Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Wágner Dániel és a Pharmaceutisch-medicinische Botanik

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár szervezésben 2022. június 28-án az Agrártudományi Szakkönyvtárban megtartott rendhagyó könyvbemutató előadója dr. Tóth-Barablics Veronika könyvtáros, történész által tartott előadásából honlapunk számára elküldött írása…

A szerző, Wágner Dániel


Ha munkásságát tekintjük, nem is tudjuk eldönteni, hogy melyik téren volt különb, melyiket értékeljük többre: chemiai munkásságát – főleg az ásványvizek meghatározása terén, – botanikai, helyesebben pharmabotanikai műveit, közegészségügyi munkásságát a minisztériumban, törvénytervezeteit a gyógyszerészet legégetőbb problémáiról, a szabadságharcban tett szolgálatait, a kiváló gyógyszerészt, az első magyar gyógyszerészeti laboratórium megalapítóját, a tisztes polgárt avagy a gondos családapát tiszteljük-e benne?[1]


Wágner Dániel Breznóbányán született 1800-ban. Édesapja, Wagner József iskola inspector (nyelvtanár) és város tanácsnok volt. Középiskoláit Dobsinán és Rozsnyón az evangélikus gimnáziumban végezte.
   
 Wágner Dániel szülővárosa: Breznóbánya, Zólyom vármegye
az ezüst- és aranybányászat egyik felső-magyarországi központja 

A pesti egyetemen egyéves tanfolyamot követően 1821-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett (1 félév: kémia, 1 félév: botanika, mindkét félévben Materia medica; 6, később 3 év segédi gyakorlat), majd 1825-ben Bécsben a magyarok közül elsőként nyerte el a vegyészdoktori címet.


Josephinum épülete Bécsben

A ,,doctor chemiae" cím a bécsi és a prágai egyetemeken már 1812-től megszerezhető volt a gyógyszerészek számára és az 1813 július 6-án kelt feliratában a Pesti Egyetem is kérte ezt a jogot. Az uralkodó ehhez hozzá is járult még ez évben, de azzal a kikötéssel, hogy csak az új gyógyszerészképzési renddel együtt léptethető életbe. Erre viszont 1852-ig kellett várni.[2]
Disszertációja témájául az akkor nemrég felfedezett elemi káliumra vonatkozó adatok összegyűjtését választotta (De radicali potassae – A kálium gyökeiről, német nyelven). Ezt tovább is fejlesztette, s az erről közölt monográfiája (A káliumról, vegyületei összetételéről és a marókáliról, német nyelven) sok önálló kísérletét is tartalmazza.


 Pozsonyi Vörös Rákhoz címzett Patika (ma Patikamúzeum)

Hazatérve Pozsonyban bérbe vette a Vörös Rákhoz címzett gyógyszertárat, ott működött 1826-tól 1831-ig. Egyes források szerint ez volt Magyarország legrégibb fennálló gyógyszertára (alapítási éve: 1312).[3] „Rák” szimbolikus jelentései: ravaszság, feltámadás, (páncélját váltó rák), árulás (hátrafelé haladó rák), alázat (hátrafelé haladó rák), lassúság, életvitel megújítása (páncélját váltó rák), előrelátás, termékenység, bujaság.[4]  Pozsony népessége a reformkorban: kb. 20 ezer + 5 ezer az ogy. idején.




   Pozsonyi Patikamúzeum  

Ezután Pestre költözött, és 1833-ban gyógyszertár és „gyógyszerészeti és chemiai laboratórium” megnyitására kért engedélyt.(Az 1830-as években Pesten még 9, Budán pedig 7 további patika volt.[5]
Népesség: 1840 Pest-Buda: 42 ezer fő=106 ezer fő, X<50% magyar anyanyelvű.
Bp. 1900: 703 ezer fő, 80% magyar anyanyelvű.[6]
Magyarországon 1770-ben: 80, 1850-ben 242, 1900-ben 843 gyógyszertár üzemelt.[7]
Másik adat szerint: Magyarországon 1867-ben volt 800 patika helyett a 19-20. század fordulójára 1500, 1918 körül 2000 patika volt.[8])

  
 

