Oremus![1]
Gyász-szertartások az elhunyt Klauzál Gáborért
Az ember földi életének végleges lezárása a halál. A halál pillanatában a lélek elválik a testtől. A testnek a temetési szertartás keretében adjuk meg a végtisztességet, míg az elhunyt katolikus lelkének üdvözüléséért, gyászmise keretében fohászkodunk Istenhez...[2]
Bartos Mihály helytörténész írása Klauzál Gábor halálának 150. évfordulójára.
Az
1866. augusztus 3-án Kalocsán elhunyt Klauzál Gábor augusztus 6-ai
eltemetésével, Szeged városának gyásza nem ért véget. A helybéliek ennek jelét
is adták: „Klauzál-gyász. Elhunyt
jelesünkért igen sokan gyászcsokorkát viselnek fövegeiken, kifejezéseül azon
nagy gyásznak, melyet szivünk mélyében mindannyian érezünk a nagy veszteség
fölött, mely hazánkat s legközelebb városunkat érte.” – írja a Szegedi Híradó.[3]
A gyászoló család és a város által meghirdetett hivatalos gyászmisét megelőzően, az első szentmisét – mely „…Mihályfi Józsefné urnő buzgolkodása folytán e város leányai közül többek meleg részvétének nyilatkozása” – az elhunytért[4] már augusztus 9-én, csütörtökön megtartották a ferencesek alsóvárosi Havas (népiesen: Havi) Boldogasszony templomában.[5]
![]() Családi gyászjelentése |
Klauzál Gábor özvegye és családja által Kalocsán, augusztus 4-én kiadott gyászjelentés szerint, „Az engesztelő szent mise áldozat ugyan ott (Szegeden – B.M.) e hó 14-kén fog megtartatni.” Ugyanezt az időpontot erősítette meg az a gyászlap, amit a családi parte[7] alapján, Szeged városa augusztus 5-én kinyomatott és szétküldetett.
A Szegedi Híradó augusztus 9-én hívja fel az olvasók figyelmét az augusztus 14-ei gyászmisére, melyen a – temetésről betegség miatt távolmaradó – család is megjelenik majd. Ezzel egyidejűleg jelzi, hogy ugyancsak azon a napon, az izraelita imaházban is gyászünnepély lesz, ahol a főrabbi mond majd magyar nyelvű emlékbeszédet.[8]
A következő lapszámban aztán pontosabb híradás jelenik meg ezekről a megemlékezésekről: „Klauzál Gáborért a gyászmise kedden folyó hó 14-dikén, délelőtt 10 órakor fog a belvárosi egyházban megtartatni. A ravatalt ugyanazok fogják fáklyákkal körülállni, kik a temetésen a koporsót kisérték. A templomi zene- és énekkar ez alkalommal Drobisch nagy gyászmiséjét adandja elő. A gyászünnepélyen a dalárda is közre fog működni.
A gyászmise után Dáni Ferenc, a dicsőültnek követtársa, fog a templom előtti téren az elhunyt fölött emlékbeszédet tartani.
– Ugyanezen napon, délután 6 órakor az izraelita imaházban Löw Lipót főrabbi tartand gyászbeszédet a boldogult fölött…”[9]
Kedden, augusztus 14-én reggel, falragaszok adták tudtul a szegedieknek, hogy délelőtt 10 órakor kezdődik a belvárosi templomban az engesztelő szentmise Klauzál Gáborért.[10] Erre az eseményre idő közben a városba érkezett Szentiványi Károly a képviselőház elnöke, báró Eötvös József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint több megyei országgyűlési követ is.[11]
Ezen a napon a városban sok helyen gyászlobogókat tűztek ki, így a városházán, a templomokon, a kaszinó épületén és számos polgárházon is. A város értelmiségének egy része a kaszinóban gyülekezett, majd a vendégek szálláshelyeit felkeresve, velük indult a templom felé. Útközben a városi tanács testülete és nagyszámú polgárság is csatlakozott hozzájuk.
