Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Kárászi Klauzális

A Baranya megyei Kárász község Faluszépítő Egyesülete a március 15-i ünnepeit minden évben más-más '48-as személyiség köré építi. 2012-ben Klauzál Gáborra esett a választás. A megemlékezők a Batthyány-kormány miniszterének tevékenysége és szerepvállalása előtt hajtottak fejet.



Baranya számos aprófalvának egyike Kárász, ennek számos hátrányával és ritka előnyével. Ott fekszik, ahol a Mecsek amúgy sem felhőkbe törő hegyei lassan dombokká szelídülnek, a tolnai megyehatáron. A több mint hétszáz éves település túlélt mindent, törököt, évszázados szegénységet, jövő-menő ellenségeket, árvizeket, politikai ballépéseket. Merthogy errefelé meglehetősen kreatív népek laktak mindig! Valamint nem szakadtak szét, itt nem volt ki-vagy betelepítés, 1327-ből való családnevek most is fellelhetőek – összeszoktak!
Itt alakult a Dunántúl első szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezete 1867-ben.
1922-ig aranybánya működött a nosztalgikus nevű Grósz Károly pesti geológus vezetésével. A két világháború között az elsők között szervezték meg a falusi nyaraltatás intézményét; a második háború alatt lengyel katonák is éltek itt.
Kárászon működött a magyar természetvédelem egyik úttörő vállalkozása, Kühnel Márton fészekodúgyára, amely kategóriájában aranyérmet nyert az 1929-es barcelonai világkiállításon.


 A bajorországi Statfelsteinből áttelepült vízimolnár, már Kárászon született fűrészárúgyáros fia 1905-ben madárvonulási megfigyelések küldésével vette fel a kapcsolatot a Herman Ottó (1835-1914†) vezette, 1893-ban alapított Magyar Ornithológiai Központtal. Csörgey Titusz (1875-1961†) ornitológus, a Madártani Intézet munkatársának kezdeményezésére Németországból hozatott gépekkel fűrésztelepe melléküzemeként 1906-ban megalapította az Első Magyar Fészekodú- és Madáretető-készülékek Gyárát, ahol az egész országot ellátó mesterséges faodvakat, madáretetőket és madárvédelmi eszközöket készítettek.
A különböző lyuknyílás méretű odvak kisebbje a cinke, csuszka, fakusz, nyaktekercs, kormos légykapó, kerti rozsdafarkú, kis fakopáncs, stb. madarak számára nyújtott fészkelő helyet, míg a nagyobbak a széncinkének, szürke légykapónak, házi rozsdafarkúnak, fehér barázdabillegetőnek...

ifj. Kühnel Márton
(1884-1961†)


A Kühnel-féle
gyár termékmintái


Első Magyar
Fészekodú-gyár
reklámja (1930)

Kühnel-család
kárászi sírboltja
(Fotó: Mezei Attila)
 Az 1928-tól exportra is gyártó kisüzem, külföldön főként Észak-Olaszországban népszerűséget nyert fészekodúi megtalálhatók voltak többek között a Monzai Királyi Parkban vagy Milánó közterein is. A II. világháború után 1947-ben újraindított kisüzem nem kerülhette el az államosítást. A termelést az erdőgazdaság kárászi erdészete folytatta, egyedüli megrendelője a Madártani Intézet volt. Az odúgyár Kühnel Márton halála után (aki élete végéig a maga alapította üzem munkásaként dolgozott) néhány év múltán, 1963-ban bezárta kapuit…


Itt szokott vége lenni a felsorolásoknak, a második világháború után a falvak általában belezuhantak az egyformaságba.
Kárász nem egészen ilyen!
Ma is van helyi ipar, egy gyümölcsfeldolgozó kisüzem működik a faluban. Van posta, gyógyszertár, könyvtár, iskolabusz, bank, orvosi rendelő, van állatorvos, plébános, Tourinform iroda és helyi újság. Párt egy sem működik, de van négy civil szervezet, egyikük a Faluszépítő Egyesület, amely 1990-ben alakult és nem kis büszkeségünkre 2010-ben Kós Károly-díjat kapott. Az Egyesület fontos szerepet játszik a helyi épített és természetes környezet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet mindennapjaiban, kiváló hazai és határon túli kapcsolatokat ápol (Vajdaság, Erdély, Ausztria). A legjelentősebb a helyi kulturális élet szervezésében betöltött szerepe, hagyományőrző táborok szervezése, Kulturális Örökség Napjai lebonyolítása fűződik nevünkhöz.


Kárászi aLap
a XV. évfolyam 3. száma (2012. március 31.)
Ide kapcsolódnak szorosan a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos feladatok is, október 23-án rendhagyó történelemórákat tartunk, március 15-én pedig emléktúrákat szervezünk. Idén Deák Ferencet, Vasvári Pált, Eötvös Józsefet követően Klauzál Gáborra emlékeztünk: egy kis megemlékezést követően vagy nyolcvanan indultunk el a ragyogó időben, hogy a tavaszt és benne egy politikus hazafit ünnepelhessünk.



’48-as kárászi emléktúra: útban a babinai csúcs felé…

 
Az emléktúra végállomása és a megemlékezés helyszíne a kárászi Faluház

Pilisi Julianna és Pilisi Máté néptánc bemutatója

 
Mezei Attila ünnepi megemlékezése a ’48-as miniszter Klauzál Gáborról

Mi magyarok túl sok katonát ünnepelünk, mintha világhódítók lettünk volna mindig. Sokkal több figyelmet kellene szentelni ritka politikus nagyjainknak, már csak a minta végett is, amit a maiaknak nyújthatnának…




Mezei Attila
Kárászi Faluszépítő Egyesület elnöke
(a község négy cikluson át,
1994-2010 között volt polgármestere)

2012. május



(Keretes kiegészítés: Hódi Szabolcs)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)