A Magyarország nádorához címzett patikát 1834-ben nyitotta meg ("gyógyszertár a nádorhoz"). A gyógyszertár a Váci út 59. sz. (esetenként: 60. sz.), majd átszámozás után Váci út 17. sz. alatt (ma: Bajcsy-Zsilinszky út 17.—Lázár utca 1.). Váci körút 17. sz.: Balassa-ház: romantikus sarokház, a Hild Károly által 1850-ben és a Diescher József által 1840-ben emelt két épületnek Ybl Miklós adott egységes arculatot 1862-ben, a Balassa János orvosprofesszor számára végzett átépítéssel. Wágner Dániel a patikát 1874-ben Paksy Bélának, a Gyógyszerész Egylet titkárának adta kezelésbe. 1912-től az Andrássy út 1. sz. alatt. Itt még II. világháború után is néhány évig patika üzemelt. Gyógyszertárának laboratóriumának készítményeit csak vegyészeknek vagy gyógyszerészeknek adhatta el. Kénsavat, kálium-cianidot, vérlúgsót, ammónium-hidroxidot és sziksó tisztításával nátrium-karbonátot állított elő, vegyi anyagok előállításához szükséges kőedények égetését végezte.


 Magyarország nádorához gyógyszertár épülete (1890)

A laboratóriumból fejlesztette ki az első pesti vegyészeti gyárat: gyógyszerek, vegyi készítmények előállítása, gyógyszertárak, eü. intézmények, laboratóriumok, tudományos intézetek, iskolák, fényképészek, szeszgyárak, bányák számára, hulladékok feldolgozása és értékesítése, zsíros és illóolajok előállítása, anyagok aprítása-porítása, gyógynövények bel- és külkereskedelme.
A családi vagyon nem volt elegendő a gyár létesítésére, ezért 1845-től részvényeseket gyűjtött,[9] 1847-ben részvénytársaságot alapítottak „Pester Chemisch-technische Fabrik-Gesellschaft” néven.

1848-ban a Batthyány-kormány Klauzál Gábor vezette Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztériumában a Budapesti Gyógyszerészek Testülete szorgalmazására a gyógyszerészeti ügyek előadója lett, majd egészségügyi tanácsosi kinevezést kapott. Felterjesztést készített a patikusképzés orvosi oktatás színvonalára való emelésére (1->2 év, kémia alaposabb tanítása). A magyar gyógyszerkönyv előkészítése is feladata volt, ehhez kapcsolódóan javasolta hatósági árszabás kiadását. A Soroksári úton található üzemrésze haditermelésre állt át: gyutacsot, kanócot, robbanóanyagot készített. Fontos szerepe volt a puskaporgyártás tökéletesítésében is.[10]

„[A]z Egészségügyi Osztály a legnagyobb eredményt a gyógyszerészeti kérdésben érte el”.[11]

Tervek és eredmények 1848-ban a gyógyszerészeti igazgatás területén:

 gyógyszertárak ellenőrzése 1848. jún. 10-i FIKM rendelet évenkénti ingyenes ellenőrzés
új gyógyszerészképzés 1848. jún. 10-i FIKM és VKM rendelet  segédképzés: 6 év tanulmány után 2 (3) év, ingyenes vizsga;
 egyetemi gyógyszerészképzés: Bp. Gy. Testület (máj. 20.) -> WD javaslata (2 év, gyógyszerészeti vegytan, növénytan, ásványtan) <-> maradt 1 év (1851-ig)
gyógyszertárak felállítása 1848. jún. 21-i FIKM rendelet  FIKM ad engedélyt, ír ki pályázatot (lakosság száma)
új (magyar) gyógyszerkönyv, árszabás kidolgozása 1848. jún. 21-i FIKM rendelet   FIKM Eü. Oszt. feladata, nem valósult meg
gyógyszerellátás 1848 novemberétől beszerzés, raktározás, elosztás központosítása (pesti Károly laktanyában raktár és laboratórium)

+ Wágner soroksári úti gyárában: gyutacs, kanóc, robbanóanyag; puskaporgyártás

[12]

A szabadságharc után a tudományos munkának és a vállalkozásnak szentelte életét. 1850-es években bővítette gyárát a Soroksári úton, a városhatáron kívül, de a város központjától nem messze. 1867-től Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat néven, rt. formában üzemelt, az alapítók: Wágner Dániel, Wágner Jenő vegyész és Wágner József gyógyszerész volt. A gyár veszteséges volt, a részvénytársaság már 1877-től kérte felszámolását, és hosszú évtizedeken át felszámolás alatt lévő cégként szerepel a cégbíróság irataiban. Az okokat a gyógyszerészet magyarországi dualizmuskori helyzetében kell keresnünk.

