„…kihez a megboldogult annyiszor fohászkodott!”

November 8-ai Nyugdíjas klubunk vendége, egyházközségünk tagja, Bartos Mihály helytörténész, a Klauzál Gábor Társaság alapító tagja, mindnyájunk Bartos Misije briliáns vetítettképes előadást tartott Klauzál Gábor, a reformkor kiemelkedő egyéniségének életútjáról, kerületünkhöz fűződő kapcsolatáról.

Nemes szlavikovichi Klauzál Gábor 1804. november 18-án született Pesten, az akkori Károlyi-kaszárnyában, a mai főpolgármesteri hivatal épületében. Édesapja szlavoviczi Klauzál János, édesanyja Babarczy Ágnes. Iskolai tanulmányait Pesten a piarista gimnáziumban, majd a királyi egyetemen végezte, ügyvédi vizsgát és esküt 1824-ben tett. 

Csongrád vármegye táblabírája 1825-től, mellette különböző helyi és országos feladatokban való részvételre is megbízást kapott. A vármegye és Szeged népének tisztelete nyilvánult meg abban, hogy az 1832/36., az 1839/40. és az 1843/44. évi pozsonyi diétákra követnek, majd 1848-ban az első népképviseleti országgyűlésre, később pedig az 1861. és 1865. évi országgyűlésre képviselőjüknek választották. A reformországgyűléseken Deák Ferenc mellett, az ellenzéki oldal egyik vezető alakja és szónoka, később pedig a mérsékelt, megegyezésre törekvés híve volt.

Nagyszerű szónoklatokban tett hitet a szólásszabadság, a magyar nyelv hivatalossá tétele, a városok jogállásának, belső szervezetének rendezése, a polgárság jogai, a zsidók emancipációja, a nem-nemesek általi hivatalviselés és birtokbírhatás és még számos ügy mellett.

Az 1848. évi Batthyány Lajos vezette kormányban a földművelés-, az ipar- és a kereskedelemügy, valamint egyidejűleg az egészség- és postaügyek minisztere is. A kormány lemondása után visszavonult. Az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc leverése után vizsgálati fogságba, majd haditörvényszék elé, szabadlábra helyezése után pedig rendőri megfigyelés alá került.

Kistétényben 1850-ben vásárolt birtokot, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, nemesítéssel foglalkozott. Korizmics Lászlóval jelentős kísérleteket folytattak a hazai borászat megújításáért. Munkájukról részletes beszámoló a „Levelek a szőlőből” című írásokban olvasható. A Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat megalapításával sokat tett a terület gazdasági fejlődéséért. Ugyanitt gyümölcsfa- és rózsakertészetet is létesített. 

Első felesége Prezetska Mária, akivel 1827-ben kötött házasságot, majd húsz év múlva, 1848. elején özveggyé lett. Második felesége Schmidt Emma, akivel Kistétényben – a saját költségén fenntartott Szent Mihály kápolnában –, 1853-ban fogadtak egymásnak örök hűséget. Házasságukból három gyermek született: Emma, Gábor és Mária. 

Kalocsán, 1866. augusztus 3-án hunyt el, hűlt tetemét augusztus 6-án Szegeden, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A temetését végző Kremminger Antal prépost, plébános sírbolt-beszentelésekor mondott fohászából vett részlet adta az előadás címét és a hűlt teteme felett barátja, Osztróvszky József által mondott gyászbeszéd zárógondolata adta az előadás mának szóló intését is: „Ne felejtsék el önök a nagy hazafit, és tanítsák meg gyermekeiket Klauzál Gábor nevére…”.  

A szép számú közönség az előadást végig nagy figyelemmel követte, majd annak végén, tapssal mondott köszönetet az előadónak. Ez úton is köszönjük Misinek az érdekes, értékes, mindenre kiterjedő előadását!