 |
 |
Klauzál és a márciusi ifjak
A 2016. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvénysorozatunk április 23-i Klauzál-villánál megtartott megemlékezésénél dr. Szász Erzsébet, a Kempelen Farkas Gimnázium történelem tanárnője előadását halhattuk Klauzál Gábornak az 1848-as forradalmárokra gyakorolt hatásáról.
 |
 |
 |
Az ifjúság nagy érdeme, hogy elindította a forradalmat. Azt a forradalmat, aminek délutántól már Klauzál Gábor és Nyáry Pál Pest vármegye alispánja a vezetője. Méltányolnunk kell az ifjúság azon kockázatvállaló bátorságát, amivel a Landerer és Heckenast nyomdánál, pár száz lépésnyire a Károly-kaszárnyától, kikényszerítették a Nemzeti dal és a Tizenkét pont cenzúra nélküli kinyomtatását. Délután Klauzál vezette fel a népet Budára a Zichy Ferenc által irányított Helytartótanácshoz a cenzúra eltörlését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve. Amint a tanács ezt elfogadta, Klauzál nyomban elkészítette az első sajtószabályzatot, amelyet azonnal jóváhagytak, és a város és Pest megye számára kihirdettek.
 |
 |
 |
| Klauzál Gábor | Nyáry Pál | Zichy Ferenc |
Kik voltak a márciusi ifjak? A pesti fiatalok közül ötvenen a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű szervezet tagjai, főként írók, újságírók. A forradalomtól sem riadtak vissza, pedig az 1847-48-as, pozsonyi országgyűlés képviselői ekkor még nem voltak a felkelés hívei. A Pilvax kávéházban találkoztak, amikor március 14-én este megérkezett hozzájuk a bécsi forradalom híre. Eldöntötték, hogy a 12 pontot a pesti nép határozataként hozzák nyilvánosságra.
 |
| Pilvax kávéház |
Jókai Mór 23 éves volt 1848-ban. Nemzetőrként harcolt a szabadságharcban, aztán bujdosnia kellett, és álnéven írt. Számtalan regényt, novellát, színdarabot készített, ezekben gyakran XIX. századi eseményeket dolgozott fel.
Pálffy Albert 28 éves volt ekkor. A Márczius Tizenötödike című lapot szerkesztette. Romantikus regények és novellák születtek tollából.
A szintén 28 éves Vahot Imre később a Pesti, majd a Budapesti Divatlap szerkesztője lett. Ő írta meg Petőfi életútját.
 |
 |
 |
 |
| Jókai Mór | Vasvári Pál | Pálffy Albert | Vahot Imre |
Degré Alajos a harcok során huszártisztként szolgált. Romantikus és humoros regényeket írt.
Irinyi József újságíró, műfordító részt vett a 12 pont megszövegezésében, országgyűlési képviselő lett, majd a magyarokat Párizsban képviselő Teleki László mellett tanácsos. Haynau halálra ítéltette, aztán mégis kegyelmet kapott.
Vajda János: Egy honvéd naplójából:
 |
 |
 |
 |
| Degré Alajos | Irinyi József | Petőfi Sándor | Vajda János |
Petőfi Sándor 25 évesen írta a Nemzeti dalt. Bem mellett szolgált Erdélyben, verseiben híven tudósított a szabadságharc történetéről, 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában.
| „Következett a Landerer és Heckenast-féle nyomda előtti jelenet… Petőfi verse és a 12 pont itt, cenzúra nélkül, rögtön ki lett szedve, nyomva, mialatt az utcán izgató szónoklatok tartattak számosak által. A nyomtatványok aztán szétosztattak. Délután már az egész város izgalomban és talpon volt. Esni kezdett, mégpedig jó szaporán. A városház tere teli csődült esernyős tömeggel, s itt a hatóság termébe rohant szóvivők s a roppant népség kiáltozása folytán a tanács is magáévá tette és az erkélyről proklamálta a 12 pontot. Az eső folyvást szakadt… De a tömeg esernyősen fölment Buda várába, kiszabadította Táncsicsot és diadallal hozta át Pestre. Katonaság, valami őrjárat, egyszer vonult ki a nyilvános utcából, föl a Váci utcának, és ekkor észrevehető tolulás támadt a városház-tér ama sarkán. De még csak egy gyereket se nyomtak agyon. Legkisebb baj se történt. Az egészet elnevezők tréfásan paraplés (esernyős) forradalomnak, és nagy volt az öröm, hogy vér nélkül ment végbe. Nem gondolók, hogy később olyan nagy lesz a puffanása.” |
A forradalom vér nélküli győzelmében jelentős szerepet játszott Klauzál Gábor, aki a 15-én alakult, 14 fős Közcsendi Bizottmány tagjaival (többek között Nyáry Pállal) csitította a József-napi vásárra érkezett tömeget. Március 17-én Klauzál Nyáryval, Rottenbillerrel és Pulszkyval megszervezte a nemzetőrséget.
 |
 |
 |
| Rottenbiller Lipót |
Pulszky Ferenc |
Közcsendi Bizottmány rendelete |
Bécsben március 16-án V. Ferdinánd fogadta az országgyűlés küldöttségét, 17-én elfogadta a feliratban foglaltakat, és István nádort királyi helytartóvá nevezte ki. Ő bízta meg Batthyány Lajost a kormányalakítással. Klauzált a kormányfő március 22-én, levélben kérte fel a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcára, s másnap terjesztette elő a minisztérium tagjait.
 |
| Batthyány-kormány |
 |
Március 31-én az uralkodó leiratot intézett a nádorhoz, és ebben megígérte az 1848-as törvények szentesítését. Klauzál már április elsején, éjfélkor tájékoztatta a pesti ifjúságot erről a jó hírről.
Április 4-én Szeged díszpolgárává választotta Klauzált, Deákot és Wesselényit.
Az új kormány április 14-én Pestre tette át székhelyét, és 16-án kezdte meg működését. A Közcsendi Bizottmány feloszlott.
A márciusi ifjak forradalmi lelkesedése, a József-napi vásáros tömeg, a pozsonyi országgyűlés liberális követei és Klauzál Gábor nyugalma, higgadtsága együtt vezetett a vér nélküli forradalomhoz.
És mi volt maradandó a forradalom vívmányai közül?
Az 1848-as áprilisi törvényekkel megvalósult a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a cenzushoz kötött, népképviseleti országgyűlési választások lehetősége. Noha ezek egy részét Ferenc József később figyelmen kívül hagyta, mégis tárgyalási alapot jelentettek az 1867-es kiegyezéshez.
A forradalom érdekében parasztok, nemesek, polgárok társadalmi és nemzetiségi különbségeiket félretéve fogtak fegyvert. Asszonyok szervezték a gyűjtést, varrták a zászlókat, székelyek öntötték az ágyút, reménytelen helyzetek közepette is vállalták a csatát még az idős férfiak vagy a tizenéves fiúk is. A magyarok hosszas kitartása példa volt az európai nemzetek előtt.
 |
Dr. Szász Erzsébet
töténelemtanár
Kempelen Farkas Gimnázium
2016. április
Felhasznált irodalom: Szmollény Nándor: Klauzál Gábor (Bp., 2008)
(A képeket összeválogatta: Hódi Szabolcs)