     
 Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat – alapszabályok, részvény (1867)
    
 Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat – szódavíz- és szifonüzem

A gyógyszerészet és a gyógyszerészek helyzetét az 1876. évi 14 tc. (a közegészségügy szervezéséről) szabályozta. Ez megengedte minden jogi és természetes személynek, hogy képesített patikus vezetésével patikát üzemeltessen, a patikák száma duplájára-háromszorosára nőtt 1918-ra. A vidéki gyógyszertárak viszont meg sem tudtak élni, így a gyógyszerészek időnként postamesteri feladatokat is elvállaltak. Ebből következik, hogy ezek a patikák nem voltak olyan jó vásárlók, mint ahogyan a gyár alapítói azt elképzelték.[13] Később a gyár irányítását Wagner Jenő vegyész vette át, a továbbiakban szénsavgyárrá alakítva és nyereségessé tette.[14] „Wágner Jenő és Emil Szénsav- és Oxigéngyár Rt.” néven működött, a család kezében volt 1948-ban bekövetkezett államosításáig. Ezt követően a telepet átadták a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet számára motorkísérleti állomási céljából.[15]

Wágner Dániel tudományos munkásságának jellemző vonásai: minden vizsgálata közvetlenül a gyakorlathoz kapcsolódott és egy-egy kérdéshez élete során több ízben, egyre alaposabban és mélyebben visszakanyarodott.[16]

1.) A kálium vizsgálata. Az alkáliák szétbontása, s belőlük valódi fém előállítása a XIX. század első éveinek legfontosabb kémiai felfedezése volt. 1807-ben elektrolízissel, majd vasforgáccsal állították elő a később nátriumnak és káliumnak elnevezett fémeket. Kutatás tárgyát képezte, hogy nem volna-e más, jobban alkalmazható módszer a kálium előállítására. WD doktori disszertációjában a kálium történetét, előállítását, sajátosságait mutatta be. 1825-ben nyomtatásban közreadta,[17] majd hamarosan újabb kísérletekkel kibővítve, átírva jelentette meg[18]. Ez az első olyan, hazai szerző által írt kémiai tárgyú könyv, amely egyetlen elemmel, s annak legegyszerűbb vegyületeivel foglalkozik.[19]

2.) Foglalkozott az ásványvizek elemzésével. A szliácsi (Zólyom megye, besztercebányai járás, több hetet töltött itt valószínűleg gyógykezelésen) gyógyforrások élettani-kémiai vizsgálatáról szóló mű munkája[20] (1834) széles körben ismertté vált. 1840-ben a horvátországi daruvári és lippiki, 1843-ban a zólyomi, 1847-ben a tarcsai (ma: Ausztria), 1857-ben egy új budai ásványvíz vizsgálatával jelentkezett. A gyógyvizek elemzésével Wágner nemcsak a tudománynak akart szolgálni, hanem hazafias indítékai is voltak. Rámutatott, milyen nagy gazdasági kár származik abból, hogy a hazai ásványvizeket elhanyagolják, s ehelyett behoznak külföldi vizeket, s külföldi gyógyfürdőkbe mennek gyógyulást keresve. Úgy tartotta, hogy ennek oka elsősorban abban van, hogy nem ismert a hazai gyógyvizek összetétele és hatása.[21] Javasolta a gyógyvizek mesterséges előállítását is.

3.) Felismerte az arzén mint méreg veszélyességét. Megállapította, hogy a felvidéki a felvidéki ezüst, réz stb. ércek csaknem mindig kén vagy arzéntartalmúak, s mint ilyenek mérgezők lehetnek. 1842-ben a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Selmecbányái gyűlésén rendkívül szenvedélyes hangon szólalt fel.[22] Az arzénmérgezések kimutatására szolgáló egyik eljárást tökéletesítette.  Vonatkozó kutatásai miatt tekintik a hazai törvényszéki orvostan megállapítójának.

23 dolgozata, közleménye jelent meg nyomtatásban, egy kiadatlan kézirata is fennmaradt, mely a gyógyszerészeti receptismerettel foglalkozik. A cikkek főként az Orvosi Tárban és az Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban jelentek meg.[23]
1844-ben a Magyarország közgazdaságilag nevezetes termékeiről c. munkájával[24] elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia pályadíját. Munkájában nemcsak felsorolt a hazánk ipari szempontból jelentős növényi és ásványi kincseit, hanem egyben saját vizsgálati eredményeivel támasztotta azokat alá. Az elmaradottság, minden hiba alapvető forrásának a feudális kötöttségeket tartotta.[25] Az értekezés nehéz olvasmány, mert a szerző a kémiai és gyógyszerészeti termékek, eljárások elnevezésére a nyelvújítás kifejezéseit használta.[26]

