Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor csongrádi országgyűlési
követtársai

A rendhagyó módon megtartott 2020. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk kilenc „előadásból” álló sorozata hetedik írásában dr. Pálmány Béla történész, az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője mutatja be, Klauzál Gábornak az 1832/36, 1839/40 és 1843/44-es reformországgyűléseken volt Csongrád megyei követtársait...

Klauzál Gábor

A pozsonyi diéta
Klauzál Gábor *1804† 1866 élete 62 éve során hat országgyűlés törvényhozó munkájában vett részt. Három nemesi rendi diétára, az 1832/36.-ban, 1839/40-ben és 1843/44. években, Pozsonyban tartottakra Csongrád vármegye követévé választották. Az 1848-as forradalom után népképviseleti alapon átalakított első országgyűlésen Csongrád városát képviselte. Élete alkonyán részt vett az 1861-es és 1865/66.-os országgyűléseken is.

1848-ig a rendi országgyűlésekre – mint jól ismert – az alkotmány szerint a vármegyék két-két követet küldtek, akiket politikai, a szavazatukat is előíró utasításokkal láttak el és beszámoltattak tevékenységükről. A két követ a diéta során így együttműködésre volt utalva. Sokszor ennél is szorosabb volt a viszony közöttük, politikai elveik által. Fontos ezért, hogy Klauzál politikai pályafutása taglalása során megismerjük küzdőtársai személyét, életpályáját. 

Klauzál a pesti királyi egyetemen, 1822-ben fejezte be jogi tanulmányait majd a kötelező bírósági joggyakorlat – a jurátusság – letöltése után 1824. szeptember végén tett a Királyi Táblánál kiváló eredményű ügyvédi vizsgát. Már 1825. augusztus végén Csongrád vármegye megválasztotta fizetéses táblabírójának – amely tisztségre 1841. évi lemondásáig többször újra választották.

Így – számtalan pályatársával ellentétben – jurátusként nem volt alkalma közelről megismerni a diéták munkáját sem 1825/27-ben, sem 1830-ban. Első ízben tehát 1832. november 20-án lett követ, immár reformpártiként.

Ismerjük meg csongrádi követtársait e három diétán! Az alábbiakban közölt rövid életrajzok alapja A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848[1] című, 2012-ben megjelent 2620 oldalas művünk, amelyeket a világhálóra azóta felkerült adatbázisok, könyvek kutatása  révén most kiegészítettünk. 

Bene József (1792-1869†)

A sok hasonló nevű família közül, eddigi ismereteink szerint a „sümegi” előnevet használó családból származott. Néhány történész „simándi” előnevet ad neki, de ez téves, ui. élt egy Bene József, aki Mária Terézia úrbérrendezése idején, 1771 körül az Arad megyei Simándon volt 7 telek és a rajta élő 14 jobbágycsalád ura.[2]

Híres jómódú, előkelő család volt a főleg Nógrád megyében élő nándori Bene, de még sorolhatnánk más vidékeken, így Erdélyben honos nemzetségeket is. 

A https://www.geni.com/people adatbázisokban „profi” és amatőr genealógusok által közrebocsátott jobb-gyengébb családkutatási közlései is több újjal szolgáltak.

A klasszikus családtörténész, Nagy Iván másfélszáz éve a „sümegiek”egy tagját ismerte, Antalt, akit Csongrád vármegye főjegyzőjének és „a gr. Batthyány család jogigazgatójának” titulált.1824. január 27-én, 44. évesen hunyt el. Családfát nem közölt és bevallotta: „A Bene családok melyikéhez tartozott, meg nem mondhatom.”[3]

dr. Bene Ferenc

Sáfrány Tímea történész új álláspontja, hogy a csongrádi Benék a „röjtöki” famíliából származnak, amely 1664-ben szerezte nemességét és a XVII. század második felében került az alföldi megyébe. E családról eddig kevés életadat volt ismert.  Most azonban a mormon adatbázisban[4] található régi anyakönyvekben felleltük a család itteni kortárs tagjait. A végső bizonyíték, hogy röjtökiek voltak, hogy Józsefünk egyik, most bizonyítottan bátyja, Ferenc *1775†1858, a híres orvos professzor, a himlőoltás hazai bevezetője is ezt az előnevet használta.

