 |
 |
Díszpolgárok búcsúja Priska József Tamástól
Budafok-Tétény díszpolgárai emlékeznek díszpolgártársukra, akivel feledhetetlen estéket töltöttek együtt a Lics Pincészetben évről-évre megrendezett díszpolgár-találkozók alkalmával.
A 2004. évben útjára indított, s idén áprilisban már tizedik alkalommal megrendezett díszpolgár-találkozókat szervező egyesületként – a korábbi évek szomorú hagyományteremtése folytatásaként – felkértük kerületünk díszpolgárait, hogy a 2013. november 26-án, életének 77. évében elhunyt: az 1956-os szabadságharc hőse, Budafok-Tétény 2007-ben kitüntetett díszpolgára, Priska József Tamás emléke előtt tisztelegve búcsúzzanak el a személyes találkozásaikról őrzött emlékeik felelevenítésével díszpolgártársuktól.
Budafokon, a díszpolgártalálkozóknak otthont adó Lics Pincészetben látható a Díszpolgárok Fala, amelyen az alábbi méltatás olvasható Priska J. Tamásról:
2007. Priska József Tamás '56-os szabadságharcos
Díszpolgári címét az 1956-os forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéért, majd a rendszerváltozás után, a forradalom emlékeinek ápolásáért, érdekképviseleti munkásságával érdemelte ki. |
Köszönjük, hogy kérésünk hívó szavára azonnal válaszoltak, így álljon itt néma főhajtásuk tisztelete jeléül díszpolgáraink búcsúvétele…
| Priska József Tamás díszpolgártársam emlékére írok pár sort. Megint elment közülünk egy nagyszerű társ! Bár tudtam súlyos betegségéről, mégis nagyon megrázott kedves, halkszavú Priska József Tamás Bátyám halálhíre. Élettörténetét ismerve, mely bátorságnak, elvhűségnek nem volt híján, megérdemelt volna hosszabb életet kedves Éva asszony oldalán. A sors azonban ennyit szánt Neki, de mi, akik olvastuk nagyszerű verseit és találkozhattunk, beszélgethettünk Vele, tudjuk, hogy teljes életet élt.
Nyugodj békében Tamás Bátyám! Jandó Jenő zongoraművész Budafok-Tétény díszpolgára (1998) |
| Megrendülten értesültünk ma reggel Priska József Tamás díszpolgárunk, 56-os szabadságharcos haláláról. Az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója után méltán vehette át kerületünk vezetőitől a díszpolgári címet, sőt, nekünk volt megtiszteltetés, hogy körünkben üdvözölhettük. Díszpolgári "beiktatásán" a 2007 tavaszi díszpolgár találkozón a Lics pincében szarkasztikus, szellemes verssel debütált, majd ezt a további években is folytatta, így dr.Mercz Árpád következő évbeli méltatásával, későbbi hozzászólásaival.
Sokat tett hozzá történelmünkhöz, múltunkhoz, jelenünkhöz, jövőnkhöz. Mészáros Péter Budafok-Tétény díszpolgára (1999) |
| Kedves Józsikám! Köszönjük Neked, hogy a Polgári Kör rendezvényeire mindig eljöttél, velünk ünnepelni, megemlékezni. Ezután jelenléted, udvarias mosolyod, figyelmességed nagyon hiányozni fog.