Gyógynövényismereti könyve (Botanica pharmaceutica) tárgyát tekintve mai szemmel nézve kissé távol áll a többi, kémiai cikkektől. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy abban az időben a legtöbb egyetemen is a kémiai és botanikai tudományok számára egy közös tanszék volt, hiszen ezt a két tudományt akkor elsősorban a gyógyszerek előállításában játszott szerepe alapján becsülték meg.[27]

Tagja volt Nemzeti Casinónak,[28] amelyet gr. Széchenyi István a különböző társadalmi osztályok egyesítésére hozott létre. Tagdíj a reformkorban: az alapításkor 100, majd 1829-től 50 ezüst forint. „A Nemzeti Casino abszolúte nem volt exkluzív társaság. Tagja lehetett «minden jeles, nemes magaviseletű férfiú» és éppen azért a legfényesebb történelmi nevek mellett ott találjuk a kormányszéki, vármegyei, városi és bírósági tisztviselők neveit, táblabírákat, ügyvédeket, orvosokat, tudósokat, írókat, kereskedőket, gyógyszerészeket, sőt egy gyógyszerész Pregárd János 6 éven át a Casinónak nagy tiszteletben állott igazgatója volt”.[29] 1835-ben a 377 tagot számláló Kaszinónak WD-en kívül 6 gyógyszerész tagja volt,[30] (miközben a korszakban Pest-Budán 15-20, Magyarországon, ahogy láttuk több száz patika működött).

Tagja volt a pesti városi tanácsnak.
1841-ben a Magyar Természettudományi Társulat alapító tagjai között szerepelt. A Társulatnak 1847-ben WD saját botanikai könyvéből ajándékozott színezetlen példányt.[31]
Részvényese volt a Hengermalmi Részvénytársaságnak, a Jelzálog Hitelbanknak, a Rimamurányi Részvénytársaságnak, a Leszámítoló és Pénzváltó Banknak, a Pannónia Viszontbiztosító Társulatnak is.[32]
Az 1885-ös országos kiállításon gyógyszerészi készítményeivel nagy aranyérmet nyert.


 Wágner-család
nemesi címere

Az uralkodó 1886-ban nemesi címet adományozott neki, „zólyomi” előnévvel „a közügyek és a tudomány terén éveken át kifejtett közhasznú tevékenysége” elismeréseként. Az adományozó oklevél indokolása így méltatta: „első vegytudor Magyarországban a gyógyszerészet tudományos színvonala emelése, valami a vegyészeti és növénytani tudományok terjesztésének s gyakorlati alkalmazásának előharcosa". Címerén a jelmondat: „In scientia virtus”[33]
Daru: magyar heraldikában viszonylag gyakori madár. Általában a jobb lábát felemeli, melyben arany vagy ezüst (kerek) követ (silicem), golyót tart, hogy el ne aludjon. Ezért az éberség jelképe. A daru a halhatatlanok hírnöke, a hosszú élet és az éberség szimbóluma, a vándorok védelmezője, az istenek hírnöke. A darvak Hermésszel együtt a betűk szent titkainak beavatottjai. A kereszténységben a hűség, éberség, erényesség, a szerzetesi élet szimbóluma.
Egyszarvú: viszonylag gyakori képzeletbeli lény a címertanban. Szarvának mágikus erőt tulajdonítottak, mely megvéd a mérgezéstől.

Felesége Weninger Mária, 8 gyereke közül Wágner László neves mezőgazdász, a mezőgazdaságtan és erdészeti enciklopédia oktatója a műegyetemen, szakíró, ifjabb Wágner Dániel és Wágner József gyógyszerész, Wágner Jenő vegyész, Wágner Géza ügyvéd, Wágner Emil kultúrmérnök volt. Utóbbi leszármazottja Jobbágyi Gábor jogtudós, egyetemi tanár. WD leányai: Irma (férje Braun József szeszgyáros), Etelka (férje Robicsek Sándor mérnök).[34]

Síremléke: közös fivére, Wagner János (1811-1889) belgyógyász, egyetemi tanár síremlékével, amelyet a Budapesti Protestáns Árvaegylet készíttetett.