Az apa, Ferenc *1753†1829 a vármegye esküdtje majd számvevője volt, édesanyját ns. Túry Annának *1755†1822 hívták. József és testvérei új kutatásunk szerint a) Erzsébet *Mindszent, 1774. november 19., b) Ferenc *Mindszent, 1775. október 12. †Pest, 1858. július 2. neje Paschgall Mária – c) Erzsébet *Mindszent, 1778. február 14., d) Antal *Algyő, 1780. április 10. +1824. április 27., e) Krisztina *Algyő, 1782. január 19. †Nagykároly, 1846. február 21. férje Böszörményi Nagy István, f) Rozália *Algyő 1784. augusztus 12. †Szeged, 1861. február 17. férje Kolb József, g) Mihály János *Algyő 1786. szeptember 26., h) Ágnes *Algyő 1789. január 22., i) Julianna *Algyő 1791. február 13. j) József Algyő, 1792. március 28.

Hősünk, József[5] az eddigi ismeretek szerint Algyőn, 1791. március 28-án jött a világra. Ez most, az anyakönyv kutatása alapján módosul, a születési év helyesen 1792. Ő volt a tizedik, legkisebb gyermek. (Ilyen bő gyermekáldás gyakori volt a régebbi múltban.)

Felesége, Litassy Antónia[6] *1805†1842 két fiút szült, ezek keresztelési dátuma is előbukkant: a) Imre *Szegvár, 1822. október 22.†Bp. 1899. március 1.) 1848/49. honvéd hadnagy, b) Antal Bertalan *Csongrád, 1824. július 9.†Bécs, 1890. október 22. - neje Procopius Gabriella.

Az ifjú József a nagyváradi királyi akadémián hallgatott jogot, majd három év jurátusság után 1813. június 16-án kitűnő ügyvédi vizsgát tett. 1815-től 1822-ig volt vármegyei levéltárnok, utána tiszáninneni alszolgabíró. Mint említettük, Bene Antal halála után 1825. augusztus 17-én főjegyző lett és egyben diétai követté is választották. A kortársak és klasszikus jeles történészek (Zsilinszky Mihály) szerint a fiatalember konzervatív és udvarhű volt. Ezt ékesen bizonyítja, hogy a Habsburg abszolutista birodalmi politika vezére, Metternich herceg, aki a magyar alkotmányos önállóság fő ellensége volt, magyar diéta általi taksa nélküli honfiúsítását támogatta. Tagja lett a magyar sérelmeket és kívánalmakat összeállító, továbbá az adóporták kiigazítására szolgáló országos összeírást szolgáló fontos bizottságoknak. Vármegyei főjegyző volt akkor is, midőn delegálták az 1830. évi rövid országgyűlésre, ahol nem lett küldöttség tagja. 


Pozsonyi Magyar Kamara épülete
Az 1832. december 16-án megnyitott, négy évig tartó országgyűlésre is főjegyzőjüket küldték a csongrádi rendek. Pozsonyban, 1832. december 23-án az alsótáblai napló egyik hitelesítője lett. Hamarosan, 1833. március 11-én lemondott. A titkosrendőrség szerint „elege lévén az ultra ellenzék zavaró befolyásából, hazament”. Utóda, Horváth Lajos halála után, 1834. április 30-tól azonban visszatért a diétára. 1836-ben hazatért Csongrádba, majd udvarhűsége jutalmaként 1838-ban a diósgyőri korona uradalom prefektusaként jól fizetett, nyugalmas állást kapott. 


Bene József gyászhíre  
1845. július 1-vel a vármegyék önállóságát korlátozó adminisztrátori rendszer bevezetésekor csongrádi főispáni helytartó lett. Az 1848-as forradalom az összes adminisztrátorral együtt elsöpörte. A szabadságharc leverése után császári királyi törvényszéki elnökség lett a jutalma. 1858-ban nyugdíjazták.