Pelikán Imre Budafok-Tétény díszpolgára (2002) Budapest, 2013. 11. 29. |
| Elment Priska Tamás Kezdetben nem különösen mosolygós embernek ismertük meg. Amikor találkozásokkor üdvözöltük egymást, akkor komolyan – szinte tanulmányozóan – nézte az ember arcát. És egyenesen a szemébe nézett. Ezután már meleg, barátságos kézfogás következett. A beszélgetés során már ellazultak az arcizmai és olykor-olykor kedves mosoly is megjelent. Szívesen, szeretettel mesélt a családjáról, főleg az unokáiról. Egyébként a legkülönbözőbb témák érdekelték Őt a közeli és távoli környezetéből. Érdekes beszélgető partner volt. Egy kerületi rendezvény kapcsán hozzám jött és sajnálatát fejezte ki, hogy objektív okok miatt nem láthatta a kiállításomat, holott az igazán érdekelte volna Őt. „Majd küldöm a katalógusomat, az valamelyest pótolja a hiányt” –vigasztaltam. Hamarosan jelentkezett telefonon és – megköszönve a küldeményt – lelkes őszinteséggel dicsérte a munkáimat. Meglepett, hogy milyen szakszerűen jellemezte az egyes darabokat. És jött egy újabb meglepetés, amikor felolvasta a telefonba a művészet maradandóságáról szóló verset, a saját versét. Majd következett még egy telefonbeszélgetés, új versekkel, újabb diszkurzussal a művészetről. Művészlélek volt Ő! Kórházi kezelése alatt érdeklődtünk hogyléte iránt, kívántunk mielőbbi javulást, nagyon megörültünk, amikor otthonról telefonált, hogy talpra állították az orvosok! Hozzátette, hogy jól esett az érdeklődésünk. Reméltük, hogy a jobbulás tartós lesz, de nem így történt. Kedves Tamás, nyugodjál békében!
Prof. Dr. Köteles György
Budafok-Tétény díszpolgára (2003)
és
Dr. Kubászova Tamara
|
Búcsúzni mindig nehéz. Különösen igaz ez akkor, ha egy közeli ismerőst, egy igaz barátot vesztettél. Tamással vagy másfél évtizeddel ezelőtt találkoztunk. Első látásra szívembe zártam. Úgy éreztem, hogy egy igaz emberrel állok szemben. Nem kellettek ehhez nagy szavak. És az évek igazolták amit elsőre gondoltam. A mindig elegáns, tisztán, érthetően fogalmazó precíz ember egy nagyon nehéz sorssal a háta mögött is mindig optimista volt. Ez nekem nagyon imponált. Ezen halála sem változtatott. Emlékemben mindig, mint egy tiszta, őszinte ember él.
Garbóci László Budafok-Tétény díszpolgára (2004) |
| Búcsúzom Priska Tamástól Egy barátom, egy díszpolgár társam eltávozott. Szomorú esemény, mely mindig gondolatokat, hangulatokat ébreszt. Kevesebben lettünk, elvesztettünk egy értékes embert. Szokták mondani, hogy néha a kevés lehet több. Tamás itt élt közöttünk. Sok éve fiatalon a történelem viharában elindult. A viharban hánykolódott, szenvedett, törekedett az események alakítására. Hosszú éveken keresztül viselte következményeit, kergette a nem megvalósult álmokat. Ember maradt, dolgozott a lehetőségei szerint, családot alapított. Az eltelt idő igazolta bölcsességét. A rendszerváltás után élete újraértékelődött és újabb értelmet nyert. Harca tovább folytatódott, de ez a harc már nem dühvel, daccal, hanem józansággal történt. Miután érezhette, hogy céljai elérhetőek, megnyugodott. Megkapta a küzdelmes életért járó elismeréseket és jogos megbecsülést. Kerületünk díszpolgárává választotta, mellyel emelte a többi díszpolgári cím rangját. Büszkék lehetünk arra, hogy közöttünk volt és szeretett közöttünk lenni. Egészsége az utóbbi években jelentősen gyengült és sok figyelmet, kezelést igényelt. Ennek ellenére a lehetőségeihez képest rendkívül aktívan és talán erejét is meghaladva vett részt a számára fontosnak tartott rendezvényeken ahova mindig elkísérte felesége. Belekarolt, széket tett alá, fényképezte, videózta, dokumentálta. Megnyugodott, boldog embereknek látszottak és azok is voltak. A gépfegyveres fiatal forradalmár fiúról az idő lemosta az igaztalanul rárakott mocskot és itt lett nekünk egy megtisztult idős férfi, aki kifogástalan eleganciával, nyakkendőben, kalapban és sétapálcával megmutatta, hogy látványosságok nélkül szerényen és becsületesen is lehet őrizni a forradalom emlékét és minden körülmények között vállalni tetteinket, megtartani személyiségünket. Nekem Tamás ebben a megítélésemben példaképpé nőtt.
