Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor és a vámkérdés

A rendhagyó módon megtartott 2020. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk kilenc „előadásból” álló sorozata harmadik írásaként dr. Szász Erzsébet, a Kempelen Farkas Gimnázium történelem tanárnője, a hazai ipar fejlesztésének válaszúti dilemmáját mutatja be Klauzál Gábor szemszögéből...

 


I. Ferenc József
Százhetven éve, 1850-ben szüntette meg Ferenc József a vámhatárt birodalmában, az osztrák örökös tartományok és Magyarország között. Ez a vámhatár 1754-től, Mária Terézia korától létezett, és biztosította a munkamegosztást a Habsburg Birodalomban. A korszakban terjedő gazdaságpolitikai nézet alapján (merkantilizmus, ebben a térségben kameralizmus) az ország úgy lesz gazdagabb, ha felszámolja a belső vámhatárokat, hazai nyersanyagait maga dolgozza föl, és csak abból vásárol külföldről, amit maga nem tud előállítani.


Mária Terézia
Az uralkodónő 1751-ben megkísérelte megadóztatni a magyar nemességet, akik ezt visszautasították: az 1222-es Aranybulla értelmében „vérükkel adóztak”, kötelező volt hadba vonulniuk, ha idegen támadás fenyegette hazánkat. A birodalom többi tartományában viszont már a nemesség is fizetett adót, ezért nemcsak a külső határoknál hoztak létre védővám-rendszert, hanem Ausztria és Magyarország között is. Alacsony vámtétellel szállítottuk a mezőgazdasági termékeket és a nyersanyagot (mert hazánk jellemzően agrárország volt), onnan pedig az iparcikkeket ide. Ez hosszú távon nehezítette a hazai ipar fejlődését: megmaradtak a céhek, csak néhány manufaktúra alakult.

A reformkorban (1830-1848) fontos szerepet játszott a magyar ipar fejlesztése („a nemzet ipar nélkül félkarú óriás” – mondta Kossuth).


A pozsonyi diéta

Trefort Ágoston
Szmollény Nándor szerint az 1843-1844-es reformországgyűlésen a legnagyobb vitát a vám és a kereskedelem kérdése váltotta ki. A magyar piacra még akkor is az osztrák és a cseh termékek érkeztek alacsony vámtételekkel. A liberális ellenzék (köztük az angliai tapasztalatok birtokában Széchenyi István is) a szabad kereskedelem híve volt. A vita egyszerre volt gazdasági és politikai, hiszen a szabad kereskedelem révén változatlanul a már létező, nyugati vállalkozások termékei lettek volna az olcsóbbak. Trefort Ágoston, centralista politikus hangsúlyozta az adó- és a vámviszonyok összefüggését: a vámhatár eltörlésének feltétele a nemesi adómentesség megszüntetése, és ezek után a hazai ipar és a kereskedelem fejlesztése.

Ismerték Friedrich List közgazdaságtani elképzeléseit, melynek értelmében a szabad kereskedelem csak akkor előnyös, ha hasonló gazdasági fejlettségű országok között valósul meg. Más esetben ennek révén az erősebb ország ki tudja használni a gyengébbet. A hazai ipart addig kellene vámokkal védeni, amíg felzárkózik az osztrák és a cseh gazdasághoz, hogy egyenrangú kereskedelem bontakozhasson ki a birodalomban.


Klauzál Gábor
V. Ferdinánd országgyűléshez intézett leirata a vámtételeket a következő országgyűlésre halasztotta, amely Klauzál „lángoló beszédét” váltotta ki: „Álljanak elő, kik e teremben a hatalmat védeni szokták s mutassanak fel ilyen intézkedéseket.” ( T.i. olyanokat, amelyeket a kormány a nemzet érdekében tett.) Ezt követően határozatot hoztak: „A rendek a kormány válaszát a legnagyobb nehezteléssel fogadják. […] kinyilatkoztatják mindazáltal, hogy Magyarország s az örökös tartományok közt létező vámrendszer törvénytelen s olynemű, amelynek célja gátolni a honi műipar kifejlését.”

1844-ben létrehozták a Védegyletet, amelynek tagjai megfogadták, hogy amiből rendelkezésre áll, abból a következő hat évben magyar terméket fognak vásárolni. A reformországgyűléseken hozott iparpártoló törvényekkel összhangban ez is elősegítette a hazai gazdaság fejlődését. A Pesti Hírlap hasábjain Trefort Ágoston Ausztria és Magyarország közös vámterületét tartotta hosszabb távon szükségesnek, de csakis úgy, ha figyelembe veszik a magyar érdekeket is (ez a folyamat a kiegyezéssel, az Osztrák-Magyar Monarchia megteremtésével zárult le).

Az 1847-1848-as országgyűlésen újra szóba került a vámok kérdése, s a továbbiakban Klauzál Gábor a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként foglalkozott a kérdéssel. Trefort Ágoston 1848. áprilistól szeptemberig államtitkárként segítette a miniszter munkáját.

A szabadságharc leverése után Klauzál kistétényi birtokán művelte szőlőjét és gyümölcsösét.

1850-ben Ferenc József eltörölte a Magyarország és Ausztria közötti vámhatárt, s folytatódott a vasúti hálózat kiépítése, ennek révén pedig az áruszállítás.


Kettős vámhatár

A még Klauzál Gábor által módosított céhszabályzatot az osztrák kormány eltörölte s egy nyílt parancs az ipart teljesen szabaddá tette. Az 1861-es országgyűlésen Klauzál szegedi követként támogatta Deák Ferenc felirati javaslatát, s korábbi tárcájára utalva beszédében megelőlegezte a magyar gazdaságpolitika irányelveit: „a személyes unió, mely minket az örökös tartományokkal kapcsolatban tart, nem mint nékiek hirdetni szokták, érdekük ellenére áll fenn, hanem ez legbiztosabb tényezője leend az ő valódi alkotmányos lételük és szabadságuk kifejlődésének […], valamint a nemzet csak úgy erős, ha törvényeihez mindenben hű és mindenki iránt igazságos és méltányos.”




Dr. Szász Erzsébet
töténelemtanár
Kempelen Farkas Gimnázium


2020. április


Felhasznált irodalom:

Szmollény Nándor: Klauzál Gábor az első magyar kereskedelemügyi miniszter és gazdasági reformküzdelmeink (Bp., 2008)
http://vedegylet.hupont.hu/1/kossuth-lajos-kitekinto
https://toriblog.blog.hu/2009/02/02/vampolitikai_kerdesek_a_reformkori_orszaggyuleseken
http://real.mtak.hu/41898/1/Gabori_Kovacs_Jozsef_A_centralista_Pesti_Hirlap_politikai_strategiai_u.pdf
 

(A képeket összeválogatta: Hódi Szabolcs)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)