Az utcákon már reggel 8 órától tömegek vonultak a belvárosi templomhoz, mely aztán fél tízkor már megtelt. Az ezt követően érkezők a templom előtti téren csoportosultak egyre nagyobb számban. A gyászba vont templom közepén állt Klauzál Gábor jelképes ravatala, körülötte tisztviselők, ügyvédek, egyetemi polgárok álltak díszőrséget kivont karddal. Ugyanitt 24 városi képviselő állt lobogó gyászszövétnekkel.
Az oltár előtt középen, a szertartást vezető pap és segédlete, az oltártól oldalt és a korlát mellett a más helybéli és környező települések egyházközségeiből érkezett lelkipásztorok helyezkedtek el.
A templomhajóban lévő padokban, a nők oldalán, az első sorban ült az özvegy és a három, apa nélkül maradt gyermeke, valamint rokonaik, barátnéik. A további padokban más tisztelőik és számos gyászba öltözött nő foglalt még helyet. A férfiak oldalán, az első padsorokban a képviselők, a megyéből és más vidékekről érkezett vendégek, megyei és városi hivatalnokok helyezkedtek el. A két padsor közötti közlekedő téren a kaszinó tagjai álltak. A templom zsúfolásig megtelt díszesen öltözött gyászoló közönséggel.
A gyászmisét Kreminger Antal prépost mutatta be, melyen a templom ének és zenekara Drobisch: „Requiem”-jét[12] adta elő, emelve ezzel is az áhitatot és a megemlékezés ünnepélyességét. A gyászmise 11 óra körül ért véget.
A megemlékezés a templom előtt folytatódott, ahol a kint várakozók tömegéhez a templomból kivonulók is csatlakoztak. Miután a Dalárda a „Szózat” első versszakát elénekelte, Szeged alsó-rókusvárosi követe, Dáni Ferenc lépett fel egy odakészített emelvényre, hogy emlékbeszédét megtartsa. Szónoklatának befejezéseként, köszönetet mondott Szeged népe nevében a megjelent magasabb rangú vendégeknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték városukat és emelték a megemlékezés ünnepélyességét. Végezetül a Dalárda a „Szózat” második versszakát énekelte el, majd a résztvevők sokasága feloszlott.
Ugyanezen a keddi napon – a korábbi újsághíreknek és falragaszoknak megfelelően –, este 6 órakor Klauzál Gáborért az izraelita imaházban is gyász isteni tiszteletet[13] tartottak. A szertartás kezdete előtt fél órával a zsinagóga megtelt, a később jövők már nem fértek be oda, így kénytelenek voltak visszafordulni.
Az
isteni-tisztelet a szokásos héber imákkal és énekekkel – közöttük egy-egy
magyar nyelvű versszakkal – vette kezdetét, majd a szertartást vezető főrabbi
egy rövid, magyar nyelvű fohászt mondott. Az ezt követő magyar ének után, Lőw
Lipót főrabbi szónoklata következett. Beszédét egy rövid fohásszal fejezte be,
majd egy énekes következett. A szertartás végén az özvegy köszönetet mondott a
főrabbinak a megemlékezésért. A jelen lévő Domokos László és Jekelfalusi Lajos
maguk és követtársaik nevében, ugyancsak köszönetüket fejezték ki mindezekért.[14]
![]() |
Ugyanezen a napon, más városokban is megemlékeztek Klauzál Gáborról. Kecskeméten a katolikus nagytemplomban, Kiss Miklós[15] és Horváth Döme[16] képviselők kezdeményezésére requiemet tartottak. Felhívásukra, nagyszámú közönség jelenlétében, a gyászszertartást illő külsőségek közepette, Fektor József prépost-plébános[17] vezette. A szentmisén a katolikus dalárda énekelt.[18]
![]() Székesfehérvár gyászmise |
Ugyancsak ezen a napon, reggel 8 órakor Székesfehérváron, a Szent Imre ferences templomban is gyászmisét tartottak Klauzál Gáborért. A barátok templomában sorra kerülő megemlékezésre a felhívást Detrich Zsigmond[19] képviselő adta ki.[20] A városi hatóságok részéről Niczky János polgármester és Zsömböry Ede[21] főbíró sokat fáradozott azért, hogy a megemlékezés minél díszesebb legyen. A szentmisén megjelentek a városi képviselőtestület tagjai, a megyei és városi tisztikar, az egyházak képviselői és a lakosság is nagy számban.