      
 Idős Wágner Dániel és a Wágner-család sírja, Wágner Dániel síremléke

Eredetileg a Kerepesi úti temetőben található családi kriptában állt. Ma a rákoskeresztúri új köztemetőben, a 28-as parcellában található. 1953-ban a Kerepesi úti temető több sírját, sírboltját helyezték át, jelen esetben a rákoskeresztúri új köztemetőbe, a Kerepesi úti temetővel szomszédos gyár területigényei miatt.[35]

A mű 

  
Wagner's Botanik

Wágner Dániel pozsonyi tartózkodása idején született meg a magyar gyógynövény-irodalom legjelentősebb alkotása. A magyar vonatkozású botanikai irodalom egyik kimagasló, monumentális darabja. Mintegy 250, kézzel színezett kőnyomatával méltó párja a leghíresebb hasonló műnek, Kitaibel sorozatának (Franciscus Waldstein–Paulus Kitaibel: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae, 1-3.; Typ. Schmidt, Viennae [Bécs], 1802–1812.).[36] [37]

  

Wágner ániel könyve alapvetően német és latin nyelvű.
Címe német nyelvű:
Pharmaceutisch-medicinische Botanik, oder Beschreibung und Abbildung aller in der k. k. österreichischen Pharmacopoe vom Jahre 1820 vorkommenden Arzneypflanzen, in botanischer, pharmaceutischer, medicinischer, historischer und chemischer Beziehung, mit besonderer Rücksicht aug die botanische und pharmaceutische Synonymie, und Verfälschung und Verwechslung der abgehandelten Arzneystoffe; mit getreuen, genau nach der Natur gezeichneten und ausgemalten Abbildungen
= magyar fordításban Gyógyszerészeti-orvosi növénytan, avagy leírása és szemléltetése mindazon a császári és királyi Osztrák Gyógyszerkönyvben 1820-től előforduló gyógynövénynek, botanikai, gyógyszerészeti, gyógyászati, történelmi és kémiai vonatkozásaiban, különös tekintettel a növénytani és gyógyszerészeti szinonímiára, valamint a tárgyalt gyógyszerek (orvosi anyagok) hamisítására vagy eltévesztésére; hű, pontosan természet után rajzolt és kifestett képekkel.

Wien, auf Kosten und im Verlage des Verfassers, gedruckt bey Ferdinand Ullrich, 1828-1829.

Gyógyszerkönyv: az önálló Magyar Gyógyszerkönyv (1871) megjelenéséig hazánkban a hivatalosan használt gyógyszerkönyv a Bécsi Gyógyszerkönyv volt, majd 1774-től a Pharmacopoea Austriaco-provincialis, amit 1812-től a Pharmacopoea Austriaca követett.[38]

Ilyen monumentális munka nem jöhetett volna létre mecénások nélkül, megjelenését (Szinnyei József által közölt életrajz szerint) az uralkodó (I. Ferenc [1768-1835]) és János főherceg is támogatta.[39] [40] János főherceg botanikai munkásságának emléke egy róla elnevezett virág, az alpesi legelőkön termő Erzherzog-Johann-Kohlröschen (Nigritella archiducis-joannis / Gymnadenia archiducis-joannis, kosborféle).[41]
Az előszóban nincs nevesítve János főherceg, „főhercegeket” említ.
Mivel a kötet elkészítésének költségei meghaladták az anyagi lehetőségeit, ezért az elkészítéshez nagylelkű mecénásokra volt szükség, így a prenumeráció (előfizetés) eszközéhez fordult:
- uralkodó
- főhercegek
- a fő- és székvárosban élő előkelők és értelmiségiek
- az [1825-1827. évi pozsonyi] országgyűlésre összegyűlt magyar főnemesek.

A címlapot követő levélen olvasható a német nyelvű köszönetnyilvánítás pedig Andreas Joseph Stifft bárónak szól.

Ajánlás Stiffthez:
- felsorolja Stifft címeit és kitüntetéseit (10 sor).
- Stiffttől kapott kegyes biztatás adta a szükséges erőt WD-nek, hogy az első füzeteket folytassa, a munkát teljessé tegye.
Megjelenés módja:
valószínűleg először néhány ív jelent meg belőle mutatványként, WD ezt felmutatva próbált támogatókat, előfizetőket szerezni].
Megjelenési formájára utalhat: a terjedelem leírása Halmai Jánosnál: 2 kötet. 431 lap, 1 atlasz 250 táblarajzzal. [42] [43]

Andreas Joseph Freiherr von Stifft (* 30. November 1760 in Röschitz, Niederösterreich; † 16. Juni 1836 in Schönbrunn, Wien) osztrák orvos, 1796-tól császári udvari orvos, az 1820-as ausztriai gyógyszerkönyv szerint „Országos tisztifőorvos” és a bécsi egyetem orvosi karának elnöke.
1826-tól lovag (Freiherr). Befolyásos szakember, aki jelentős reformokat hajtott végre a HB az egészségügyi rendszerében, az orvosi tanulmányokat átszervezte a birodalom összes egyetemén. Megítélése ellentmondásos, egyes értékelések szerint az egészségügyi rendszer minden része feletti korlátlan uralmában gyakran önkényesen és személyes érdekei szerint járt el.
Tiszteletére nevezte el Johann Christian Mikan a Stifftia növénynemzetséget.

