Notice: session_start() [function.session-start]: ps_files_cleanup_dir: opendir(/var/lib/php4) failed: Hozzáférés megtagadva (13) in /home/httpd/www/klauzal.hu/html/includes/config.php on line 62
Klauzál Gábor Társaság
Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Kistétényi szálak egy reformkori rózsacsokorból

A rendhagyó módon megtartott 2020. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk kilenc „előadásból” álló sorozata utolsó, kilencedik írásában Lükőné Őrsi Gabriella kertészmérnök, a Mezőgazdasági Könyvtár vezetője, Klauzál Gábor kistétényi kertjének több száz rózsafajtáját megidézve, arra kereste a választ: vajon milyen lehetett Schmidt Emma menyasszonyi csokra?...


Klauzál Gábor és Schmidt Emma
Tagtársaink kutatómunkája révén sok részletet ismerünk már Klauzál Gábor és második felesége, Schmidt Emma házasságkötéséről. Tudjuk a helyszínét, az idejét, a biztosan jelenlevők szikár lajstromát és kissé színesebb vélelmezett seregét, az eskető pap nevét. Az esküvő kapcsán egy kellékről még nem esett szó: milyen lehetett az esküvői csokor, a kertészetet szívéhez közel állónak érző Klauzál vajon miből választhatott leendő feleségének?



Klauzál Gábor kistétényi kertjének termékkatalógusa
Arról vannak adataink, hogy Klauzál 1858-ban kertészeti vállalkozást indít Kistétényben[1], de a vállalkozás feltehetően nem a semmiből indult. Klauzál Gábor bátyja, az agronómus Klauzál Imre[2] az 1840-es években már dísznövénykertészetet üzemeltetett a Felsőőrhöz (Oberwart) közeli Tarcsán (Tarcsafürdő). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár állományában fellelhető 1847-es árjegyzéke[3] csaknem 160 dísznövénynemzetséget – nem fajtát! – sorol fel, az őszirózsától a csillagfürtig, a muskátlitól a citromig vagy a kaktuszig. Klauzál Imre 1847-ben elhunyt, de nagyon valószínű, hogy a kistétényi kertészet elindításában is ötletadója lehetett testvérének. Klauzál Gábor számára tehát rendelkezésre állt a jól működő minta, esetleg kiegészülve a kertész szakmán belüli kapcsolati tőkével. Nem csoda hát, hogy saját kertészetében a gyümölcstermő növények mellett nagy hangsúlyt helyezett a dísznövényekre is. Joggal tételezhetjük fel, hogy a később általa forgalmazott több száz rózsafajtát jól ismerte, és talán közülük választott biztos kézzel arájának is. 

A rózsák termesztése legalább 5000 éves múltra tekint vissza. Az első kerti rózsákat a vadon élő rózsafajok közül egyszerűen begyűjtötték, majd ezek közül válogatták a kedvükre valókat. A máig tartó nemesítés folyamata a XVII. században indult, és az 1840-es évekre már több mint ezer rózsafajtát tartottak számon. A kerti rózsák rendszerezése nem egységes, de mindenképpen elkülöníthetők a vadrózsák, a régi kerti rózsák és a modern kerti rózsák (utóbbiak rendszertani értelemben fajhibridek) csoportjai. A leggyakorlatiasabb a növekedés jellege és a virágforma alapján történő csoportosítás. A vadrózsák (botanikai fajok) a mai napig fontos nemesítési alapanyagot és alanyt adnak a kertészek számára, de vágott virágnak nem elég mutatósak és tartósak. Klauzál idejében a mai besorolás szerinti régi kerti rózsák, vagy más szóhasználattal történelmi rózsák voltak a kor „csúcstermékei”, ezeket forgalmazta később, és ezek között kereshetjük a csokor szálait is. 

Régi vagy történelmi kerti rózsának nevezünk minden 1867 előtti rózsafajtát – no nem elsősorban azért, mert Klauzál 1866-os halálával lezárult egy korszak, hanem mert 1867-ben jelent meg az első modern, teahibrid rózsafajta, a ’La France’. A régi kerti rózsákról általánosságban elmondható, hogy európai vagy mediterrán eredetű, cserjés növésű fajták, egy évben egyszer nyílnak, jellemzően illatos virágaik teltek, és rózsaszín, bíborszín, fehér árnyalatokban pompáznak. A kínai és a tearózsák megérkezésével a régi kerti rózsák egy részénél is sikerült elérni, hogy az éves hajtásokon is új virágokat hozzanak, lehetővé téve a tavasztól őszig tartó, folyamatos nyílást.

