Borest és előadás a György-villában

Budatétényben (egykori nevén Kistétényben) találjuk a sok érdekességet rejtő György-villát. Ezen a területen az Árpád-házi királyok idejében ciszterciták és ferencesek dolgoztak, mint szorgalmas szőlőművelők és borkészítők. A György-villát övező dombokon a Budai Ferences Rend szerzetesei a XVI. század kezdetén telepítettek szőlőt, létesítettek pincét. Klauzál Gábor és Korizmics László az annak idején világhíres buda-sas-hegyi borvidék szőlőbirtokosai. (Magyar Borkultúra, Török Sándor–Mercz Árpád, Mezőgazda Kiadó, 1997.)

A György-villa pincéje már a ferencesek idejében is a borkészítést szolgálta, az épületet pedig Dőry báró építtette a barátnője számára. A bejárat fölötti erkélyen az 1827-es felirat látható. Éppen az az évszám, amikor Klauzál Gábor először járhatott az egykori Kistétényben ezen a részen. A szomszédos területen működtette az 1850-es évektől faiskoláját, ahol az őszi- és kajszibarackokon kívül több mint 300 féle rózsát árult. A budatétényi hírneves rózsakiállításoknak is része volt a villa és a mellette lévő területek. A Klauzál alapította faiskolát a község 1906-ban – rossz anyagi helyzete miatt – bezáratta. A György villa-névvel jelzett, kitűnő minőségű borok viszont ma is elérhetők.

A villa impozáns bejáratánál gyülekeztünk, ahol Váradi Hédi, a György-villa igazgatója köszöntött bennünket. A tervezett programnak megfelelően házigazdánk és Szalai Gyula sommelier kedves vezetésével megismerhettük a pincéket és az épületet. Örömmel jártuk be a bormúzeumnak otthont adó pinceágat, ahol valódi muzeális borok sorakoznak szép rendben. Majd a másik szárnyban a kis kerek pincerészt vettük szemügyre, ahol a pince leghidegebb pontja is van. A tokaji ágban tokaji borkincsek rejtőzködnek. Az épületben megtekintettük az elegáns emeleti termet is, majd a pezsgőszárnynak nevezett pincerész előtti térben kerek üvegasztalok körül helyet foglaltunk.

Ekkor tartottam meg előadásomat „Klauzál Gábor és Korizmics László, a korszerű kistétényi borászat úttörői” címmel. Korizmics László (Aggszentpéterpuszta, 1816. március 29.–Kistétény, 1886. október 5.) életének hetven éve alatt imponálóan sokrétű pályát futott be, s a XIX. századi mezőgazdasági irodalom és agrárpolitika egyik meghatározó egyéniségévé vált. 1848-ban Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter hívására vállalt hivatalnoki munkát: osztálytanácsos lett. Írásaiban tervezetet készített többek között a régi és új szőlőiskoláról és abban az új vincellérképzőről. Kifejezetten didaktikus, szakkérdéseket tárgyaló cikkei mellett könnyed, csevegő műfajt is teremtett nehézkes témái kifejtésére: ez a levél volt. Sajátos levélbeli tudósításait, eszmefuttatásait, tapasztalatait rendre kötetbe is rendezte. Ilyen leveleket írt pl. Konstantinápolyból a borkivitel lehetőségeiről. Levelek a szőlőből címmel a szőlőgazdaság kérdéseit feszegette. Klauzál és Korizmics közösen hirdette Kistétényben a jó bor, a jól megválasztott szőlőfajták és a borok szakszerű kezelésének szükségességét. 1864-től majd’ tizenöt évig működött a Korizmics László és Klauzál Gábor kezdeményezésére létrejött Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat. Korizmics a XIX. századi mezőgazdasági irodalom és agrárpolitika egyik meghatározó egyénisége, az okszerű szőlőművelés és borkészítés vezéralakja.

Klauzál Gábor, aki Korizmics előtt már 10 évvel szőlészkedik a kistétényi hegyen, szigorú álláspontot képvisel a minőségi szőlőtermesztés érdekében: „Karthágó eltörlendő”, teljes felújítást, korszerű művelést és új fajtákat követel. Meg is lesz az eredmény: „A (...) kistétényi [bor] derekasabban megállja a sarat Angliában mint a hírneves somlai és tokaji (...), mert egészségesebbek a nevezett arisztokratikus boroknál.” (Levelek a szőlőből, borászati füzetek, Korizmics László, 1871).

Az előadáshoz kapcsolódóan Szalai Gyula sommelier kitűnő borbemutatót és -kóstolót tartott. Kapcsolódó link: a György-villa honlapja.
Köszönjük a szép estét!

Dr. Dobos Károly – 2006. június

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.