Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Evezős emléktúra a Dunán
Kistéténytől-Kalocsáig! (2. rész.)

A „Klauzál 150 Emlékév” programsorozata keretében, Klauzál Gábor halálának 150. évfordulója tiszteletére bejárva utolsó útját: Budatétényből indulva, Dunaföldvár – Harta – Dunaszentbenedek kikötésekkel, és Kalocsa végállomással, 2016. július 31-augusztus 3. között háromnapos dunai evezős emléktúrán vettünk részt...

Klauzál füstnyomában Kistéténytől-Kalocsáig

Történelmi múlt…


 Schmidt Emma és Klauzál Gábor

Klauzál Gábor 150 évvel ezelőtt, 1866. július 23-án, hétfő reggel indult el Kistétényből-Kalocsára, nagyobbik leánya, a 12 éves Emmának, a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek rendje leányiskolájában 2 nap múlva esedékes záróvizsgáira, egyben meglátogatandó a kalocsai jezsuiták tanintézetében jeleskedő 9 éves Gábor fiát. Az utat a Dunán 1843-ban megindult „Első Császári és Királyi Szabadalmaztatott Dunagőzhajózási Társaság” Pest és Mohács között – hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton – reggel 7 órai indulással menetrend szerint közlekedő „Pest” nevű gőzhajóval tette meg…


 Pest gőzhajó az Akadémia épülete előtt

Nevezett  „vízibusz” hajóregiszteri besorolása szerint: „Ruston-féle gőzüzemű oldalkerekes utasszállító személyhajó” (röv.: Rust-Pest),  az ausztriai Floridsdorfban (ma Bécs XXI. kerülete) lévő Ruston Werft hajóépítő üzemben készült (akárcsak az 1867-ben Tiszán vízrebocsátott Klauzál gőzös, de erről ld. bővebben: Hullámok hátán… Adalékok a KLAUZÁL gőzhajó történetéhez »), a minden kényelmi igényt kielégítő hajó: amerikai rendszerű (vagyis közös) hálóteremmel, a hölgyek számára egy nagy, elegáns hálószobával és 5 külön fülkével volt felszerelve…, s hogy a hajó vezetőjéről is essék szó:


 Houchard Ferenc
gőzhajókapitány
nemes Houchard Ferenc (1822-1905†) hajóskapitány személyében ugyanis: nemzeti hajózásunk egyik megteremtőjét tisztelhetjük, aki 1848/49-ben honvéd századosként előbb a Dunán, majd a Tiszán szolgálva, egyik hadigőzösünk kapitánya volt, később az Országos Magyar Gőzhajózási Társulat igazgatója, majd az egyesült fővárosunk két része közti összeköttetés javítása érdekében Türr István tábornokkal közösen alapított Budapesti Csavargőzös és Átkelési Vállalat elnök-igazgatója lett, és persze nem utolsó sorban 1872-1880 között – korábbi utasa, Klauzál nyomdokában – erdélykerületi országgyűlési képviselő, igaz némi szépségflastromként elsőként nem a kormányzó Deák-párt, hanem az ellenzék színeiben, második ciklusában azonban már az egyesült Szabadelvű Párt soraiban...



  Pest gőzhajó Dunaföldváron

A Pest-Kalocsa közti 130 folyamkilométeres hajóutat – a Duna hullámait cca. 9 csomó (holtvízi) sebességgel szelő dunai vaporetto – megállás közbeiktatása nélkül cirka 8 óra alatt tette volna meg, azonban a Klauzál számára végcél Kalocsáig Houchard kapitánynak még hat közbenső állomáson ki kellett kötnie, ezek sorban: a jobb parti Ercsi (távoli integetés Eötvös József egykori minisztertársának…), majd Duna-Adony (néma főhajtás, a temetőjében nyugvó, 3 éve elhunyt barátja: Uhlarik János uradalmi főmérnök emléke előtt…), és Duna-Pentele, vagyis a mai Dunaújváros (újabb távoli „beköszönés” a nagyevező-világutazó Rosty Pál barátjának…), ezután át a bal partra: Duna-Vecse következik (itt a ki-beszállás alatt, a hajó korlátjára támaszkodva, lánglelkű költőnkre emlékezve, elénekelhette a Duna-parti község himnuszává lett népdalolsított „Távolból” c. Petőfi-verset…), gyorsan vissza a jobb partra: Duna-Földvár (újabb néma főhajtás, a temetőjében nyugvó, MTA tag Vörösmarty-mentor Egyed Antal apátplébános-költő emléke előtt tisztelegve…) és végül a szintén jobb parti Paks (halála előtt pár nappal, Klauzál nem is sejthette, hogy a sírján majdan olvasható verset szerző, Jámbor Pál „Hiador” papköltő, 45 évvel ott járta előtt, e „kikötővárosban” született…), így tehát a gőzös, a háromötödnyi Klauzál-családdal a fedélzetén kb. 11 órai hajókázás után végre, este 6 óra körül befutott a szárazföldi Kalocsa Foktő-Baráka kikötőjébe, ahol már bizonyára izgatottan várták őket, a viszontlátás örömétől könnyes szemmel eléjük szaladó gyermekeik: Emma és Gábor, kíséretükben a hírneves pesti rokonát szállással kínáló házigazda, tekintetes Szabó Mihály uram, főkáptalani ügyvéddel…

