Klauzál Gábor emlékezete
„Aki a városházán született”

Nagyon fontos a budapesti várostörténet szempontjából, hogy a helytörténet egyes kutatói, ismerői és ápolói időről-időre találkozzanak, munkájukról beszámoljanak, és hasznos adatokkal szolgáljanak más kluboknak és egyesületeknek. Mert fővárosunk történte nem bontható csupán kerületi és városrészi megemlékezésekre, azok minduntalan átlépik a kerületi határokat, hogy egységes budapesti képpé formálódjanak. Ilyen találkozásnak voltunk részesei az Aranytízben, a Helytörténeti klub és az Örök Ifjak rendezvényén.

       

   

Az előadás Budapest V. kerületi helytörténeti vonatkozásait emelte ki:

- Klauzál Gábor a mai Városházán látta meg a napvilágot, itt született. Az épületnek, az egykori gránátosok kaszárnyájának parancsnoka volt édesapja. Születésének helyét a II. emeleten vörös-márvány emléktábla jelöli 1906 óta.
- Iskolái közül legjelentősebb a pesti piaristáknál végzett tanulmányai voltak, ahol a magyar nyelvet és történelmet sajátította el, kitűnő szónokká vált, aki mondanivalóival és annak előadásával megnyerte hallgatóit.
- Jogot végzett és a reform-országgyűléseken Csongrád vármegye követeként vett részt az ellenzéki mozgalomban. A képviselőházban kezdeményezte a magyar nyelv bevezetését a latin helyett, ugyanakkor a felsőházban gróf Széchenyi István tette ugyanezt. Kettejük között szoros barátság lehetett, mert Széchenyi naplójában meghívott vendégei között Klauzált elsőként jelölte meg. /Talán ez, Széchenyi barátsága Klauzállal hiányzott a Hídépítő filmből./
- A képviselőház héttagú bizottságot küldött ki a Büntető törvénykezések megreformálására. A bizottság egyik tagjaként a fővárosi bíróság esküdtszéki termében Feszty Árpád festménye megörökíti Klauzál Gábort a „Haza hét bölcse” között (Deák Ferenc, Szalay László, Eötvös József, Pulszky Ferenc, Szemere Bertalan és Bezerédj István az első jobbágy-felszabadító társaságában) – a hat képéből álló Feszty-képsor szellemi atyja dr. Jókai Mór volt. Legtöbbjüknek van emléke Belváros-Lipótvárosban.
- Az 1848. március 15. pesti forradalom tevékeny résztvevője volt, (12 pont, az ellenzéki körben) személyének jelenléte sokban segítette a békés átmenetet a polgári rend kialakulásában. Az áprilisi törvények alapján megalakult független magyar kormány minisztere lett, valóságos „csúcsminiszter”, akinek feladatai közé tartozott a földművelésügy, a kereskedelem, az iparügy, a posta és az egészségügy. Nem hallottunk róla, hogy a magyar posta megteremtőjéről megemlékeztek volna legalább bélyeg kiadásával, hogy a magyar orvos-történet Klauzál emlékét méltóképpen ápolná.
- Pesten vett részt a minisztertanács ülésein és a képviselőházén a Redout-ban, amely a mai Pesti Vigadó helyén álló díszes épület volt. (Hentzi osztrák tábornok 1849-ben a főváros jelentős épületeivel együtt lebombázta.) Oda érkezett a hír Lamberg királyi biztos megöléséről a hajóhídon. Ez ügyben vizsgálatot és felelősségre vonást kezdeményezett – az önkény nem lehet a forradalom velejárója!
- Az 1848. szeptemberi fordulat, Jellasich betörése után lemondott a kormány, már nem vállalva a fegyveres harcot, amelyet a Honvédelmi Bizottmány, élén Kossuth Lajossal megvívott az ország.
- Mégis a szabadságharc bukása után letartóztatták, és iratait megsemmisítették. Visszavonult Kistéténybe birtokára, gazdálkodott – szőlőt, gyümölcsfát nemesített, rózsával kertészkedett, - megnősült családot alapított. Majd a békés kibontakozás folyamatában ismét Szeged város és Csongrád vármegye követeként visszatért a politikai életbe. Deák Ferenc barátságával a kiegyezés előkészítésén munkálkodtak, Kistétényben ma is őrzik azt az ülőhelyet, ahol tanácskoztak. 1866-ban hunyt el Kalocsán, majd temetésén Szegeden húszezernyi tömeg vett végső búcsút nagy halottunktól.

Emlékei: (többek között)

- Születésének helyén emléktábla a pesti központi Városházán.
- Egykori kúriája Kistétényben.
- Mellszobra áll Szegeden.
- A budapesti Kossuth szoborcsoport, az első független minisztérium tagjaként Horvay János mintázta meg hatméteres robusztus kőalakját. A szoborcsoport most Dombóváron áll, 1952. évi kényszerű eltávolíttatása után. Reméljük a jövő évben a Kossuth-szobrot /igaz, másolatban, az eredeti restaurálást követően/ ismét felállítják Budapesten.
- 2004-ben alakult Klauzál Gábor Társaság, a neves személyiség hagyományainak ápolása mellett célul tűzte ki, hogy méltó szobor-emléket állítsanak az egykori miniszternek és országgyűlési képviselőnek, kistétényi birtokosnak, szőlő és gyümölcs-nemesítőnek és rózsakertésznek. 2009-ben elkészült és bemutatták a szobor-tervét, amelynek alapján tervpályázat és gyűjtés után, Benedek György szobrászművész ingyenes felajánlását elfogadva 2012-ben felállíthatták a Klauzál Gábor művelődési ház előtt egészalakos szobrát.

     

Vízy László
elnök
Aranytíz Helytörténeti Klub



Budapest, 2013. január 31.