A templom főoltára előtt díszravatalt állítottak, mely nemzeti lobogókkal, az ország címerével, koszorúkkal és virágokkal volt díszítve. Előtte a hallhatatlanságot jelképező tűz lobogott egy urnában. A szentmisén a templom zenekara működött közre.[22]
![]() Szabadka gyászmise |
Szabadkán a kaszinó-egylet gyászkeretes hirdetményben[23] adta tudtára a város lakóinak, hogy augusztus 17-én 10 órakor engesztelő gyászmisét mutatnak be Klauzál Gáborért. A szentmise a belvárosi főegyházban[24] került megtartásra.[25]
Szeptember 3-án Szentes városa gyászünnepélyt tartott Klauzál Gábor emlékére. A római katolikus egyháztanács – mint a rendezvény kezdeményezője –, az előkészületek megszervezésére rendező-bizottmányt nevezett ki. Ebben helyet kaptak a városból a protestánsok, a görögkatolikusok és az izraeliták is. A rendező-bizottmány a gyászmiséről és az azt követő megemlékezésről külön értesítette a megyei és városi hatóságokat, a különböző hitfelekezeteket, iskolákat és egyleteket.
![]() Szent Anna templom |
A gyászmise reggel 8 órakor kezdődött a Szent Anna templomban. A gyászolók sokaságával megtöltött templomban – ahol Bogyó Sándor[26] és Éder István[27] képviselők is jelen voltak – Leeb Mátyás[28] plébános vezette a szertartást. A gyászmisén közreműködött a helyi dalárda és zenekar.
A szentmise után, a megemlékezés a szabadban, a piactéren folytatódott, ahol Oroszi Miklós országgyűlési képviselő mondott gyászbeszédet Klauzál Gábor emlékére.[29]
![]() Vadász Manó |
Klauzál Gábor halálának egy éves évfordulójára, 1867. augusztus 14-én, gyászmise keretében emlékeztek Szegeden, a belvárosi templomban. A szertartást Kreminger Antal prépost vezette. A templomban jelen volt az özvegy és gyermekei, valamint Dáni Ferenc és Vadász Manó[30] országgyűlési követek, továbbá Osztróvszky József vezetésével, a helybéli értelmiség több tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár a gyászmise ideje alatt zárva maradt.[31]
Miután Klauzál Gábor hűlt tetemének a végtisztességet megadták, úgy ezt követően, lelkének üdvéért az engesztelő áldozatokat is bemutatták. Dáni Ferenc az augusztus 14-ei emlékbeszédében így szólt: „Nagy a veszteség, nagy az ür, nagy a hézag, melyet dicsöült szellem! elköltöztöddel sorainkban hátrahagytál!” Igazat szólt…
![]() |

Megjegyzések:
[1] oremus (lat.), a.m. könyörögjünk! Halottakért
való imádság kezdete: Oremus pro
fidelibus defunctis! Requiem aeternam dona eis Domine et lux perpetua luceat
eis! – Könyörögjünk a megholt hívekért! Adj nekik Uram örök nyugodalmat és az
örök világosság fényeskedjék nekik!
[2] A dolgozathoz a
korabeli helyi és néhány fővárosi lap anyaga szolgált lényeges forrásként. Az
egyes lapok: Szegedi Híradó [SZH],
Szeged [SZ], Pesti Napló [PN], Fővárosi Lapok [FL], A Hon [AH], Vasárnapi Újság [VÚ],
Hazánk ’s a külföld [HK]. Külön
hivatkozás az egyes forrásokra csak ott kerül feltüntetésre, ahol az
feltétlenül indokolt!
[3] SZH, VIII. évf.
63. szám, 1866. augusztus 9. 2.o.
[4] Jelenleg nem
állnak rendelkezésemre olyan adatok, amelyek ezt megelőző gyászmiséről
szólnának. Nem ismert jelenleg, hogy Kalocsán özvegye, vagy rokonsága, esetleg
a város részéről istentisztelet keretében, ezt megelőzően megemlékeztek volna
róla.