Érdekes hogyan látták tulajdonságait a titkosrendőri jellemzések. 1825/27-ben mérsékeltnek, aki néha az ellenzékkel szavazott. Az 1830. és 1832/36. évi diéták besúgói szerint tehetséges, gazdag tudású, bátor kormányhű szónok, a felséges érdekek hű védelmezője Néhány ügyben azonban – főleg utasításai miatt – az ellenzékkel tartott és a társaságukban is megfordult. Viszonyukat úgy látták, hogy követtársa igyekezett árnyékot vetni rá.[7]

Horváth Lajos (1795-1834†)

Az 1832/36. évi diétára Klauzál mellé a vármegye Horváth Lajost delegálta második követnek. Személyéről keveset tudunk. Sáfrány Tímea történész kutatása szerint Szegeden, 1795. december 12-én született[8]. A halála dátuma bizonytalan. Még a diéta tartama alatt, 1834-ben elhunyt – de a koronázó város három katolikus plébániája anyakönyveiben sehol sem találtuk meg a bejegyzését.

Csongrád vármegye címere

Református nemes papcsaládból származott. Nagyapja András 1794-ben tótkomlósi postamester, apja József 30 évig viselt Csongrád vármegyénél tisztségeket, így biztos (commissarius) majd 1808 és 1825 között tiszántúli főszolgabíró volt. Lajos 1814 és 1816 között I. és II. éves joghallgató volt a nagyváradi királyi akadémián. 1819-ben jelentkezett a magyar királyi nemesi testőrségbe. A vármegye ajánlotta a jogvégzett, tisztességes magaviseletű, a magyaron és latinonul kívül németül is beszélő ifjút, de Bécsből értesítették, hogy nem vették be. Ezután 1821-ben tiszteletbeli aljegyzővé nevezték ki, 1825. augusztus 17-én pedig, a 19 év után tartott tisztújításon tiszántúli alszolgabíróvá választották, amit 1829-ben megerősítettek. 1833. március 11-én lett a lemondott Bene József helyén követ lett.

A titkosrendőri jellemzés elég képzett, alig hallható hangú férfinak írta, aki társával általában megegyezett. Egyszer, a sürgető felirat ügyében hozzászólt. Hamarosan azonban vízkórsága súlyosbodott, ezért 1834. április 6-án lemondott, amit az ülés elfogadott. Pozsonyban maradt és ott is halt meg. Klauzál az 1834. december 11-i ülésen „megemlékezéssel áldozott sírban nyugvó követtársának.”[9]

Kárász István (1811-1841†)


Kárász Miklós
Kárász István, horgosi *1811†Pest, 1841. március 14. A következő, 1839/40. országgyűlésen volt Klauzál követtársa. Apja Miklós[10] *Szeged, 1781. augusztus 23.†Pest, 1840. április 24. vagyonos volt és magas tiszteket viselt. A vármegye al- majd 1808–1817 között főjegyzőjeként követ lett az 1808. és 1811. diétákon, 1817-től alispán. 1822-ben nevezték ki a pesti Királyi Tábla ülnökévé, 1825-ben személynöki ítélőmesterré. Így hivatalból lett tagja az 1825/27. évi diéta alsótáblájának. 1830-ban átkerült a legfelsőbb fokú ítélkező szervhez, a Hétszemélyes Táblához, ahol haláláig dolgozott. Mérsékelt patriótának minősítették, de Őfelsége hívének. 1809-ben lett a felesége br. Wenckheim Henrietta *Sankt Pölten, 1786. január 2.†Pest, 1847. június 15. nyolc gyermeket szült. István volt a második, nőtlen. Apjuk halála után a vagyon osztozkodásuk és a hitelezők szorongatása tárgya lett.[11]


Kárász István gyászhíre
Ilyen családban István számára kötelező volt a pesti királyi egyetemi jogi végzettség és az 1832-ben letett ügyvédi vizsga. A vármegyénél futott néhány éves hivatali pályát (1836–1840 aljegyző, 1838-ban tiszteletbeli főjegyzőnek nevezték ki), 1839. május 2-án országgyűlési követté választották.

