 |
 |
Klauzál szoboravatás
A Lánchíd Rádió 2012. április 27-i, péntek délelőtti Kalauz című műsora Kultúrkorty rovatában riport hangzott el dr. Dobos Károllyal, a Klauzál Gábor Társaság elnökével.
Az adásban elhangzott riport:
(Figyelem: a linken – sávszélességtől függően – kb. 10-20 másodperc múlva ugrik fel a riport ablaka!)
Kovács Anita és dr. Dobos Károly beszélgetésének szövege:
„Amikor az 1848-as Batthyány-kormány tagjairól, minisztereiről esik szó a késői utódokban talán felidéződnek Petőfi Sándor váteszi sorai:
| „Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket.” |
Mészáros Lázárnak az 1848-as honvédelmi miniszternek az angliai Wales-ben fellelhető sírjánál* idéződtek fel ezek a sorok számomra, de most ismét aktualitásuk van illetve lesz, ha nem is egy sírkertben, hanem egy szobornál, merthogy Klauzál Gábornak, a Batthyány-kormány földművelési-, ipari- és kereskedelemügyi miniszterének lesz egy szoboravatója. Hát hol is kérdezem dr. Dobos Károlyt, a Klauzál Gábor Társaság elnökét.
 |
DK - A szobrot, Klauzál Gábor egészalakos szobrát Budatétényben fogjuk fölavatni szombaton 14 órakor, délután, nagyszerű időben. Ezért szeretettel várunk minden érdeklődőt. 2009-től indítottuk el a szobor állítását, 3 éves küzdelmes utat jártunk be és nagyon megérte, gyönyörű a szobor.
KA - Ki az alkotó?
DK - Benedek György szobrászművész az alkotó, aki pályázati úton került kiválasztásra. Budafok-Tétényben élő helyi szobrászművész. Fontos megemlítenem, hogy a Klauzál Gábor Társaság számára a teljes alkotói honoráriumáról lemondott, így tulajdonképpen az egyik fő támogatója a szoborállításnak éppen a művész.
KA - Milyen gondolatok, milyen életműadalékok vezették Önöket arra, hogy ez a szobor elkészüljön? Mit mond Klauzál Gábor életműve a ma emberének?
DK - Klauzál Gábor a reformkor vezéralakja, ’48-as miniszter, majd Deák Ferenc oldalán a Kiegyezés előkészítője. Ma hazánk egyik méltatlanul elfeledett nagy hazafija, akinek emlékét ezzel a szoborral is szeretnénk megörökíteni. Azt az emléket, ami egy haladó, okos, mértéktartó, mindig a haza érdekeit szem előtt tartó nagy államférfinek fog emléket állítani.
KA - Ugye a hétköznapi ember, ha egyáltalán kapcsolatba került az Ő munkásságával, a Magyar Postát tulajdonképpen Klauzál Gábor hozta létre, vagy teremtette meg és nem feledkezett meg az egykori honvédekről sem, merthogy a szabadságharc honvéd egészségügyének is Ő volt a megalapozója. Ezeket is számon tartják Önök?
 |
KA - Az életrajzi adatokból tudható, hogy Ő a Kiegyezés előtt egy esztendővel hunyt el. Nem vett részt az Osztrák-Magyar Monarchia új formálódó kapcsolatrendszerében.
DK - Valóban, Klauzál, aki a Kiegyezésért oly sokat dolgozott már nem érhette meg ennek a beteljesülését és éppen egy történetírója a Bibliai Mózeshez hasonlította őt, aki már az Ígéret Kapuján nem léphetett be és nem élhette meg azt, amiért küzdött. Egyébként az Andrássy-kormányban pont ugyanazt a tárcát kaphatta volna meg, amit a ’48-as kormányban viselt.
KA - Igen, hát fiatalon, 62 éves korban hunyt el, tehát még bőven adhatott volna neki a sors teremtő esztendőket, de hát másként alakult. Mégegyszer közöljük, hogy pontosan mikor lesz a szoboravatás és hát gondolom hogy valaki azért ott meg is emlékezik a munkásságáról az egykori miniszternek.
DK - Igen, tehát április 27-én szombaton délután 2 órakor, a Klauzál Gáborról elnevezett Budafok-Tétényi Művelődési Központ előtt a főbejáratnál. Ez a XXII. Kerület közepén található Budapesten. Szeretettel várunk Mindenkit. A szobrot avatni fogja Réthelyi Miklós miniszter úr, Tarlós István főpolgármester úr, Karsai Ferenc alpolgármester úr Budafok-Tétény képviseletében és jómagam a szobrot fölállító Klauzál Gábor Társaság képviseletében.
KA - Tehát mindez április 27-én 14:00 órától van a program szerint, úgyhogy érdemes elmenni a Klauzál Gábor Társaságnak a rendezvényére.”
 |
Kalauz (hétfőtől péntekig 9:10)
Kultúrkorty
Műsorvezető: Kovács Anita
Szerkesztő: Petz Margó
2012. április 27.
*Megjegyzés: Mészáros Lázár (1796-1858†) honvéd altábornagy, hadügyminiszter, az 1848/49-i forradalom és szabadságharc egyik katonai vezetőjének hamvait (végakaratának megfelelően) 133 évvel halála után, 1991-ben hazahozták szülővárosába, ahol március 15-én a bajai Szent Rókus-kápolnában végső nyugalomba helyezték...
