, hogy emléke ápolásával Klauzál Gábort visszavezetik a nemzeti köztudatba. Az általa képviselt szellemiséget szem előtt tartó és példáját követő, mértékletes, higgadtan haladó, közhasznú, értékőrző, értékteremtő és közösségszervező tevékenység vállalására alakult civil egyesületet ezek a gondolatok vezérelték a kezdeményezéshez, hogy Klauzál Gábor emlékét élete utolsó másfél évtizedének helyszínén, Budatétényben a róla elnevezett művelődési ház előtt egy egész alakos bronzszobor formájában örökítsék meg. Több mint negyven magánszemély, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az RTL Klub és az Általános Ipartestület hozzájárulásával a több mint két méter magas, impozáns alkotás, az országban az első és egyedülálló egész alakos Klauzál Gábor-szobor elkészült. A Magyarország felemelkedéséért rendíthetetlenül küzdő, kiváló
 |
A szobor nemcsak a reformkor vezérszónokának és a ’48-as törvények egyik megalkotójának állít emléket, hanem a tétényi Klauzálnak is – mutatott rá ünnepi köszöntőjében április 27-én, a szobor avatóünnepségén dr. Dobos Károly, a Klauzál Gábor Társaság elnöke, majd idézte a Budapest Galéria szakmai értékelését, mely szerint:
„A 240 cm magas figura kiválóan felépített, jól traktált, gesztusai, egész habitusa és nem utolsósorban a karakteres portré szakmai és emberi életútja csúcsán mutatja a jelentős XIX. századi politikust. […] A viselet ötletes, különösen szépen mintázott ornamentikája a figurális emlékműszobrászat legjobb hagyományait idézi […] A portrészobor külön előnye, hogy minden oldalról gazdag vizuális élményt nyújt. […] az értékmegőrzés céljának kiválóan megfelel.”
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter beszédében kiemelte: egy nemzet nem lehet naggyá, ha nem emlékszik a múltjára; „csak a saját történelmünkre, az évszázadok alatt felhalmozott értékeinkre alapozva tudjuk meghatározni, kik is vagyunk és hova tartunk” – fogalmazott. A tárcavezető szólt a hazaszeretetről, amely erősebb volt az egyéni érdekeknél, és egységbe forrasztotta a kor nagyjait Széchenyitől
  |
Vannak tartozásaink a múltunkkal szemben, és ezzel az emlékművel most valamit törlesztünk ebből az adósságból – jelentette ki Tarlós István főpolgármester, aki tiszteletét és köszönetét fejezte ki a Klauzál Gábor Társaságnak és Budafok-Tétény önkormányzatának, hogy vállalt feladatuknak tekintették Klauzál Gábor emlékének megőrzését. A városvezető kiemelte, hogy Klauzál iparvédő politikája több szempontból is fontos volt a kor számára és példaértékű napjainkban is. A Védegylet megalapítása a hazai iparosok áruinak védelmét szolgálta, amikor a kor kiélezett nemzetközi politikai színterén a bécsi udvar hazánkkal szemben vámrendszert alakított ki, ami ellen egy önálló, a hazai mezőgazdaságra és iparra épülő gazdaságot kellett kiépíteni. Klauzál Gábor és munkatársai ezzel letették annak a politikának az alapjait, amit ma nemzetgazdaságnak hívunk – mondta Tarlós István, majd beszélt arról is, hogy Klauzál nagyszerű szónoklatokban tett hitet a szólásszabadság, a magyar nyelv hivatalossá tétele, a városok jogállásának, belső szervezetének rendezése, a polgárság jogai vagy akár a zsidók emancipációja mellett.
 |
„A leleplezett szobor életének első reggelén elmentünk megnézni, hogy mutat a délelőtti nap fényében. Kellemes érzéssel töltött el az, hogy a szobor színes ruhákban csoportosuló fiatalok tömegéből emelkedett ki, és továbbra is igen jól mutatott a környezetében” – olvasható egy hozzászólásban a Klauzál Gábor Társaság honlapján (www.klauzal.hu).
Klauzál úr pedig mindeközben mintha le akarna lépni talapzatáról, hogy elmagyarázzon nekünk egy-két dolgot politikáról, iparról, kereskedelemről…
Halljuk meg szavát!
 |
szerkesztő, újságíró
Új Katedra folyóirat
2012. május
Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész, érdemes művész. Budapesten született 1934. november 6-án. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1954–1960 között, mesterei Bernáth Aurél és Kmetty János festőművészek voltak. 1964 és 1967 között Derkovits-ösztöndíjas volt. Kezdetben festészettel foglalkozott, majd az 1980-as évek elejétől már elsősorban a szobrászat terén készítette alkotásait. Életútja során nagyon sok hazai és külföldi egyéni és közös kiállításon szerepelt munkáival, számos ösztöndíjat, díjat és különféle elismeréseket kapott, melyek közül külön említést érdemel a Munkácsy-díj (1979), az Érdemes Művész elismerés (1984) és a Magyar Művészeti Díj (2006). Jelentősebb köztéri alkotásai: Cantata Profana (1973, secco, Füzesabony, Művelődési Ház); Szántó Kovács János (1978, bronzszobor, Budapest, Jókai tér); Zene (1983, faintarzia, Budafok, Művelődési Központ); Ifjúság-díszkút (1984, Békés); Bartók Béla (1984, bronz-fejszobor, New York, Lincoln Center); Liszt Ferenc (1986, portré, Mexikóváros, Zeneakadémia); Holló László (1987, bronz-portrédomborműves sztélé, Debrecen); Bezerédj István (1989, bazalt-mellszobor, Szedres); Hannuka gyertyatartó (1992, Nagykőrös); II. világháborús emlékművek (1988, Hatvan; 1992, Fonyód; 1994, Derecske; 2000, Kalocsa); Parthén Péter püspök (1996, bazalt-emlékoszlop, Szakoly); Az ónodi országgyűlés emléke (1997, süttői mészkő-emlékmű, Köröm); Asztrik érsek (2000, bronzszobor, Kalocsa); Aranybulla-emlék (2001, bronzrelief, Ópusztaszer); Katona a hóban (2002, bronz-emlékmű, Balatonfüred); A szabadulás kútja (2006, kő- és bronzkút, Kalocsa); Zrínyi Miklós (2008, bronz-mellszobor, Balatonkenese); Az első felelős magyar kormány (2009–2010, bronz-szoborcsoport, Kalocsa). Több alkotását őrzi a debreceni Déri Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Galéria is. |
Megjelent:
Új Katedra Pedagógusok lapja XXIV. évf. 5–6. szám 2012. május–június, Szertenéző rovat, 40–41–42. oldal
