 |
 |
1848-as miniszter kistétényi esküvője
A rendhagyó módon megtartott 2020. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk kilenc „előadásból” álló sorozata nyolcadik írásaként Hódi Szabolcs helytörténész, az 1853. április 27-i kistétényi házasságkötés helyszínére tesz „időutazást”, megidézendő a Szent Mihály kápolnában tudottan és vélhetően jelenvolt násznépet...
Klauzál Gábor
számára az 1848-as esztendő magánéletének mélypontja, egyben politikai pályafutásának
csúcspontja. Január 25-én elveszíti szeretett feleségét, a temetés után háta
mögött hagyva Szegedet, visszatér Pestre, s alig két hónap múlva, a március
15-i eseményekben vállalt központi szerepe az első felelős kormány miniszteri
székébe emeli, a forradalom szabadságharcba torkollásában már nem vesz részt, nem tart a Debrecenbe
távozó országgyűléssel, felmentését kéri, Pesten marad, kivonva magát teljesen a
politikai küzdelmekből. Ennek ellenére a Világost követő felelősségre vonások
alól nem mentesül, az emigrációba menekült minisztertársakkal szemben, az
itthon maradást választók egyedülijeként, a kivégzett kormányfőt „követve”, megjárja
a hírhedt Újépületet, azonban rövid fogva tartás után szabadul, s a fővároshoz
közeli teljesen ismeretlen kistéténypusztai szőlőhegyen földbirtokot vásárol,
házat épít és a közélet feladatvállalásaitól visszavonulva gazdaságának él, magányában
„csatlakozva” az önkényuralmi rendszerrel együttműködni nem kívánó politikai
elit belső emigrációjához…
Idő és
időpont:
1853. április
27. szerda, „két nap óta meglepő szép idő
jár”- olvasható a kor népszerű társaséleti napilapjában, a Hölgyfutár c.
irodalmi közlöny Hírharang rovatában…
1853. április 27-én három országos napilap jelent meg: a már idézett Hölgyfutár mellett, a vele azonosan 4. évfolyamánál járó Pesti Napló, és az ez év január 1-én elindított Budapesti Hírlap, mely éppen április 27-én érte el a jubileumi 100. lapszámát… S milyen hírekkel töltekezhetett a kistétényi esküvőre Pestről, Dabról, Kalocsáról, Kőszegről, és Bécsből – igyekvő násznép? - elejére rögtön egy jó hír: a Ferenc József ellen elkövetett hét merénylet, 1853. február 18-i első sikertelen kísérletéből „Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyesb Urunk” szerencsésen felgyógyult, melynek örömére országszerte hálaistentiszteletek tartattak, a Nagysándor-rokonság megnyugtatásaként jegyezzük meg: a kistétényi nászmise nem ebbe a sorba tartozik… - esküvőre virággal illik köszönteni a mennyasszonyt, honnan máshonnan, mint a legjobb helyről: ns. Bene Judit Király-utcai tulajdon házában lévő virágtenyésztő intézetéből, ahol az állandóan kapható Mindigvirágzó Rózsák mellett, 1000 db illatos Kamélia is érkezett Drezdából… - de óvatosan a csokorral, nem kaméliás hölgynek lesz, amint hogy túlöltözni sem illik az ifjú arát, s főként nem a férj tanújának szépséges feleségét (róla majd később…), ehhez illő hír Münchenből, ahol a szolgálószemélyzet körében elharapódzott „fényesebb ruhák viselését” és a külön is nevesített „szakácsnéfélék” általi drága kalapok hordását megregulázandó, új rendőrségi tiltószabályt kellett érvénybe léptetni, szóval csak óvatosan a dresszkóddal, főképp a cifra főfödőkkel, s ha a kistétényi szőlőcsőszök hatásköre nem is vetekszik a bajor főváros csendőreivel, azért ne feledjük hazánkban ekkortájt a csápjaival mindenhová elérő rendőrminiszter volt az úr… - az esküvőt követő lagzi elé egy tanulságos hír, nem csak skótszoknyás asszonyoknak: „A Glasgowban időző „Tamás bátya“ szerzőnőjének tiszteletére adott lakomán 2000 hölgy volt jelen. Toasztot senki sem mondhatott, miután mindannyian egyszerre akartak beszélni”… - végül egy örömhír a Várhegy alatti kétirányú alagútfúrást, a február 10-i első robbantástól kétkedőn szemlélő rosszmájúaknak: félévvel, a Krisztinaváros és a Lánchíd felől egyidőben megindított, 349,66 m összhosszúságú vájatok október 25-i sikeres egybenyitása előtt, az úri közönség kényelmi szolgáltatásait még fennebb menően kielégítendő, a Szent György térről az alagútba lemélyített 39 m mély aknába, fel- s lemenő liftet ígér a tervező-kivitelező skót mérnök: Clark Ádám, mint végül egyedüliként nem megvalósult terveként… |