[5] SZH, VIII. évf.
63. szám, 1866. augusztus 9. 2.o.
[6] SZH, VIII. évf.
64. szám, 1866. augusztus 12. 2.o. – Erről a gyászmiséről más híradást a
korabeli lapokban eddig nem találtam.
[7] parte, partecédula (ném. eredetű), a.m.
gyászjelentés
[8] SZH, VIII. évf.
63. szám, 1866. augusztus 9. 3.o.
[9] SZH, VIII. évf.
64. szám, 1866. augusztus 12. 2.o.
[10] Plakát Klauzál
Gábor gyászmiséjére, Szeged 1866. – Országos Széchenyi Könyvtár Plakát- és
Kisnyomtatványtár, OFK_87661
[11] A gyászmisére a
magas rangú vendégek hétfőn délután érkeztek meg Szegedre. Elsőként a gyászoló
Schmidt Emmát keresték fel, hogy részvétüket kinyilvánítsák. Az új
Klauzál-házból a belvárosi sírkertbe mentek, ahol Klauzál Gábor sírjánál
tisztelegtek, majd a temető jelesebb halottainak sírját, közöttük Répásy Mihály
honvéd tábornokét is megtekintették. – SZH, VIII. évf. 65. szám, 1866.
augusztus 16. 2.o.
[12] Drobisch, Karl
Ludwig (1803-1854) német zeneszerző, tanár, karmester. Több requiemet is írt,
így Requiem No. 1. d-moll, R. No. 2. d-moll (1830k), R. No. 3. Esz-dúr, R. No.
4. C-moll (1853.). Részletesebb adatok hiányában a gyászmisén elhangzott zenemű
azonosítása nem lehetséges, de a SZH-ban megjelent előzetes híradás alapján
vélelmezhető, hogy ez a No. 3. Esz-dúr Requiem lehetett.
[13] Ez a kifejezést
használja a Szegedi Híradó helyi tudósítója beszámolójában.
[14] SZH, VIII. évf.
65. szám, 1866. augusztus 16. 1.o.
[15] balásfalvi Kiss
Miklós (1820-1879) honvéd főszázados, országgyűlési képviselő.
[16] Horváth Döme (1819-1899)
író, jogász, országgyűlési képviselő.
[17] Fektor József
(1812-?) a kecskeméti Urunk mennybemenetele-nagytemplom plébánosa 1855-től,
magdalai címzetes prépost 1861-től.
[18] SZH, VIII. évf.
65. szám, 1866. augusztus 16. 2.o.
[19] benedekfalvi
Detrich Zsigmond (1815-1868) ügyvéd, táblabíró, országgyűlési követ.
[20] OFK_87660 Székesfehérvár K.G. gyászmise bejelentése 1866.
[21] Zsömböry Ede
(1822-1873) kir. törvényszéki bíró, Székesfehérvár főbírája, országgyűlési
képviselő.
[22] FL, III. évf.
189. szám, 1866. augusztus 19. 763.o.
[23 OFK_87659
Szabadkai Kaszinó gyászjelentése és gyászmise bejelentése 1866.
[24] Avilai Szent
Teréz tiszteletére szentelt székesegyház.
[25] SZH, VIII. évf.
66. szám, 1866. augusztus 19. 2.o.
[26] Bogyó Sándor
(1810-1881) országgyűlési képviselő, 1848-ban Klauzál Gábor minisztériumában
földművelési titkár volt.
[27] Éder István
(n.a.) az 1861. évi országgyűlésre képviselőnek megválasztva.
[28] Leeb Mátyás
(1798-1878) apát-plébános, aki 1828-tól haláláig szolgálta plébánosként a Szent
Anna templomhoz tartozó hívek közösségét.
[29] SZH, VIII. évf.
71. szám, 1866. szeptember 6. 2.o.
[30] Vadász (Jáger)
Manó (Emánuel) (1807-1883) ügyvéd, író, országgyűlési követ.
[31] SZH, IX. évf. 65.
szám, 1867. augusztus 15. 2.o.