Elvesztettem egy barátot, de kaptam egy példaképet, akitől nagy tisztelettel búcsúzom: Dr. Kárpáti Zoltán Budafok-Tétény díszpolgára (2005) |
| Emlékezés Priska József Tamás díszpolgár társunkra. Abban a pillanatban, amikor megszületünk a Teremtő, a Sors, a Nagy Irányító derekunkra köt egy láthatatlan zsinórt, melynek másik vége egy csörlőre van erősítve, és megindul a zsinór feltekerése. Kinek - kinek milyen hosszú ez a kapott kötelék, olyan hosszú lesz az élete. S ha ez a zsinór laza, az illető élete során sok mindent megpróbálhat, de ha feszes, az útja egyenesen vezet a kitűzött cél irányába. Priska József Tamás minden bizonnyal az utóbbit nyerte el Teremtőjétől. Már fiatal korában megérezhette, hogy környezetéért, - tágabb értelemben - hazájáért tennie kellene valamit. És akkor a történelem kíméletlen forgataga ragadta magával, s tette ezáltal legszebb éveit megpróbáltatássá, szenvedéssé. Míg hasonló korú társai hétköznapi életüket élték, s jövőjük építésén dolgoztak, addig ő kegyetlen börtönök lakója lett hosszú évekre. Ez a sorsalakulás határozhatta meg későbbi életét, magatartását. Amikor megismertem őt - pontosan engem követett a díszpolgárok időrendi sorában - elcsodálkoztam, látva tekintetében a nyugalmat, a bölcsességet, a kiegyensúlyozottságot. Lényét a szép szavak és gondolatok jellemezték, s számtalan szebbnél - szebb költeménnyel örvendeztetett meg minket. Ha beszélt, mindig meggondolt, okos, céltudatos volt. Jó volt vele és élete párjával Éva asszonnyal egy
dr. Szincsák József Budafok-Tétény díszpolgára (2006) |
| Emlékezés Priska Tamás díszpolgár társunkra Egy halálhírre – különösen, ha közeli ismerősről vagy barátról szól – mindig elszorul az ember szíve és a sok kérdés között felmerül, miért pont most, amikor komoly betegségből való felépülésének reményéről értesültünk kedves feleségének szerető és bizakodó ápolása mellett. Miért nem lehet továbbra is közöttünk, hiszen még sok évet élhetett volna. Ezekre a kérdésekre mi földi halandók azonban hiába várjuk és keressük a választ. Tamás legnagyobb és legfájdalmasabb hiányát a családja és a közvetlen hozzátartozóik érzik, de méltán gondolhatom, hogy nekünk, a díszpolgárok közösségének is nagyon fog hiányozni. Frissek az emlékek, amikor tekintélyt, méltóságot és közvetlenséget sugárzó alakját az elmaradhatatlan sétabotjával láthattuk és üdvözölhettük.
dr. Joó Ernő Budafok-Tétény díszpolgára (2009) |
| Drága Tamás! Sokat beszélgettünk arról, hogy egyikünk: Te vagy én beillünk-e a „díszpolgár csokorba”. Veled kapcsolatban mindenképp azt vallom, hogy kerületünk kiemelkedő Dísze voltál – vagy és – leszel. 1956-ot eddig is társítottam veled, ezentúl bizonyára te leszel az első, aki számomra az ünnepet, a főhajtást jelenti. Sajnálom, hogy a megígért báli táncra már itt a földön nem kérhetlek fel, de lélekben magasabb tettekre hívatottunk. Sokan és sokat imádkoztunk –imádkozunk érted. Kérlek, ha már az Úrral mindenről elszámoltál könyörögj drága családodért: Áldja meg és segítse a jó Isten mindannyiukat.