A másfél évszázaddal ezelőtti hajóút állomásain végigtekintve, megnyugvással állapítottuk meg, hogy Klauzál gőzöse is kikötött az indulóállomásunknak választott Dunaföldváron, sőt a második megállónk Dunaszentbenedekkel szemközti Pakson is, míg a Paks és Dunaföldvár közé másodikként beiktatott megállónk, svábok lakta Hartán csak azért nem vethetett horgonyt a Donaudampfschiffahrtsgesellschaft bárkája, mert az ottani hajóállomást, Klauzál halála után másfél hónappal, 1866. szeptember 20-án adták át a forgalomnak, mindenestre kinézve hálófülkéje ablakán szemrevételezhette a Duna bal partján folyó kikötőépítés minden bizonnyal előrehaladott munkálatait, s talán felmerült benne a gondolat: legközelebb érdemes lesz majd itt is megállni…, sajnos erre már nem lévén lehetősége, 150 év múltán megcselekedtük helyette mi… 

…és a jelen történelme


 Indulás elötti csoportkép
(Hódi Balassa, Ambrus Márton, Ambrus Károly, Őrsi Gabriella, Lükő Szabolcs, Hódi Szabolcs,
Andrásofszky Péter, Lengyel Lóránt, Lengyel Bálint, Lengyel Barnabás, Őrsi Orsolya,
Andrásofszky Réka, Markó András, Andrásofszky Máté)

Hagyományainkhoz híven „kirajzásaink” állandó origója, s egyben autókaravánunk startja, ezúttal is a Klauzál Ház előtt 2012-ben felavatott Klauzál-szobor volt, ahol elsőként felsorakozva elkészült 14 fős lelkes legénységünk csoportképe (hogy a célba érkezésünkkor könnyebben számba vehessük „veszteségeinket”…), ezután röviden ismertetésre került háromnapos emléktúránk víziterve, majd Bartos Mihály tagtársunk kiosztotta a július 31-augusztus 7-e közötti hat helyszínen zajló megemlékezés-sorozatunkra készített sorszámozott Vándorló könyveket, összefoglalva egyben az eseménybélyegzések helyszíneit és szabályait, minekután rögtön fel is avatva azt, ünnepélyes indulásunk első aktusaként a jelenlévők megkapták első pecsétjüket…




 Indulás előtti csoportkáp  Programismertetés  Vándorló könyv

Első állomás: Dunaföldvár


A protokolláris körök végeztével autóinkkal elindultunk végre Dunaföldvárra, ahol első utunk a Beszédes József Vízitúra Sportklub Duna-parti telepére vezetett. Itt már várt minket Varga Zsuzsanna táborvezető, de legfőképpen vártak ránk kibérelt kenuink, melyekből próbaképpen kettőt gyorsan vízre is bocsátottunk, hogy rutinos versenyzőink – Andrásofszky Péter és Andrásofszky Réka – útmutatásával szűzlapátosaink áteshessenek vízkeresztségükön, másfelől meg, hogy a vízitúrából ezúttal kimaradó kisebb testvérek is átélhessék a vízen siklás élményét…




 Hajó le... ...hajó be   Evezőgyakorlatok lapáttal



 Próbautak  Réka hajója Péter hajója 

A rövid gyakorlás után, a nomád életmódot előnyben részesítő túravezetőink nem sokat teketóriázva, sátrat állítva tábort vertek a vízitelep strandfövenyén, míg mi többi, városi puhányok bekvártélyoztuk magunkat a Kék Duna Kemping összkomfortos bungalóiba…