A főszereplők:
  Klauzál Gábor és Schmidt Emma |
Az ifjúnak
már éppen nem nevezhető vőlegény: Klauzál Gábor (1804-1866†) 48 éves özvegyember,
társadalmi státuszát tekintve: kistétényi földbirtokos. Az ifjú ara: a 20 éves
(néhány hónap múlva 21. életévébe lépő), Schmidt Emma (1832-1889†) kisasszony,
Nagysándor József (1803-1849†) aradi vértanú tábornok „pártában maradt” jegyese
(akit Barabás Miklós az elveszített szabadságharcát gyászoló nemzet
„özvegyeként” festett meg, 1849 végén). A Klauzálnál egy évvel idősebb
Nagysándor József és Schmidt Emma esküvője a debreceni csata utánra volt
kitűzve, azonban a jelentős túlerőben lévő muszka főerők ellen elveszített
ütközettel a honvéd sereget vezénylő tábornok számára elvész a házasságkötés reménye,
a fegyverletételt követően az oroszok kiszolgáltatják az osztrákoknak, ezzel sorsa
megpecsételődött, két hónappal elmaradt esküvője után, a tizenhármak kilencedikjeként
október 6-án, Aradon kivégezték…
A helyszín:
 Korizmics László |
Klauzál Gábor kertészeti
vállalkozásával és birtokostárs barátja Korizmics Lászlónak (1816-1886†) a ’70-es
években megjelent Borászati Füzetekben folytatásokban közölt „Levelek a
szőlőből” c. sorozatával a térképre felhelyezett Kistétény, csak 20 évvel a
jeles esküvő után: 1873. április 14-én válik önálló községgé. Az 1850-es
években még Tétény és Promontor közti külterületi pusztaként, túlnyomórészt a
Rajna vidékéről, illetve Württemberg és környékéről betelepített németajkú
szőlőművesek lakják, de már az 1800-as évek elejétől megjelennek a közeli Pest
és Buda hobbiszőlész polgárai, majd őket követve a század közepére igazán
figyelemreméltó úri kompánia „verődik össze” Kistétény lankáin, a helyi szőlőművelést magas szintre
emelő Klauzál-Korizmics páros szomszédságában...
  gr. Hadik Ágoston és Heckenast Gusztáv |
Így többek között: a nagytétényi-kastélyuk
csillogásából a füredi borvidéket megidéző Kistétényt választó báró Pacassi
János k.u.k. tábornok özvegye, szentgyörgyi Horváth Anna (1817-1892†) asszony (az egykoron Klauzál
által is látogatott híres Anna-bálokat szervező családból, s így Kiss Ernő (1799-1849†)
vértanú tábornokunk unokatestvéri-sógornője, nem mellékesen Hugonnay Vilma
(1847-1922†) nagynénje), futaki gróf Hadik Ágoston (1801-1873†) ’48-as honvéd
ezredes (szegedi hadosztályparancsnok, így Klauzálnak onnanti ismerőse) is itt
talál felüdülést „bajaira”, és a Klauzál-családdal közvetlen villaszomszéd Heckenast
Gusztáv (1811-1878†), kinek nyomdájából kikerülő Tizenkét pontot vitte fel 5 évvel korábban Klauzál Gábor a Budai Várban székelő Helytartótanácshoz, vagyis kistétényi
magány ide vagy oda, a birtokostársak egytől-egyig Klauzál korábbróli ismerősei,
így bizonyára egymással gyakorta összejáró vendégek…
A
házasságkötés temploma:
 A kápolna anno |
 A kápolna ma |
Szent Mihály
arkangyal tiszteletére 1780-ban Tomisich János (1788†) kerületi esperes, az
érdi Szent Mihály templom első plébánosa által felszentelt szőlőhegyi kápolna,
mely az esküvő évében – az 1778-as istentisztelet céljaira történő megáldása
óta – már 65 éve szolgálja – a mindenkori tétényi plébános által „oldallagosan” ellátott – helyi közösséget.