Isten veled drága Tamás! Emlékként őrzöm verseidet és beszélgetéseinket. Felvégi Marika Budafok-Tétény díszpolgára (2010) |
| Búcsú Priska József Tamástól A díszpolgárok találkozóin, s a társadalmi ünnepségek alkalmával volt lehetőségem megismerkedni vele. Barátságos lénye a kezdettől megragadott. Tisztelet volt benne és igazi szeretet az emberek felé. Jó volt vele beszélgetni, a társaságában lenni, fehér asztalnál mellette ülni. Mindig volt közös témánk, nem is egy, ha összetalálkoztunk. A köztünk lévő korkülönbséget a benne rejlő örökifjú lélek elfedte - úgy éreztem, s érzem ezt ma is.
Barátságunk kincse életemnek. Emlékét szívemben szeretettel megőrzöm. Hegedűs Endre Budafok-Tétény díszpolgára (2011) |
| Priska Tamás emlékére Megrendülve értesültem Évikétől (Tamás feleségétől) hogy Tamás elment. Nagyon megrázott ez a hír, amikor szerettem volna meglátogatni a Szt. Imre kórházban (tudtam, hogy ott van), sajnos elkéstem. Régi igazság, nem elég valamit szeretni, akarni, azt meg is kell tenni tüstént, különben lekésünk. Emlékem Tamásra évekre nyúlik vissza: még az előző műv. ház uszodájában ismertem meg. Kedves-csendes, érzékeny ember benyomását keltette. Sokat beszélgettünk művészetről, az élet dolgairól, kiderült, hogy verseket irogat. Megismertem sorsát, 1956 utáni kálváriáját, belőle eredeztethető filozófiáját, bölcsességét, megingathatatlan hazaszeretetét. Hosszú szívbetegségét türelemmel, alázattal viselte. Ha a teste törékeny is volt a lelke erős, példamutató, mindnyájunknak akik csak ismerték. Hálát adok a jó Istennek, hogy ismerhettem, és kérem adjon neki Örök nyugalmat.
Molnárné Golda Magdolna Budafok-Tétény díszpolgára (2012) 2013. nov. 30 |
| Drága Jóska! Rövid, de mély barátságunkat, megkülönböztetett rangos kapcsolatunkat is jelezte, hogy örömmel vetted a "Jóska" megszólítást tőlem. Engedd meg, hogy most itt is e megszólítást használjam. Kedves Jóska! Nem gondoltam az év elejei első díszpolgári találkozón, hogy rövidesen búcsút kell vennünk Tőled. Az ünnepségen örömmel hallgattuk lelkesítő szavaidat, beszédedet. Megdöbbentő, hogy ily kevés időt adott a sors a díszpolgári együttlétünkre. Utolsó közös ünnepünk a Lics Laciéknál a pincészetben? Hihetetlen, hiszen olyan szellemi és fizikai frissesség, erő volt benned ami nem sejtette közeli távozásodat. Nagyszerű életed volt! Bátor, elveiért küzdő, sohasem megalkuvó kitűnő Ember voltál. Neked megadatott, hogy HŐS lehettél. A végletek embere voltál, kemény harcostárs, és érzékeny lírai költő. Legszebb gondolataid, verseid a legsötétebb, legkegyetlenebb korban születtek. Nem tudtunk sokat beszélgetni! Mondják a bölcsek: „Az fáj a legjobban amikor elmegy valaki, amit nem tudtunk elmondani!” Sok mondanivaló maradt... Nagy űrt hagysz magad után, bennem és sokakban. Már csak az emlékezés marad. Ahogyan a fekete kalapodban és elegánsan viselt bőrkabátodban szinte felkiáltójelként mindenkor fegyelmezetten álltál! Ahogyan büszkén, élénken csillogó szemekkel, néha villogó tekintettel figyeltél ránk, társaidra, a barátaidra. Mi mind büszkék voltunk Rád, akik most végig gondolunk egy csodálatos időszakot egy történelmi kort, amiben Veled együtt élhettünk. A családodnak, szeretteidnek adjon erőt a teremtő!
Fájon köszönök el Tőled. Nyugodj békében! Békési Imre Budafok-Tétény díszpolgára (2013) |
Tisztelettel köszönjük díszpolgáraink megemlékező gondolatait.
* * *
Az oldalt összeállították: Prim György, Hódi Szabolcs – 2013. december