Az előszó:
-Mi ösztönözte a mű elkészítésére: a meggyőződés, hogy a természettudomány széles területein minden tárgynak széleskörű vizsgálata és elemzése szükséges, ha az a gyógyítás javára fordítható és a gyors előrehaladás, amit a természettudomány az elmúlt évtizedekben tett.
Ismerteti a mű felépítését:
- a növényfaj (esetleg változat) latin neve Linné kettős nevezéktana szerint (generikus nemzetségnév és specifikus fajnév + esetenként alfajon belüli változat neve: „var.”)[44]
- német, olasz, magyar, szláv (cseh/szlovák) köznyelvi megnevezése
- Linné nemi rendszere szerinti besorolása[45] [46]
- Linné természeti rendszertana (Systema Naturae, 1. kiad.: 1735, 12. kiad.: 1765-68)[47] szerinti megnevezése: szerinti rend megnevezése.
- Antoine Laurent de Jussieu (1748-1836)[48] rendszertana (1789) szerinti megnevezése.[49]
- Franz-Peter Cassel (1783-1821) kölni születésű, Genfben élő botanikus által kidolgozott virágképlet (1817)
- Lorenz Chrysanth von Vest (1776-1840) osztrák botanikus, orvos, vegyész, író által készített rendszertani besorolás szerint
- botanikai és gyógyszerészeti elnevezések (szinonimák)
- általános és egyedi jellemzők leírása latin és német nyelven
- a növény részletes leírása (gyökér -> magvak)
- földrajzi előfordulásának megjelölése
- virágzási idő és a gyógyászati begyűjtés időpontjának megjelölése
- a gyógyászati célra használható növényrészek leírása
- összehasonlítás hasonló célra alkalmazható növényekkel, hamisításra használt növényekkel
- általános orvosi tulajdonságok
- a növény történetének rövid áttekintése
- fiziológiai és kémiai megjegyzések

[M]indazon szempontokat figyelembe vette, amelyek a tudományosság alapvető kritériumaiként elengedhetetlenek voltak: a hivatalos gyógyszerkönyvi bejegyzés, az esetleges „hamisítás” elkerülése és a botanikai nevezéktan.”[50]

  

Az illusztrációk rajzokról készült, kézzel színezett kőnyomatok:
- természet után, Wágner felügyelete alatt készültek:
- hazai növények: vadon nőtt példányok alapján
- egzotikus növények: termesztett példányok és illusztrációk segítségével
- az a kevés, amelyből nem állt rendelkezésre élő példány: a legjobb eredeti művek és szárírott példányok segítségével kerültek ábrázolásra.
Litográfia: Ignaz Strenzl (1786–1832) rajzolóművész.
Képi kivitelezés legnagyobb részben: Rendl korrektor és fia, Mathias.

- támogatói – lásd feljebb
- Az első kiadás hamar elfogyott, kedvező visszhangra talált, ezért szükségessé vált 2. kiadás.
Nyomtatott keltezés: Pozsony, 1829. július
Nyomtatott aláírás: A szerző (Der Verfasser)

Wágner művét nem díszalbumnak szánta, a legfontosabb szempont a gyakorlatban való alkalmazhatóság volt. Minden növénynek a magyar, latin és a német mellett megadta az olasz és a szláv nevét is, így a Habsburg birodalom szinte egész területén használhatták. A pontos növénytani leírás mellett az egyes fajták gyógyászati jelentőségét, kémiai jellemzőit és előfordulási helyeit is tárgyalja.
A munka két változatban is megjelent. Az olcsóbb variáns lapjai színezetlenek maradtak. A jóval drágább luxuspéldányok (köteteink is ezek közül valók) képeit kézzel színezték. A kőnyomatok teljes élethűsége és gyönyörű színezésük még tovább emeli a munka becsét.

Halmai János által közölt adat alapján a könyv ára megjelenésekor 160 birodalmi tallér, díszkiadás (színes) 480 tallér.[51] 1826-ban egy szanszkrit nyelvkönyv ára 9 ezüst tallér volt.[52] (0,5 tallér=1 Ft)[53]
2011-ben a Központi Antikvárium árverési katalógusában: „Tudomásunk szerint hazai árverésen még soha nem fordult elő”. Akkor kikiáltási ára: 2 millió Ft volt.