Szállásfoglalásunk után rendezve sorainkat, közösen célba vettük első napi magaslati „főhelyünket”, a 116 m-rel a Balti tenger szintje fölé tornyosuló Templom-hegy tetején lévő Vár Éttermet, odafele sétánk közben meg-megállva a Várdomb illetve a Várudvar nevezetességeinél, így többek között: a gyermekkorát Dunaföldváron töltő Magyar László (1818-1864†) világutazó, földrajzi felfedező, Klauzál-kortárs, piarista diák, stb. 1988-ban felállított Afrika-sziluettes emlékművénél (Mészáros Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása), a tatárdúlás után épült dunaföldvári erődítmény magjából megmaradt (nem mellékesen promontori mészkőből épült!) és az 1858-as tűzvész után csonkán helyreállított háromemeletes Öreg-toronynál, az 1725-ben épült Szent Ilona tiszteletére szentelt Öregtemplomnál (mely a „Gyalog galopp” c. film-béli mocsárkastélyhoz hasonló előélettel: 1757-ben előbb villámcsapástól sújtva leégett, majd 100 évvel később, az 1858-ban pusztító tűzvész martalékaként újra romjába dűlt, ám ismételten újjáépítették, míg végül a város 1944-es ostromában immáron harmadszor is súlyosan megsérülve újfent helyreállították, és azóta „legerősebb vár közel, s távolban”…), az 1755-ben állított Szent Rozália barlangi domborművét magába foglaló Szentháromság-szoborcsoportnál, balján Szent Rókussal és elmaradhatatlan kenyérhozó vadászkutyájával, jobbján pedig Szent Vendel „hűlt helyével” (ottjártunkkor ugyanis éppen hiányzott, tarisznyástul, bárányostul…), a fazekasműhelynél, és végre a Vár Étteremnél, melynek Dunára néző teraszán szándékoztunk eltölteni estébe nyúló vacsoránkat...


       
 Útban a Templom-hegy tetején lévő Vár Étteremhez...
 

 Dunaföldvári Beszédes József Duna-híd

…s míg korgó gyomorral túránk első halászlevét vártuk, közkívánatra és kéretlenül, közérdeklődésre számot nem tartó rövid ismertetést tartottam a visszavonuló német hadsereg által 1944. november 14-én felrobbantott (még 15 évet sem állt) első híd helyén – egészen pontosan a régi híd tengelyétől 90,5 cm távolságra É-i irányban eltolva – a budapesti új Erzsébet hidat (néhány évvel későbben) tervező Sávoly Pál hídászmérnök tervei alapján 1948-1951 között újjáépített, és 65 éve forgalomba helyezett „öt alépítményen nyugvó, 493546 mm ±130 mm  összhosszúságú, négynyílású, folytatólagos többtámaszú, alsópályás, alsó és felső szélráccsal merevített, rombikus rácsozású, a közbenső támaszoknál alul-felül három-három keretállásban kiékelt, szegecselt rácsos főtartójú, tömörgerincű kereszttartók és hossztartók alkotta tartórács pályaszerkezetű, a hossztartók felső öveire felültetett, V-alakú keresztbordákkal merevített hegesztett, ortotróp pályalemezű” mederhídról…, s míg ezt végigmondtam, közben el is készültek vacsoráink...

     
 Búcsúvacsroa a hazaindulókkal

Estebédünk után búcsút intettünk „sofőrjeinknek” és a nem(n)evező kistestvéreknek, majd a másnap kezdetét vevő megmérettetésekre erőt gyűjtendő nyugovóra tértünk…

Indulás előtti utolsó szárazföldi edzés…

Augusztus első napja reggelén, frissen kialudva, vízre szállás előtt még egy „utolsó” szárazföldi sétát tettünk a Duna-parton, szemügyre véve a kemping és a híd közötti parkban egymással farkasszemet néző két háborús emlékművet: az 1927-ben állított háromalakos első világháborús magyar hősök szobrát (alkotója ugyanaz az Orbán Antal szobrászművész, aki a budafoki „társát” is készítette), és a tőle alig 200 m-re É-ra lévő 1946-ban, vagyis ottjártunkkor éppen 70 éve felállított – a kor elvárásaihoz igazodva jócskán túlméretezett – második világháborús szovjet monumentumot, rajta teljes vértezetében a letűnt korszak minden „dicső” attribútumával, és ahogyan az egy „felszabadító” hadsereghez illik, a betonmonstrum körüli parcellákban cirill-betűs katonasírokkal… 

    
 Világháborús emlékművek a Duna-parti sétányon

A test előkészítése az evezésre, avagy az idomítás…

Emlékművi feltöltekezésünk után hátrahagyva szállásunkat, lépteinket a vízitelep felé irányoztuk, ahol sátorozó társaink már finomságokkal teli, frissen terített asztalokkal vártak minket, a kiadós reggeli után gyors taktikai eligazítás és szerelékigazítás következett, majd pontyfaroknyi vízijártassági elméleti oktatás és a legújabb lapátolási technikák elsajátítása után, arcunkat a Dunának szegezve, belevágtunk végre háromnapos vízi emléktúránkba…

    
 Indulás előtti feltöltődés...
     
 ... és utolsó szárazföldi edzés

Folyt.köv.!



Hódi Szabolcs
Klauzál Gábor Társaság titkára


Budatétény, 
2016. augusztus – 2022. június



1. rész: Terv születése, előkészületek »
3. rész: Duna szakasz: Dunaföldvár-Harta-Dunaszentbenedek (hamarosan...)
4. rész: Foktő-csatorna szakasz: Foktő-Kalocsa (hamarosan...)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)