Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A pozsonyi diétától a kiegyezésig…
Adalékok Deák Ferenc és Klauzál Gábor közötti baráti kapcsolatokhoz

A 2017. évi Zsitkóci Deák Nap vendégeként első alkalommal vett részt egyesületünk, a muravidéki magyarság összetartozását erősítő ünnepen. A megemlékezésen a Kiegyezés 150. évfordulója jegyében Bartos Mihály alapító tagunk tartott előadást Deák Ferencnek és Klauzál Gábornak a reformkori országgyűlésektől a kiegyezésig tartó időszakban közös politikai küzdelmeiken túli barátságukról.

 



Trefort Ágoston[1] – a Békésmegyei Gazdasági Egylet választmányi ülésén – 1866. szeptember 2-án, Klauzál Gábor fölött mondott emlékbeszédében, az 1839. évi országgyűlésről szólva ezeket mondotta: „Ez országgyűlés vezére, kinek tekintélyével senki sem versenyzett, Deák Ferenc volt. Utána pedig az első hely az ország véleményében s elismerésében Klauzál Gábort illette.”[2]

Oroszi Miklós[3] országgyűlési képviselő 1866. szeptember 3-án Szentesen, Klauzál Gábor emlékére tartott gyászünnepélyen beszédében így szólt: „… mint barát is olyan volt ő, a milyennek e mulandó világban embernek csak lennie lehet. Erre elég legyen annyit mondani, hogy kit a legnagyobb hazafi, Deák Ferenc oly benső barátságára méltatott, mint Klauzált, s ki a mig egyfelől a magas ranguak kegyét soha nem vadászta, másfelől a nálánál kisebbekkel szivességét éreztetni, sőt barátságát megosztani ugy tudta, mint ő, az a legjobb barátok egyike.”[4]

De, ki is volt ez az ember, akit a kortársak Deák mellett a legnagyobbnak és neki benső barátjaként említenek?

Klauzál Gábor 1804. november 18-án született Pesten, ahol iskolai tanulmányait a piaristáknál, majd a királyi egyetemen végezte. Ügyvédi vizsgát és esküt tett 1824-ben, majd ezt követően Csongrád vármegye szolgálatába állt. A vármegye és Szeged népének tisztelete nyilvánult meg abban, hogy az 1832/36., az 1839/40. és az 1843/44. évi pozsonyi diétákra követnek, majd 1848-ban az első népképviseleti országgyűlésre, később pedig az 1861. és 1865. évi országgyűlésre képviselőjüknek választották.

Deák Ferenccel való kapcsolatának kezdete első követi megbízatása idejére tevődik. Már ekkor mély barátság alakult ki közöttük, melyet a közös nézetek, az azonos célokért való politikai küzdelem alapoztak meg. Klauzál a reformországgyűléseken Deák mellett, az ellenzéki oldal egyik vezető alakja és szónoka, később pedig a mérsékelt, megegyezésre törekvés híve volt.

Klauzál az 1843/44. évi országgyűlésen az alsótáblai ellenzék vezére. Ebben az időszakban is szoros kapcsolatot tart fenn a kényszerből távol maradó Deákkal. Az 1843. Pünkösdjén Kehidán járt ellenzéki küldöttség útjáról beszámoló Pulszky Ferenc,[5] így emlékezik meg a két barátról: „… [Deák – B.M.] éjjel … bezárkózott Klauzállal s neki ült a munkához s megírta a remek válaszfeliratot, természetesen titokban kellett maradni, hogy ez nem az országgyűlési bizottságban készült. Klauzál később is érintkezésben maradt Deákkal, de csak alkalmilag, ha valaki Zalába utazott, mert a postán nem volt biztos a levéltitok...” A korabeli visszaemlékezésekből és titkosrendőri jelentésekből ismert, Klauzál többször is megfordult Kehidán, így például 1840. októberében, Wesselényi Miklós[6] társaságában kereste fel Deákot.

Az 1848. évi Batthyány Lajos vezette kormányban – ahol Deák Ferenc az igazságügy-miniszter –, Klauzál a földművelés-, az ipar- és a kereskedelemügy, valamint egyidejűleg az egészség- és postaügyek minisztere is. A kormány lemondása után Klauzál visszavonult, további politikai szerepet nem vállalt. Az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc leverése után vizsgálati fogságba, majd haditörvényszék elé, szabadlábra helyezése után pedig rendőri megfigyelés alá került.

Klauzál Gábor 1850-ben birtokot vásárolt Kistétényben, ahol az elnyomatás időszakában szőlő- és gyümölcstermesztéssel, nemesítéssel foglalkozott. Első felesége Prezetska Mária volt, akivel 1827-ben kötött házasságot, majd húsz év boldog, de gyermektelen házasság után, 1848. elején váratlanul özveggyé lett. Második felesége Schmidt Emma, akivel Kistétényben, 1853-ban fogadtak egymásnak örök hűséget. Házasságukból három gyermek született: Emma, Gábor és Mária.

