Így emlékezett Szeged – Klauzál Gáborra

Klauzál Gábor emléktáblájának avatása a Kis Virág Cukrászdában

A Várost szobrai, tér- és utcanevei mellett az emléktáblák is minősítik. A szegedi Széchenyi téren a városháza felőli oldalon, az országalapító király és párja, a második honalapító egyben Szegednek városi rangot adó király lovasszobra, az egyetemi város rangját megteremtő miniszter, a másik oldalon, a legnagyobb magyar, az árvíz utáni város felépítésért felelős kormánybiztos, a Tisza – szabályozás mérnöke és a haza bölcse áll. 

Klauzál Gábornak is van mellszobra a Roosevelt téren, van emléktáblája e ház falán, a Kelemen utcában, van a mai Radnóti Gimnázium előcsarnokában, mert, ez az országos hírű intézmény 1922 -ben még az Ő nevét vette fel és viselte is 1950-ig. Bizony, az egykori jelen múlttá válva, már történelem és sokszor teremt megoldhatatlannak tűnő problémát a pillanatnyi jelen számára. A szobrok és emléktáblák az esztétikum és a művészi szépség mellett kifejezik Szeged múltját és a jövőnek készülnek, de gondot a jelennek is okoznak. 

Kiről, miről, ki és hová helyezzen el emléktáblát? 

Szegeden mindenki ismeri a Klauzál teret, de mit tudunk mondani a tér névadójáról? Erre hivatott, a ma avantandó emléktábla: Klauzál Gábor (1804 – 1866), Csongrád Vármegye követe, Szeged Országgyűlési képviselője, a Batthyány – kormány földművelési- ipar- és kereskedelemügyi minisztere. Köszönet, az emlékét gondozó Klauzál Gábor Társaságnak, amely a hazafi és államférfi halálának 150. évét emlékévvé nyilvánította és az emlékév országos rendezvénysorozatába Szegedet is beállította. A Szegedi Közéleti Kávéház késséggel vállalta a partneri szerepet ebben a nemes tevékenységben. Köszönet az alkotóknak, mindazoknak, akik munkájukkal, anyagi- és természetbeni hozzájárulásukkal segítették az emléktábla elkészítését és az avatást követő kiállítás megrendezését. Külön köszönet illeti a táblának helyet adó Kis Virág Cukrászda tulajdonosait is. Mindenki, aki betér, akár csak egy fagylalt erejéig, látni fogja ki Klauzál Gábor. 

A mai napon azonban illik többet is mondani Klauzál Gáborról. E rövid avató beszéd keretében, persze, csak néhány önkényesen kiragadott momentumot említhetek. Pesten született, de szegedi piarista diák volt. E ház helyén állt az a ház, amelyben felnőttként egy ideig lakott. A gazdasági élet fellendítőjeként Szegeden takarékpénztárat alapított. Reformkori politikusként liberális elveket vallott, de nem volt harsány. Míg Petőfi forradalmi hevületében „Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél” szavakkal lelkesített, Klauzál követelte Lamberg Ferenc gróf gyilkosainak felelősségre vonását. A Széchenyi István által fémjelzett mérsékelt, gazdasági haladást képviselte. Amikor a magyar kormány és a bécsi udvar közötti kenyértörés a fegyveres harchoz jutott, visszavonult gazdálkodni Kistétényre. A Kiegyezés előtti évtizedben Deák Ferenchez csatlakozott.  Szeged városa ismét országgyűlési képviselővé és díszpolgárrá választotta. A Kiegyezést már nem érte meg. A szegedi Belvárosi temetőben nyugszik, sírját a Polgármesteri Hivatal gondozza. Köszönet illeti a Város vezetését, hogy a mai megemlélkezést, ott, méltóképpen tudjuk befejezni. 

Legyen szabad még egy momentumot említenem: 2015. december 5-én, a Klauzál – emlékév kezdetén, egy új magyar nóta szólalt meg, „Szegeden a kávéházban…” címmel, amit ma Klauzál Gábor sírjánál hallani fogunk. Bár nyilván az egykori kávéházra vonatkozik, mégis, szinte borzongtató a társítás: az emléktábla egy, a kávéházzal rokon rendeltetésű cukrászda belső terében van és az avató beszédet a virtuálisan működő Szegedi Közéleti Kávéház képviselője mondja. Most pedig, lássuk az emléktáblát!

Dr. Szalay István
kuratóriumi elnök
Szegedi Közéleti Kávéház Alapítvány

Klauzál emlékkiállítás az EDF Galériában

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaink, kedves Meghívottak!