Az 1992-ben műemlékké nyilvánított barokk kiskápolna, a felszentelése óta
eltelt 240 év óta több átalakításon is átesett, utolsó nagy felújítása
1914-ben történt, ekkor került fel a bejárat fölé a Krisztus dombormű, a
községi toronyóra, és az 1780, 1914-es évszámokat hirdető főhomlokzati
obeliszkek, illetve és nem utolsó sorban a kápolnát „saját költségén jókarban tartotta” mecénás – „Mélt. Klausal Gábor” – emléktáblája. Az 1853-as
esküvőn mindezek még nem díszítették templomunkat, ami viszont a kápolnabelsőben
már akkor is biztosan megvoltak, vagyis Klauzál is láthatta, ezek: a faragott
kőoltár, a szentélyben álló két kőszobor (a szőlőhegyek védőszentje Szent
Donát és a kereszténységet elsőként felvevő római császár Nagy (Szent)
Konstantin), és a tisztítótűzben szenvedőkért történő adományozásra felhívó gót
betűs persely, melybe az esküvőn részvettek is bizonyára bedobtak néhány
forintot…, a kápolna 1995-ös kifosztása miatt, a faragott barokk Madonna oltárképet
és az azt díszítő Szent Mihály szobrot mi már sajnos nem láthatjuk…
|
|
|
|
|
|||||
| Szent Donát | Kőoltár | Nagy Konstantin | Persely | Oltárkép |
Az esküvő
napja:
Április 27.
szerda, az ünnepi kalendáriumban Szent Peregrinus középkori szerzetes, a
lábfájósok és köszvényes betegek védőszentjének emléknapja, vagyis mondvacsinált
lábbéli panaszokra hivatkozva senki sem maradhatott távol az esküvőről…
Kíséreljük hát meg számba venni, kik lehettek jelen a ’48-as miniszter kistétényi
esküvőjén?
A forrás:
Elsődleges kútfőnk,
az eredetileg szintén Szent Mihály tiszteletére szentelt Nagytétényi
Nagyboldogasszony plébániatemplom matrikulája, benne az 1853-as év 11. esketése házassági anyakönyvi
bejegyzése:
 Klauzál Gábor és Schmidt Emma 1853. április 27-i házassági anyakönyvi bejegyzése |
| Anno 1853. Copulati Sunt Sub J.E.K. | Klauszrigler J. által 1853-ban összeadattak |
| Annus Dies et mensis copulationis | Házasságkötés éve, hónapja és napja |
| Nomen et Conditio sponsi et sponsae | Menyasszony és vőlegény neve és állapota |
| Dominius Spectabilis Gabriel Klauzál et Spect. Domicella Emma Emilia Anna Francisca Schmidt Dominus Terrestris et filia physicus comitatensis |
Tekintetes Klauzál Gábor Úr, földbirtokos és Tekintetes Schmidt Emma Kisasszony, megyei főorvos lánya |
| Locus Originis et Domicilis | Születési helyük / Lakhelyük = Kistétény |
| Religio | Vallás = R.Kat. |
| Aetas / 48 et 20 anno | 48 és 20 éves |
| Nomina et conditio testium | Tanúk neve és állása |
| Dominus Ignatitius Sauer, Doctor et Professor, facul: Medio Universitati C.P. Pestiensi et Spect. D. Stephanus Nagy C.R. Sedis Judicialis Pest praeses |
Sauer Ignác Úr, orvos, a Cs.Kir. Pesti Egyetem Orvosi karának tanára és Tekintetes Nagy István Cs.Kir. Törvényszék elnöke |
| Status / Viduus et Colebs | Állapot = Özvegy / Hajadon |
| Nomen Coputantis | Pap neve |
| Joannes Evang. Klauszrigler Parochus Tétényiensis |
Klauszrigler János Evang. tétényi pébános |
| Promulgati et dispensati | Kihirdetés és felmentés |
 Az ötök |
Fentiekből
Klauzál Gáborra vonatkozó legértékesebb helytörténeti információ számunkra, a státusza,
mely szerint 1853-ban: helyi lakosként kistétényi földbirtokosnak vallotta
magát...