Az MMgMK Mezőgazdasági Könyvtárában a könyv 2 példányát őrizzük, 3 kötetben.
A törzsgyűjteményében (A 179/1,2) őrzött példány a Központi Antikváriumból vásárlás útján került a könyvtárba, 1955-ben került leltárba (leltári szám: 39.075, ármegjelölés: 1600 Ft [2 köt.]).

Könyvtárunk Agrártörténeti Különgyűjteményében a kiadvány ábrainak egy további példányát őrizzük (QA 438). Ez a kötet 249 számozott táblán tartalmazza a kiadvány illusztrációit, a magyarázó szövegeket tartalmazó oldalak nélkül. Címlap nélküli, azonosítását a gerincen olvasható aranyozott felirat: „Kupfertafeln zu Wagner’s Botanik” segíti (a gerinccím téves, amennyiben rézmetszetekre utal, pedig a kötet valójában litográfiákat tartalmaz!)
A könyv 1954-ben került a Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárának állományába. A kötet elülső kötéstáblájának belső oldalára ragasztott vignettán szereplő pecsét alapján korábban a debreceni református főiskola másodpéldányként értékesítette. Az, hogy milyen köztes állomáson keresztül került könyvtárunk gyűjteményébe, nem ismert, a leltárkönyvben került feltüntetésre a beszerzés forrása (1965-ben került a leltárkönyvbe, ármegjelölés: 400 Ft).
2021-ben került restaurálásra EMMI pályázati támogatásból, költsége 104.400 Ft + áfa = 132.588 Ft volt.
Ritkaság, amely Magyarországon csak néhány további könyvtárban található meg, és amelyről külföldi agrár, természettudományi és orvosi múzeumok (pl. a sansepolcroi Aboca Museum) is büszkén hirdetik, ha megtalálható gyűjteményükben.


dr. Tóth-Barbalics Veronika
könyvtáros, történész

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár
Agrártudományi Szakkönyvtára


2022. június


Felhasznált irodalom (válogatás):

- Halmai János: Gyógyszerészetünk helyzete a szabadságharc idején. Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 1961. 21–22. sz. 104–142. (rövidített újraközlése: https://mek.oszk.hu/05100/05112/pdf/Halmai_gyogyszereszet.pdf)
- Halmai János: Gyógyszerészképzési törekvések 1848-ban. Orvostörténeti közlemények 1969. 51–53. sz. 201–205. (http://real-j.mtak.hu/15515/1/ORSZ_ORVO_OK_1969_051_053.pdf)
- Halmai János: Idősebb dr. zólyomi Wágner Dániel emlékezete. Pápa, 1936.
- Halmai János: Wágner Dániel és reformtervei. Orvosi Hetilap 1970. (111. évf.) 52. sz. 3089–3091.
- Kapronczay Károly (összeáll.): Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből. Sajtó alá rend. Gazda István. Bp., Johan Béla Alapítvány Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2016 (http://real.mtak.hu/56110/1/gyogyszereszettortenet_real.pdf
- Kapronczay Károly: Klauzál Gábor, a független egészségügy első hazai minisztere. [A 2009. évi Klauzál Napokon elhangzott előadás szerkesztett változata]. (http://www.klauzal.hu/cikk/390.html?PHPSESSID=67e9e11b2beba1a6ef9176b41e887eed)
- Kapronczay Katalin: A modern gyógynövényterápia kézikönyve a XIX. századból. Farmakognóziai Hírek 2011. (6. évf.) 21. szám 9–10. (http://epa.oszk.hu/01100/01189/00022/pdf/farmakognoziai_hirek_EPA1189_2011_21.pdf)
- Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés fejlődése. Orvostörténeti közlemények 1987. 33. vol. 117–120. sz. 3–-68.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Bp., Hornyánszky, 1914. 1377–1378.
- Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf
- Vámos Éva: Az első magyar gyógyszergyár. In: A természettudományok, a technika és az orvoslás tárgyi és épített emlékei : benne a „MECHWART-ÉV” (a 2007. évi ankét anyaga) (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből) Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Magyar Szabadalmi Hivatal, 37–50. (http://real-eod.mtak.hu/4401/)
- Vámos Éva: A két kémikus Wágner. In: Mérnök, természettudós és orvos dinasztiák, melyek befolyásolták Magyarország szellemi életét (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből). Bp., Országos Műszaki Múzeum – Áron Kiadó, 13–28. http://real-eod.mtak.hu/4706/1/Tanulmanyok_2005_03_Vamos_A_ket_kemikus_Wagner.pdf (Némileg más, rövidebb szöveggel megjelent itt is: Gyógyszerészettörténet 2005. 3. sz.)