Nagy örömünkre szolgál, hogy ma a “Klauzál 150 Emlékév” keretében, a Szegedi Közéleti Kávéház képviselőivel közösen: 

- emléktáblát avathattunk Klauzál Gábor egykori lakóháza helyén álló épületen belül és 

- megtekinthetjük itt - a pár éve csodálatosan felújított - EDF Galériában az „Emlékév” szegedi programjaként megrendezett emlékkiállítást.

A Klauzál Gábor Társaság megalapításakor, 2004-ben, azt a célt tűztük ki, hogy 

„Klauzál Gábornak, az első független kormány mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi miniszterének, a reformkor és a kiegyezéshez vezető reformmozgalmak egyik vezetőjének szellemi és tárgyi hagyatékát felderítsük, megőrizzük és továbbadjuk...”

A fenti gondolatokat követve született meg azon elhatározásunk, hogy névadónk halálának 150. évfordulóján a 2016-os évet „Klauzál 150 Emlékév”-nek nevezzük el és az egész évre szóló eseménysorozat keretében méltó programokat szervezzünk hozzá.

Ezen „Klauzál 150 Emlékév” kiemelkedő eseménye volt, a Fővárosi  Szabó Ervin Könyvtár budafoki könyvtárában, 2016. május 18-án megnyílt „Klauzál Gábor Emlékkiállítás” a Klauzál Gábor Társaság tagjainak magángyűjteményi anyagából. 

Bartos Mihály, Társaságunk alapító tagjának szervezésében és személyes vezetésével több hónapos munkával sikerült Klauzál Gáborhoz kötődően egy kellően átfogó - a reformkort, annak jeles személyiségeit, kulturális értékeit bemutató – eredeti anyaggal emlékeznünk névadónkra. Ezen kiállításon több tagtársunk magángyűjteményének olyan válogatott darabjait mutattuk be akkor, melyekből hasonló jellegű kiállítás nem valószínű, hogy belátható időn belül még egyszer összeáll majd.

A budafoki kiállítás teljes kiállítási anyagát helyhiány miatt sajnos most nem tudjuk Önöknek bemutatni, de ha körbe tekintenek, Plavecz Ildikónak, az EDF Galéria vezetőjének és a Szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársainak nagyon gondos munkájának köszönhetően, a rendelkezésünkre álló 14 korabeli metszet, kép, ill. másolatuk segítségével sikerült Klauzál Gábor korának szellemiségét és az utókor emlékezését bemutató kiállítást rendezni.

Röviden szeretnék még egy kiállításról említést tenni, mely szerepelt a „Klauzál 150 Emlékév” programjában:

2016. május 26-án „Nemzetünk kincse….” címmel, Klauzál Gábor halálának 150. évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum által őrzött, Klauzál Gábor személyéhez kapcsolódó, eredeti tárgyakból összeállított alkalmi kiállítás volt a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Ez a Magyar Nemzeti Múzeum-beli „mini Klauzál Tárlat” a Klauzál Gábor Társaság kezdeményezésére és Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum Főigazgatójának támogatásával valósult meg.

Ezen „alkalmi kiállításon” a jelenlévők megtekinthették a Magyar Nemzeti Múzeum által őrzött, Klauzál Gábor személyéhez kapcsolódó, eredeti tárgyakat, festményeket. 

A „mini-tárlatot” sajnos csak 2016 júniusában nézhették meg az érdeklődők.

--------------------------------------------------------------------------

Magam és a Klauzál Gábor Társaság nevében köszönetemet fejezem ki Plavecz Ildikónak, az EDF Galéria vezetőjének, hogy a szerény kiállításunkat befogadta és ezen alkalommal lehetőséget, biztosit számunkra, Klauzál Gábornak, a reformkor kiemelkedő egyéniségének és korának, utóéletének még teljesebb megismeréshez.

Szeretném megköszönni megtisztelő figyelmüket, türelmüket és megkérem Bartos Mihályt, a Klauzál Gábor Társaság alapító tagját, hogy vezesse végig Önöket a kiállításon.  

Markó László
Klauzál Gábor Társaság alapító tagja

Emlékezés Jlauzál Gábor halálának 150. évfordulóján

Tisztelt Kegyeleti Emlékezők!

Kegyeleti emlékezésre jöttünk ide a Szegedi Belvárosi Temetőbe ─ a 150 évvel ezelőtt elhalálozott Klauzál Gábor sírjához. Hozott bennünket a nagy államférfi iránti ─ 150 éven is átívelő tisztelete, szellemiségének ápolása, emlékének őrzése, mert ez az utókor szent kötelessége. Ezt a kötelességét teljesíti a megemlékezést szervező budapesti Klauzál Gábor Társaság, a közreműködő szegedi Közéleti Kávéház és Szeged Önkormányzata, aki gondoztatja Klauzál Gábor síremlékét.