Összefoglalva
tehát, a házasságkötés anyakönyvben nevesített öt biztos résztvevője: az
eskető pap, a házasulandó felek és a két tanú, röviden utóbbi hármukat mutatnám
be:
Az eskető
pap:
Klauszrigler János Evang. (1795-1867†) (nagy)tétényi plébános, életrajzát egy korábbi írásomban
már részleteztem (http://klauzal.hu/cikk/773.html), érdekes
adalék azonban itt felhívni a figyelmet, az anyakönyvezésében következetesen
„pontosított” keresztnevére, fontosnak tartotta ugyanis kihangsúlyozni, hogy „Jánossága”
védőszentje: nem Nepomuki Szent János (mint Klauzál Gábor atyjának), és nem is
Keresztelő (vagyis Baptista) Szent János, hanem Jézus legkedvesebb apostola:
Evangélista Szent János…
Bizonyítandó azonban, hogy kevés ember volt
Kistétényben, akit Klauzál korábbról már ne ismert volna, néhány újabb érdekes
életrajzi adalékkal röviden kiegészíteném a már ismert biográfiáját:
Nos, Klauszrigler János – a vőlegénnyel egy
középiskolából indulva – 1806-1811 között szintén a pesti piarista gimnázium
diákja volt, sőt négy éven át Klauzál Gábor idősebbik testvérbátyjával, Klauzál
Józseffel (1799-1847†) egy időben koptatták a kegyesrendiek iskolapadjait. Záróvizsgáját
követően pesti szeminaristaként sem szakadt el teljesen szeretett alma
materétől: 1814/1815-ös tanév első félévében, nem másnak mint a negyedéves
gimnazista Nikolaus Franz Niembsch von Strehlenaunak, ismertebb nevén Lenau
Miklósnak (1802-1850†) volt a házi tanítója, és nem is sikertelenül: 13
pozíciót javítva ugyanis, szépen feltornázta az „osztrákok Petőfijének”
eredményességi mutatóját, a Classis I. (futottak még) 16. helyről, a Classis I.
(dobogós) 3. helyére, ami már ugye majdnem eminens. Klauszrigler atyát
mindenestre, e tanítói helytállása az irodalomtörténet halhatatlanjai közé emelte,
több Lenauval foglalkozó tanulmányban ugyanis megkerülhetetlennek tartják mind
a mai napig személyét megemlíteni…
 Nikolaus Lenau |
...akárcsak Lenau piarista évei alatti volt legjobb
barátjáét, aki meg (mily meglepő) nem más volt, mint Klauzál Gábor ifjabbik testvérbátyja, az
osztálytárs Klauzál Miklós (1802-?). Kettőjük barátságát legjobban talán Sonnenfeld
Zsigmond: Lenau Miklós életéből (1882) c. írásában foglalta össze: „...Klauzál
Miklós, volt a legjobb barátja,
kivel együtt sok regényes sétát tett, melyeken a járókelőket gyönyörű
guitarre-játékával bámulatra ragadta. De midőn egyszer holdvilágos éjjel a nagy
Dunára mentek ki könnyű ladikban, Lenau anyja annyira megijedt, hogy e regényes
kirándulásoknak és a guitarre-játéknak egyszer-mindenkorra véget vetett...”
A vőlegény
tanúja:
 Sauer Ignác |
Sauer Ignác (1801-1863†)
orvosdoktor. Részletes életrajza honlapunkon két írásban is olvasható: Horányi
Ildikó 2006-os biográfiájában (http://klauzal.hu/cikk/100.html)
és dr.
