Klauzál Gábor emlékezete
Labádi Lajossal a szentesi levéltár nyugdíjba vonuló vezetőjével 2006-ban vettük fel a kapcsolatot. Az egyesület részéről számos tag jelenlétében látogathattuk meg az akkor 140 éve elhunyt Klauzál Gáborról készített kiállítást és tekinthettük meg a szentesi emlékeket. Labádi Lajos önzetlenül segítette a munkánkat. A 150 éves évfordulón az alábbi cikkel emlékezett meg Klauzál Gáborról. A cikket engedélyével közöljük honlapunkon, leköszönő elnökként ezúton is köszönöm barátságát és támogatását. – Dr Dobos Károly
A Szentesi Élet-ben augusztus elején megjelent cikk:
150 éve hunyt el városunk pártfogója
![]() |
Családjáról annyi tudható, hogy apja – Klauszal János – cseh származású katonatiszt volt, aki ezredesként szolgált a magyar gyalogezredben. Katonai érdemeiért I. Ferenc királytól 1793-ban magyar nemességet nyert. Csongrád vármegyében telepedett le, s az egyik legtekintélyesebb család gyermekét, Babarczy Ágnest vette feleségül, akitől nyolc gyermeke született. Gábor hatodik gyermekként jött a világra Pesten, 1804. november 18-án. 1824-ben ügyvédi vizsgát tett, s még ugyanebben az évben Csongrád vármegye szolgálatába lépett: előbb tiszteletbeli alügyész, majd fizetéses táblabíró.
A megyei szabadelvű ellenzék – amely Klauzált tekintette vezérének – többször sikeresen fölléptette országgyűlési követjelöltnek, így az 1832–36, 1839–40, 1843–44 közötti ciklusokban ő volt Csongrád vármegye egyik követe. Az országos reformellenzék egyik vezéralakjaként a polgári átalakulást célzó törvényjavaslatokat támogatta, többet ő maga kezdeményezett. Különösen a szólásszabadságot, a népképviseletet, az örökváltság útján elérendő jobbágyfelszabadítást, valamint az ipar és a kereskedelem fejlesztését célzó törvényeket szorgalmazta hatásos szónoklataiban.
1844 után – az abszolutisztikus hatalom megerősödése következtében – az országos politikától visszavonult. Azonban 1848 tavaszától már ismét Pesten találjuk, s amint ismert, földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterként tagja lett az első felelős magyar kormányának. Az első népképviseleti országgyűlésen Csongrád város képviselőjeként vett részt. A szabadságharc kitörése után több minisztertársával együtt lemondott, és visszavonult a politikától.
![]() Szentes címere |
Kalocsán hunyt el 1866. augusztus 3-án. A szegedi Belvárosi temetőben található családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A hálás szentesiek szeptember 3-án gyászünnepet tartottak egykori pártfogójuk emlékére. A képletes ravatal fölött Oroszi Miklós, Szentes országgyűlési képviselője mondott gyászbeszédet, amelynek zárógondolata így szólt: „Legközelebbről Szentesnek, e mi városunknak még sokkal több oka van őróla hálásan emlékezni, mert ő a mi városunk akkori úrbéres lakosainak hű védője, tanácsadója volt. Azért illő dolog, hogy e városnak minden lakosa hálával emlékezzék reá. Legyen gondunk arra is, hogy gyermekeink, sőt unokáink is tudják meg: ki volt Klauzál Gábor…”
A kései utódok igyekeztek eleget tenni e jogos elvárásnak. Ezt bizonyítja, hogy Csongrád vármegye 1895-ben megfestette díszterme számára életnagyságú portréját, Szentes város 1906-ban utcát, majd 1994-ben iskolát nevezett el róla, amely előtt 1998 óta a mellszobra is látható (Máté István alkotása).
![]() |
![]() |
a Szentesi Levéltár
szeptemberben nyugállományba vonult
igazgatója
Szentes, 2016. július

Néhány írás honlapunkon Klauzál Gábor és Szentes kapcsolatáról:
http://klauzal.hu/cikk/92.html
http://klauzal.hu/cikk/93.html
http://klauzal.hu/cikk/94.html
http://klauzal.hu/cikk/95.html
