A nemzetőrség felállítása

1848. március 13-án Bécsben, 15-én Pesten is kitört a forradalom. A Budán székelő Helytartótanács elfogadta, hogy a rend fenntartását a forradalmi városban a sorkatonaság helyett a szerveződő nemzetőrségre bízzák. A Pozsonyban ülésező, utolsó rendi országgyűlésen megszavazták Kossuth Lajos felirati javaslatát, s határozatot hoztak a nemzetőrség felállításáról.

Március 17-én István nádor (királyi jóváhagyással) miniszterelnöknek nevezte ki gróf Batthyány Lajost, aki április 2-án nyújtotta be kormánynévsorát a nádornak. Április 11-én a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai leteszik az esküt, V. Ferdinánd király berekeszti az országgyűlést és szentesíti annak törvényeit.

Április 14-én a kormány Pozsonyból Pestre teszi át székhelyét, majd az első pesti minisztertanácsi ülés Batthyányra bízza a nemzetőrség szervezését. Klauzál Gábor és Szemere Bertalan április 20-án teszik majd le miniszteri esküjüket. A forradalmi események hatására a nemzetiségek is gyűléseket tartanak.

Május 15-én a bécsi nép tüntetéssel kényszeríti ki az uralkodótól az általános választójog és az új alkotmány ígéretét. Két nappal később - a tömegtüntetés hatására - az udvar titokban elhagyja Bécset, és Innsbruckba menekül. A mellékelt, május 19-i felhívás erről tudósít, s tájékoztatja a közvéleményt, hogy Esterházy Pált, a király személye körüli minisztert is Innsbruckba küldi. A felhívást öt másik kormánytag mellett Klauzál is aláírta.

A felhívás másik része a nemzetőrség felállításához szükséges anyagi alap megteremtését említi, mert a magyar kormánynak megbízható csapatokra volt szüksége. Egyrészt a jobbágyfelszabadítás (az úrbéri szolgáltatások megszüntetése) nem minden jobbágy számára teremtett megélhetést biztosító telket, másrészt a Délvidéken kibontakozott a szerb felkelés. Az osztrák kormányzat – Batthyány kérése ellenére – nem rendelte haza a birodalom más részeiből a magyar ezredeket. A felhívás hatására néhány nappal később Széchenyi István egy mázsánál több ezüstöt, Wodianer Sámuel bankár két láda arany- és ezüstneműt, a Nemzeti Casino 20 000 forintot és minden ezüstjét a haza védelmére ajánlotta fel.

Május 16-án kiadták az önkéntesek toborzási felhívását tíz honvéd zászlóalj megalakításának érdekében. Másnap Kossuth pénzügyminiszter Batthyány rendelkezésére bocsátotta az önkéntesek toborzásához szükséges 200 000 forintot.

A felhívásban szereplő új országgyűlést, az első magyar népképviseleti országgyűlést július 5-én nyitja meg István nádor Pesten. Ezen az országgyűlésen, július 11-én terjeszti elő Kossuth a kormány javaslatát, amelyre válaszként a képviselőház közfelkiáltással megszavazza a 200 000 újoncot és a 42 millió forint hitelt. A seregre hamarosan szükség is lesz Jellačić horvát bán szeptemberi támadásának megállítására.


Felhasznált irodalom: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története (szerk.: Hermann Róbert, Bp., 1996)


Szász Erzsébet – 2014. december