A nagy politikus bölcsőjét Pest ringatta, koporsóját ─ végakaratának megfelelően ─ a szegedi föld takarja.

Most reá emlékezünk tisztelő kegyelettel, főhajtással, életének és munkásságának részbeni felidézésével.

Klauzál Gábor 1804. november 18-án született Pesten. Ősei a huszita üldözés elöl menekültek Belgiumba, majd Ausztriába költöztek.

Atyja ─ János ─ belgiumi születésű. Ausztriában belépett az osztrák hadseregbe, s az Eszterházy-huszároknál az ezredesi rangra emelkedett. Érdemeiért 1793-ban magyar nemességet nyert. Kilépett a hadseregből, és Csongrád megyében telepedett le, ahol a Károlyi grófok birtokán gazdatiszt volt. Feleségétől ─ Babarczy Ágnestől ─ négy leánya és négy fia született, Gábor a hatodik gyermek volt a családban.

Klauzál Gábor középiskolai tanulmányait Pesten a kegyesrendiek gimnáziumában végezte 1812-től 1820-ig. Majd a pesti egyetemen jogot hallgatott, s 1824-ben ügyvédi vizsgát tett. A következő évben pedig ─ 21 évesen ─ Csongrád megye tábla bírája lett.

Politikusként a reformkori rendi országgyűléseken jeleskedik. Az 1832/36-os, az 1839/40-es és az 1843/44-es országgyűléseken Csongrád megyét képviselte az alsótáblán, mint a szabadelvű nemesi ellenzék tagja, később vezetője. Az ország egyik első politikusa lett, ékesszólása, nagy tárgyismerete, józan és mérsékelt elvszerűsége, tántoríthatatlan hazaszeretete révén. Erős ellenzéki volt a rendi országgyűlésekben, de írtózott az erőszakosságtól, a szélsőségektől. A forradalom után is a megbékélést keresők közé tartozott.

Az utolsó rendi országgyűlésen nem vehetett részt, ─ kibuktatták a kormánypártiak. Ez, és családi tragédiája már majdnem azt jelentette számára, hogy visszavonul a közélettől. Ám jöttek a forradalmi napok, amelyek ismét a küzdőtérre szólították.

1848. március 15-én Klauzál Gábor vezette fel a forradalmi hangulatú népet Budára a Helytartótanácshoz, követelve a cenzúra eltörlését és a státuszfoglyok kiszabadítását.

Gróf Batthyány Lajos ─ akit az uralkodó kormányátalakítással bízott meg ─ 1846. március 28-án kelt levelében Klauzál Gábort felkérte a Földművelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi tárca vezetésére. Klauzál Gábor a miniszteri tárcát elvállalta. Minisztériumában öt osztályt szervezett; a földművelésügyit, az iparit, a bel- és külkereskedelmit, a postait és a közegészségügyit.

Tárcája mellett időnként a miniszterelnököt is helyettesítette.

1848 szeptemberében a Batthyány-kormány a bécsi udvar fondorlatoskodása és nyílt ellenszegülése következtében lemondott. Klauzál Gábor is visszavonult, elhagyta a közélet küzdelmeit, s budatétényi birtokán gazdálkodott. Híressé vált szőlészete és rózsakertészete.

Bár a politikától tartózkodott, de a hadi törvényszék a szabadságharc elbukása után mégis vizsgálatot indított ellene, s rendőri felügyelet alá helyezték.

Az 1860/61-es népképviseleti országgyűlésen lépett újra a politika küzdőterére. Csongrád, és Szeged első kerülete választotta képviselőjének, de ő Szeged megbízását fogadta el. Ezt az országgyűlést 1861 augusztusában ─ Deák Ferenc tiltakozása ellenére ─ feloszlatták. Az uralkodó csak 1865 decemberére hívott össze újabb országgyűlést, melyre Szeged első kerülete ismét Klauzál Gábort választotta meg. Szerepet kapott különböző bizottságokban. Tevékenyen részt vett Deák Ferenc és Gróf Andrássy Gyula oldalán a Kiegyezés létrehozásában. Klauzál Gábor a képviselősége mellett más fontos okokkal is kötődött Szegedhez:

- Szeged város polgársága 1845 szeptemberében fáklyás menetet rendezett a tiszteletére.

- A város képviselőtestülete megfestetteti arcképét 1861-ben. Az olajfestmény Barabás Miklós alkotása, a Móra Ferenc Múzeumban látható.

- Szeged polgársága az 1848. április 4-én tartott gyűlésén díszpolgárrá választotta „hazafias magatartásáért”.