Kapronczay Károlynak a független egészségügy első hazai miniszterét
bemutató 2009-es tanulmányában (http://klauzal.hu/cikk/460.html)…, így
csak összefoglalóan: belgyógyász, Klauzál Gábor magyar nyelv ügyében folytatott
küzdelmeiben „társa”, a magyar nyelvű egyetemi oktatás egyik első
szorgalmazója, az első egyetemi tanár, aki beiktatási beszédét (1843-ban) magyarul
tartotta, a Pesti Egyetem orvosi karának tanára, 1860-ban dékánja, 1862/63-as
tanévben rektora, 1848-ban a Klauzál vezette minisztérium egészségügyi
osztályának kötelékében országos tisztifőorvos, majd a nemzetőrség és a
honvédség igazgató főorvosa, halála után az orvoskar megbízásából ugyanaz a
Barabás Miklós festette meg portréját, akinek korábban már modellt állt Schmidt
Emma, majd Klauzál Gábor (kétszer is), vagyis a kistétényi házasságkötés öt
ismert alakja közül Barabásnak sikerült hármukat is megörökítenie, igazán kár,
hogy mint az egyik legkorábbi magyar fényképésznek nem sikerült a többieket,
legalább egy csoportkép erejéig az 1862-ben megnyílt műtermében lencsevégre
kapnia…
A
menyasszony tanúja:
 Gyászhíre 10 évvel az esküvő után... |
 hidaskürthi Nagy-címer |
Hidaskürthi
(és gányi) Nagy István (1802-1863†) Pest
megye főjegyzője, főtörvényszéki ülnök, majd a Hétszemélyes Tábla közbírája
(röviden: hétszemélynök, vagyis septemvir), 1841-ben az Országos Központi Faiskola
létrejöttének fő kezdeményezője, az 1848/49-es eseményekből csendben ugyan, de
kivette részét: a márciusi események után „felszabadította” jobbágyait és
rendes napszámot fizetett nekik. 1849-től az újjászervezett Magyar Gazdasági Egyesület
tagja (melynek tizenkét fős vezetőbizottságában ott ül Korizmics László is). Klauzállal
rokon lélek: szenvedélyes és jeles gyümölcsész, Pest megyei dabi (ma Dömsöd
része) birtokán Klauzálhoz hasonlóan gyönyörű gyümölcsöskertet és faiskolát
létesített. A 19.sz. közepének három legnagyobb bibliofilje egyike (Jankovich
Miklós földbirtokos és Horváth István egyetemi tanár, múzeumi könyvtárőr
mellett). Nekrológjában is említett, jelentős értéket képviselő könyvtárát fia
elkótyavetyéli (aprópénzért eladja a lipcsei List & Franke antikvár könyvkereskedésnek,
mely a 17-18.sz-i unikális könyvritkaságokat darabonként értékesítette, a legértékesebb kötetek javarészt végül a londoni British Museumban kötöttek ki…), így ez
esetben a magángyűjteményeket fenyegető két ellenség: „a feleség és a halál”
közül, Nagy István hagyatéka az utóbbinak esett áldozatul…
 Folyt.köv... |
A vőlegény, a menyasszony, az eskető pap és a tanúk bemutatásával számba vettük az 1853. április
27-i kistétényi esküvőn bizonyítottan megjelenteket.
De vajon
hihető-e, hogy csak Ők öten voltak az esküvőn?
Aligha…
Tárjuk hát ki nagyra a templom kétszárnyú bejárati ajtaját, és engedjük végre be a kint már
türelmetlenül várakozó násznépet, mind a negyvenhármukat, ugyanis a 48 éves '48-as
miniszter esküvőjén – nem engedve a 48-ból – összesen és kereken 48-an voltak jelen, de
hogy „pontosan” kik…
|
Hódi Szabos
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság titkára
2020. május
Kiegészítés fentiekhez: Nevezetes Klauzál-kori tétényi esküvők »
(Írásomban felhasznált források elérhetőségéért köszönet az Arcanum adatbázisának (adt.arcanum.hu)...