A régi kerti rózsák között a legrégebbiek az Alba fajtacsoportba tartozók, futó növekedési jelleggel, egy tavaszi nyílással, fehér vagy halvány rózsaszín, illatos virágokkal, ezüstös lombozattal (közéjük tartozik a York fehér rózsája nevű fajta is). Ugyancsak régi múltra tekint vissza az ellenpárt, a Lancasterek vörös rózsája, de ez a fajta a Gallica fajtacsoport tagja. A Gallica rózsák Közép- és Dél-Európából származnak, cserjés növésűek, nyáron, de szintén csak egyszer nyílók, virágjuk bíborszínű, illatos. A középkorban gyógynövényként tartották őket a kolostorkertekben, és sok mai piros vagy bíborszínű rózsának szülői. A nagymúltú Damaszkuszi rózsák csoportja közel-keleti eredetű, rózsaolajat adó nagyon erős illatú virágaik általában egyszer, nyáron nyílnak. Növekedési jellegük terjedelmes, kissé szétterülő bokor.  A Centifolia vagy százszirmú rózsák a XVII. században megjelent, a damaszkusziakkal rokon hibridek, nagy virágjuk káposztaszerűen tömve telt, szintén egyszer nyílók. Közülük kerülnek ki a moharózsának is nevezett, mutáció során kialakult csoport tagjai, melyeknek csészelevelein mohaszerű, illatos kis mirigyszőrök találhatók. A Portland rózsák szintén Damaszkuszi és Gallica ősökkel bíró, Itáliából származó régi fajták, egyetlen ősre visszavezethető családfával. A Portland rózsák már képesek a többszöri nyílásra, bokros, zömökebb növekedésűek, erőteljes virágszárral, ami a nagyméretű virágot jól tartja.  A Kínai rózsák Európába a XVIII. század vége felé érkeztek, ősük a Rosa chinensis vadrózsafaj, viráguk kevéssé illatos, kisebb méretű, karcsúbb bimbójú, merev szárú, napfény hatására sötétedő (az európai rózsák fakulnak), de a növények nyár elejétől késő őszig többszöri virágzásra képesek, így segítségükkel nagyon kívánatos tulajdonságokat tudtak a nemesítők elterjeszteni. A Teaillatú vagy Tea rózsák szintén keleti fajták, bókoló, csúcsosabb formájú virágokkal, igen kellemes teaillattal és pasztellszínekkel, melyek között újdonságként megjelentek a sárga árnyalatok. A Bourbon rózsák a Madagaszkár melletti Bourbon (ma Réunion) szigetről származnak, fényes lombú, erőteljes növésű, félfutó-futó rózsák, többszöri nyílásra képesek. A Noisette fajtacsoport erőteljesen futó, apró de csokros virágú, igen jó téltűrésű, ellentétben a keleti fajtákkal. 

Láthatóan igen sok fajtacsoport létezett már a klauzáli időkben is, de legnépszerűbbek vitathatatlanul a folyton nyíló hibridek lettek, nem véletlenül. Bennük sikerült az előbbi fajtacsoportokban külön-külön jelen levő előnyös tulajdonságokat ötvözni: az ázsiai rózsák újranyíló képességét az európai hagyományoknak és igényeknek megfelelő virágformával és illattal, no meg hidegtűréssel. Hatalmas virágaik kiválóan megfeleltek a kor divatos kertészeti versenyein és kiállításain is. A „folyton nyílás” azért kis túlzás, általában egy igen dús tavaszi nyílási hullámot követően nyílogatnak őszig, mikor egy újabb, a tavaszinál kicsit gyengébb nyílási hullám tapasztalható. Népszerűségüknek lényegében csak a korlátozott színvilág (fehér, rózsaszín, bíbor) szabott határt, a trónról végül leszármazottaik, a teahibridek taszították le őket, de már nem Klauzál idejében. 

A régi fajták reneszánszukat élik, sokakat megbűvöl illatuk, dús növésük, romantikus megjelenésük. Sok kertészet a mai napig szaporítja őket. Budatétényben, a Klauzál Kertészet hozzávetőleges helyén álló mai Rózsakert régi rózsafajtákat bemutató parcellájában többjükkel találkozhat az érdeklődő látogató.  

Végezetül következzen néhány olyan rózsafajta, amely szerepelt Klauzál Gábor árjegyzékében, és ha nem is könnyen, de a mai napig beszerezhető: 


  
Fortune's Double Yellow
(Robert Fortune, Anglia, 1844), magonc eredetű. 
Virágszín: Sárgától a lazacszínig, erős, édes illatú, féltelt virágú, tavasszal vagy nyár elején egyszer nyíló, közepes méretű, csúcsos bimbókkal
Növekedési jelleg: nagyon erőteljes növekedésű, futó (250-1200 cm) vagy metszéssel nagy bokorrá nevelhető, tüskés, meleg fekvést kedvelő
Diploid fajta, nemesítés során porzós szülőként termékeny, termős szülőként nem az.