- Itt alapítja meg az első szegedi takarékpénztárat, s ezzel gátat szabott az uzsorakölcsönzők tevékenységének.

- Itt lakott a mai Lengyel-palota helyén álló családi tulajdonú házban.

- A legfontosabb szegedi kötődése pedig az volt, hogy itt ismerte meg egy vagyonos szegedi gyógyszerész megözvegyült leányát, született Prezetska Máriát, akit 1827. szeptember 26-án feleségül vett a szegedi Szent Demeter Templom oltáránál. /:Matricula IV. kötet 155. oldal:/. Mária asszony ─ boldog házasságuk 21. évében ─ egy hideg téli napon az Alsóvárosi Templomban imádkozó és jótékonykodó adakozása során olyan súlyosan átfázott, hogy rövidesen ─ 1848. január 27-én /:Matricula VI. kötet 119. oldal:/ ─ elhalálozott. Frigyükből gyermek nem született.

Második házasságát a budatétényi Szent Mihály Kápolnában kötötte 1853. április 27-én Schmidt Emmával, aki korábban az aradi vértanú Nagysándor József jegyese volt. E házasságból születtek Emma, Gábor és Mária nevű gyermekei.

1866. július végén Kalocsára utazott, hogy az ott tanuló lányai vizsgáin jelen legyen. Ott érte a végzet, 1866. augusztus 3-án éjjel 11 órakor az ismételten kifejlődött tüdő-lob, s erre bekövetkezett tüdő szélhűdésben ─ a halotti szentség felvétele után ─ életének 62. évében visszaadta lelkét Teremtőjének.

Holttestét Szegedre hozták. A mai Dóm téren, akkor ott álló Rozália kápolnában ravatalozták fel. Temetése augusztus 6-án volt. Mintegy 25-30000 ember kísérte utolsó útjára. Követtársa, Osztróvszky József megható beszédében búcsúztatta a Haza és Szeged nagy halottját. Lelki üdvéért gyászistentiszteleteket tartottak nemcsak Szegeden, de az ország más városaiban is.

Szegeden, néhány nappal a temetés után augusztus 14-én a Szent Demeter Templomban Kremminger Antal prépost celebrálta a gyászmisét. Az elhunyt özvegye, gyermekei, több követtársa, országos és helyi méltóságok, valamint a Klauzál-tisztelő sokaság jelenléte mellett.

Még ezen a napon a szegedi Zsinagógában dr. Lőw Lipót főrabbi méltatta Klauzál Gábor érdemeit.

Szeged, a város szívében lévő történelmi, és egyik legszebb terét 1874-ben róla nevezte el, 1906-ban pedig bronz mellszobrot állított tiszteletére, ifj. Vastagh György alkotását, amely a Móra Ferenc Múzeum mellett áll. Egykor Klauzál Gábor Gimnázium is volt Szegeden, de 1950-ben elvették az iskolától a Klauzál nevet. Bizony, bizony, olykor az utókor hálátlan is a nagy elődökkel szemben.

Mérsékeli a hálátlanságot, hogy a gimnázium alapításának 100. évfordulóján 1998-ban a gimnázium előcsarnokában Klauzál Gábor arcképével ellátott domborműves emléktáblát helyeztek el, ─ Lapis András szobrászművész alkotását.

Ma pedig újabb emléktáblát avattunk Klauzál tiszteletére, amely ott látható az államférfi egykori háza helyén álló Lengyel-palota belső falán, a Kis Virág cukrászda üzletterében. A rajta lévő dombormű Györök Natália szobrász alkotása. Az emléktáblát a budatétényi Klauzál Gábor Társaság és a Szegedi Közéleti Kávéház állította.

Tisztelt Emlékezők!

Klauzál Gábor nem csak politikus, nem csak államférfi ás nem csak igazi hazafi volt, hanem Istenhívő, vallásos ember is. Helyénvaló tehát, hogy megemlékezésünk befejezéseként, egy rövid fohásszal Teremtőnkhöz forduljunk:

Mindenható Teremtő Urunk!

Hála Neked, hogy a magyar történelem vérzivataros idejében adtad nekünk és éltetted Klauzál Gábort!

Köszönjük, hogy itt, most, emlékezhetünk reá! Add, hogy ezt a mindenkori utókor is megtegye. Add, hogy Klauzál Gábor békességet sugárzó szellemisége hassa át az egymással békétlenkedő, mai magyar társadalmat!

Áldd meg Isten a magyart, most, és mindörökké!

GLORIA IN EXCELSIS DEO! DICSŐSÉG A MAGASSÁGBAN ISTENNEK!

Dr. Nagy Péter
Szegedi Közéleti Kávéház
törzstagja