Deák Ferenc fennmaradt leveleiből képet alkothatunk a két férfiú közötti, a politikai kapcsolatokon messze túlmutató igaz, emberi barátságról. Az első feleség halálát követően, Deák például így kesereg Wesselényinek: „Szegény Klauzálnak sorsa fájdalmasan hatott reám; féltem, aggódva féltem őtet is. Nem bírja meg a testi–lelki szenvedések súlyát s ámbár a szélhűdésből, vagy legalább ahhoz hasonló bajából, mely őtet nője temetésekor érte, már annyira kijavult, hogy most már veszedelmen kívül van, félek mégis, hogy az ennyire meggyengült orgánizmus öszveroskad a lélek szenvedései alatt. Isten vigasztalja, tartsa meg és gyógyítsa őt.[7]

Deák 1854. őszén végleg Pestre költözött, ettől kezdve a barátok személyes kapcsolata ismét szorosabbá, rendszeresebbé vált. Széll Kálmánné, Vörösmarty Ilona[8] – Deák Ferenc gyámleánya – visszaemlékezéseiben így ír a pesti Angol Királynő Szállóban lakó gyámapját látogató Klauzál Gáborról: „Ott látjuk már kora reggel, nyolcórakor bizonyosan Klauzál Gábort. Kegyelettel tekintsünk reá, ismerjük rendíthetetlen ragaszkodását Deák Ferenchez. Ez volt minister! Az 1843-44-iki országgyűlési ellenzék vezére! Sem beszédén sem alakján nincs semmi tekintélyes, de az egyszerű külső alatt rejtve vannak egyenes tiszta jelleme, szigorú lelkiismeretessége, természetes észjárása.[9]

Deák Ferenc maga is többször vendégeskedett Kistétényben Klauzáléknál. A helybéliek körében ma is élő az a több mint másfél évszázados legenda – melyet két kőszék maradványai nyomatékosítanak –, miszerint a két barát rendre itt, Klauzál kertjében beszélgetett a kiegyezés előkészítéséről és fogalmazták annak vezérlő gondolatait.

Klauzál Gábornak nem adatott meg, hogy megélje a kiegyezés létrejöttét. Kalocsán, 62 éves korában, 1866. augusztus 3-án hunyt el, hűlt tetemét augusztus 6-án Szegeden, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Szeged városában, a Szent Rozália kápolna előtt kihelyezett ravatalnál, a több mint húszezres gyászoló tömeg előtt mondott búcsúztatójában, barátja és követtársa, Osztróvszky József[10] e szavakkal foglalta össze Klauzál Gábor életművét: „Klauzál egyike azon férfiaknak, kik a helyen melyet a közélet terén elfoglaltak, oly kitartással és sikerrel küzdöttek, hogy dicsőségére válnak nem csak maguknak, de a hazának is, melynek zászlaja alatt és érdekeiért küzdöttek.[11]

Klauzál Gábor halálának hírét véve, Deák Ferenc vigaszlevelet küldött az özvegynek, Schmidt Emmának és barátja árván maradt gyermekeinek. A családfő halálát követően, a Klauzál család továbbra is atyai jó barátként tartotta számon és tisztelte Deákot.

Deák Ferenc közel egy évtizeddel később, 1876. január 28-án követte a hallhatatlanságba, az örök égi Hazába barátját. Napjainkban, másfél évszázadnyi történelmi távlat nyomatékosítja mindkettőjük esetében azt az igazságot, amelyet Bolya Gergely,[12] még 1866-ban írt versében így fogalmazott meg:

„Hol hamva nyugszik, szent leszen a sir.
Az atya majd ide viszi fiát,
És megtanitja, hol terem a hir,

S hogy kell szeretni a magyar hazát.”[13] 


Bartos Mihály
helytörtémész, Klauzál-kutató
Klauzál Gábor Társaság alapító tagja


Elhangzott – a Klauzál Gábor Társaság képviseletében – 2017. október 21-én (szombat) Zsitkócon (Szlovénia), a „Deák Ferenc Emléknap” keretében.

 


Megjegyzések:

[1] Trefort Ágoston (1817-1888) kultúrpolitikus, politikai közíró, országgyűlési képviselő, közoktatási és vallásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd igazgatója, végül elnöke, a Nemzeti Kaszinó tagja.
[2] Trefort Ágoston: Emlékbeszédek és tanulmányok. – Emlékbeszéd Klauzál Gábor fölött. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Budapest 1881. 108.o.
[3] Oroszi Miklós (1822-1892) polgármester, országgyűlési képviselő.
[4] Oroszi Miklós: Gyászbeszéd melyet néhai Klauzál Gábor emlékére Szentesen 1866. szeptember 3-án tartott gyászünnepély alkalmával elmondott. Nyomatott Burger Zsigmondnál, Szeged 1866. 7.o.
[5] Pulszky Ferenc (1814-1897) politikus, régész, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, végül másodelnöke, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
[6] Wesselényi Miklós (1796-1850) báró, az országgyűlésben a főrendű ellenzék vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
[7] Deák Ferenc 1848. február 11-ei levele Wesselényi Miklóshoz.
[8] Vörösmarty Ilona (1846-1910) Vörösmarty Mihály és Csajághy Laura leánya, 1867. szeptember 16-tól Széll Kálmán (1843-1915) majdani miniszterelnök felesége, később cs. és kir. palotahölgy.
[9] Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből – Pallas Irodalmi és Nyomdai R.-T., Budapest é.n. 41.o.
[10] Osztróvszky József (1818-1889) ügyvéd, 1849-ben kormánybiztos, Szegeden polgármester, országgyűlési képviselő, Budapesten kúriai elnök.
[11] Vasárnapi Újság, XIII. évf. 32. szám, 1866. augusztus 12. 387.o.
[12] Boja Gergely (1817-1892) tanár, országgyűlési képviselő, tanfelügyelő.
[13] Bolya Gergely: Klauzál Gábor halálára. – Szegedi Híradó, VIII. évf. 63. szám melléklete, 1866. augusztus 9.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)