  
Gloire des Mousseuses
(M. Robert, Franciaország, 1852) 
Moharózsa fajtacsoport
Virágszín: halvány rózsaszín sötétebb középpel. Erősen illatos, nagy, tömve telt (26-40 sziromlevél), káposztafejszerű, gömb alakú virág, egyszer nyílik tavasszal vagy nyár elején. A bimbók mirigyszőrösek.
Növekedési jelleg: 100-150 cm magas bokor  

  
Duchesse d’Orleans
(Ismeretlen eredetű holland fajta, 1790 előttről)
Gallica fajtacsoport
Virágszín: erős rózsaszín, világosabb szegéllyel, kis-közepes, magányosan álló, csésze alakú, tömve telt virág (26-40 szirom), egyszer nyílik tavasszal vagy nyár elején.  
Növekedési jelleg: feltörő, világos lombozatú fajta.  


Duchesse de Sutherland
(Jean Laffay, Franciaország, 1839.)
Folyton nyíló hibrid
Virágszín: rózsaszín, halvány árnyalatokkal, elnyílásban kifakuló. Igen erősen illatos. Közepes-nagy, telt, kis csokrokban álló, csésze vagy laposodó formájú virágok. Hullámokban tavasztól őszig nyílik. 
Növekedési jelleg: 120 cm magas bokor, tüskés.

  
Reine de I’Ile Bourbon / Queen of Bourbons
(Mauget, Franciaország, 1834.)
Bourbon fajtacsoport
Virágszín: mosott rózsaszín, sötétebb árnyalatokkal. Erős, édes illat, nagy, tömve telt (26-40 szirom), csésze formájú, csokorban álló virágok. Egyszer nyílik tavasszal-nyár elején.  



Prince Albert
(Francois Fontaine pére, Franciaország, 1852.)
Bourbon fajtacsoport
Virágszín: bíborpiros, közepesen telt virág, folyamatos nyílás hullámokban. Vágott virágnak is alkalmas.
Növekedési jelleg: 185-400 cm magas, erős növésű, sövénynek-vagy bokornak alakítható, árnyéktűrő, idős részeken is nyílni képes fajta, mutatós csipkebogyódíszt hoz ősszel.
Tetraploid.  


Bármennyire is jólesik eljátszani a gondolattal, hogy esetleg belőlük kötötték Schmidt Emma illatos menyasszonyi csokrát, ez azért egyáltalán nem biztos. Klauzál Gábor meglehetősen visszafogottan, egy kis szőlőhegyi kápolnában mondta ki ezúttal a boldogító igent, gyanítható, hogy a visszafogottság jellemezte az egész esküvőt. Ehhez – és az áprilisi hónaphoz – jobban illett talán egy nagy csokor kedves és illatos gyöngyvirág 😊



Lükőné Őrsi Gabriella
könyvtári főigazgató-helyettes
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Mezőgazdasági Könyvtár

2020. május

 

Megjegyzések:

[1] Vasárnapi Ujság - Pest, október 24-én 1858 43-ik szám - Ötödik évfolyam -TÁRHÁZ - Ipar, gazdaság, kereskedés.
[2] Klauzál Imre (Szeged, 1799. jan. 11. – Bécs, 1847. márc. 5.): mezőgazda és szakíró, az MTA l. tagja (1833). ~ Gábor bátyja. Mint Károlyi Lajos gróf uradalmainak vezetője a Károlyi-birtokokat, különösen a juhászatáról híres tótmegyeri uradalmat mintagazdaságokká fejlesztette. 1838-ban Czilchert Róberttal Rohoncon m. nyelvű gazdasági tanintézetet alapított, amely másfél évig működött. Ezután bérleti gazdálkodásba kezdett. A tőkés mezőgazdaság fejlődése érdekében hirdette az elavult jobbágygazdálkodás megváltoztatásának szükségességét. Az 1840-es években Oroszváron elsőként növénytermesztő és nemesítő intézetet létesített. Alapító tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (OMGE), jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki. – M. Néhány tekintet Magyarország földművelésére (Gazdasági Tudósítások, I. 1837); Juhászati tisztek és juhászati viszonyok gróf Károlyi Lajos uradalmaiban (Gazdasági Tudósítások, II. 1838). – Irod. Galgóczy Károly: Az OMGE emlékkönyve (I. Bp., 1879).
[3] Klauzál Imre és Társai Növény-tenyésztése Tarcsán, 1847., utolsó postaállomás Kőszegh



Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)