A titkosrendőri jellemzés szerint nem bírt nagy tudást, de volt rátermettsége és voltak hívei. Kiemelték, hogy hű tanítványa, visszhangja Klauzálnak, kinek vakon követi politikai rendszerét. Tartott néhány beszédet. Így tiltakozott az ellen, hogy a szegedi várban olasz politikai foglyokat őriznek és tagja lett a Tisza szabályozási bizottságnak is. Ellenzéki körökhöz kötötte magát, de nem volt semmi befolyása.[12]

Szeghő József (1806-1879†)




Szeghő József gyászhírei
Végül az 1843/44. országgyűlésre hősünk csongrádi követtársának Szeghő József lett delegálva. Született: Szeged Rókusváros, 1806. február 27. Sáfrány Timea történész kutatása szerint Budapest Terézvárosában, 1879. április 5-én hunyt el, második neje Móró Johanna gyászolta. Családja borsodi eredetű nemes. Apja István †1836 Bébán, Szeged mellett kapott állást uradalmi tiszttartóként, anyja Tarnay Erzsébet *Szeged, Felsőváros, 1781. február 17. István városi polgár lánya. Öccse, Alajos *1818†Pest, 1870 (neje Falcsik Cecilia), Békésben esküdt, 1848/49-ben honvéd hadnagy volt.

József a nagyváradi királyi akadémián 1824–1826 között végezte el a két jogi évfolyamot, majd a kötelező pesti királyi táblai jurátusság után, 1828. június 24-én ügyvédi vizsgát tett. Már 1829-ben megházasodott Theimleitner Erzsébettel *1806†1869. Gyermekük nem született.

gr. Stockhammer Ferdinánd Békés megyei uradalma ügyészeként kezdte pályáját (1834–1840), és a vármegye tisztikarában folytatta. A hivatalos országgyűlési névjegyzék táblabírónak nevezi. Sáfrány Tímea szerint nincs nyoma, hogy fizetéssel járó hivatalt viselt volna Csongrád megyében, és mint ilyen, az egyedüli vármegyei követ volt ebben a megyében 1825 és 1848 között. Tiszteletbeli címe volt, nem csak Békésben, hanem Csongrádban is – ahol 1829-ben alügyész, majd táblabírói címet kapott. Enélkül nem jelölhették volna Pozsonyba delegátusnak. 1843. április 27-én választották meg Klauzál mellé követnek. Július 4-én a vármegyei választási kihágásokat vizsgáló bizottság tagja lett. 

Kortársai szerint elkötelezett alkotmányvédő és szabadelvű volt. Bizonyítja ezt, hogy szép birtokai után önkéntes adózást vállalt. 1845-ben Borsodban is táblabíró lett, így 1849. május 9-én Mezőkövesden választották népképviselővé. A Függetlenségi Párt és Szemere Bertalan hívei közé tartozott. Az OHB 1849. február 2-án a hadsereg által okozott károk felmérési biztosának küldte ki. 

Nagy birtokai voltak Egerfarmoson is, ahol 1850 után 15 évig gazdálkodott, de tönkrement és a szegényházban halt meg.[13]


Summa summarum fentiek bizonyítják, hogy Klauzál Gábor a csongrádi reformellenzéki tábor vezető elméje és harcosa volt a szabadságharc előtt másfél évtizedben és elérte, hogy elvbarátai legyenek követtársai.




Dr. Pálmány Béla 
történész, 
az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője


2020. április


Megjegyzések:

[1] Pálmány, Refkori ogy.alman. 986-988
[2] Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában Adattár II. BP. 2013. 792. old
[3] Nagy Iván, Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. II. k. Pest
[7] Pálmány, Refkoriogy. alman. 817-819. old.  
[9] Pálmány, Refkoriogy. alman. 945. old.
[11] Pálmány, Refk. alman. I.979-980. old.
[12] Pálmány, Refkori ogy. alman. 682-683., 979-980. old.
[13] Pálmány, Refkori ogy. alman. 1159.old.


(A képeket összeválogatta: Hódi Szabolcs)       


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)