Megjegyzések:

[1]Halmai János: Idősebb dr. zólyomi Wágner Dániel emlékezete. Pápa, 1936. 1.
[2]Rádóczy Gyula: A magyarországi gyógyszerészképzés fejlődése. Orvostörténeti közlemények 1987. 33. vol. 117-120. sz. 39–68., 59.
A Josephinum keretében folyó gyógyszerészképzésről: Ganzinger, K: Das Josephinum und die pharmazeutischen Wissenschaften. Wiener Klinischer Wochenschrift 1991. 103. (16.) 477480.
[3]Halmai János: A gyógyszerészek botanikai eredményei Magyarországon a XIX. század első felében. Orvostörténeti közlemények 71–72. (Budapest, 1974) 148. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OK_1974_071_072)
[4]Állatszimbólumtár. A-Z. Szerk. Vígh Éva. Bp., Balassi, [2016.?] (http://real.mtak.hu/93694/1/allatszimbolumtar_mtmt.pdf) 180.
[5]Halmai János: Idősb. dr. zólyomi Wágner Dániel emlékezete. Gyógyszerészek Lapja 1936. (31. évf.) jún. 11. (11. sz.) 3.
[6]Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18–20. században. (Várostörténeti tanulmányok 10.) Budapest, BFL, 2008. (https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_Vt_2008_Farago  20.
[7]Rixer András: Gyógyszerészet. In: Magyarország a XX. században. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits Kiadó, 1996–2000. 4. köt., Tudomány 1. Műszaki és természettudományok. Szerk. Fábry György (https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/990.html) 556.
[8]Kapronczay Károly (összeáll.): Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből. Sajtó alá rend. Gazda István. Bp., Johan Béla Alapítvány Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2016. (http://real.mtak.hu/56110/1/gyogyszereszettortenet_real.pdf) 135.
[9]Dr. Wágner Dániel vegytani gyárának nagyobbszerű kiterjesztése részvények útján. Pesti Hírlap 1845. máj. 29. 306.
[10]Kapronczay Károly (összeáll.): Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből. Sajtó alá rend. Gazda István. Bp., Johan Béla Alapítvány Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2016. 135. (http://real.mtak.hu/56110/1/gyogyszereszettortenet_real.pdf); Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf) 391–392.
[11] Kapronczay Károly: Klauzál Gábor, a független egészségügy első hazai minisztere. [A 2009. évi Klauzál Napokon elhangzott előadás szerkesztett változata]. (http://www.klauzal.hu/cikk/390.html?PHPSESSID=67e9e11b2beba1a6ef9176b41e887eed)
[12]Halmai János: Gyógyszerészetünk helyzete a szabadságharc idején. Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica 1961. 21–22. sz. 104–142.
(rövidített újraközlése: https://mek.oszk.hu/05100/05112/pdf/Halmai_gyogyszereszet.pdf); Halmai János: Gyógyszerészképzési törekvések 1848-ban. Orvostörténeti közlemények 1969. 51–53. sz. 201–205.; (http://real-j.mtak.hu/15515/1/ORSZ_ORVO_OK_1969_051_053.pdf);  Kapronczay Károly: Klauzál Gábor, a független egészségügy első hazai minisztere. [A 2009. évi Klauzál Napokon elhangzott előadás szerkesztett változata]. (http://www.klauzal.hu/cikk/390.html?PHPSESSID=67e9e11b2beba1a6ef9176b41e887eed)
[13]Vámos Éva: Az első magyar gyógyszergyár. In: A természettudományok, a technika és az orvoslás tárgyi és épített emlékei : benne a „MECHWART-ÉV” (a 2007. évi ankét anyaga) (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből) Budapest, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Magyar Szabadalmi Hivatal, 37–50. (http://real-eod.mtak.hu/4401/) 50.
[14]Halmai János: Idősebb dr. zólyomi Wágner Dániel emlékezete. Pápa, 1936. 9.
[15] http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2018/07/A-sz%C3%B3dav%C3%ADz-t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf
[16] Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf ) 380.
[17]Dissertatio inaug. chemica de radicali potasse. Vindobonae, 1825. Tábla rajzzal. (Német szöveggel.)
[18]Über das Kalium, die Verbindungen der ersten Stufe der Zusammensetzung desselben und über das Aetzkali... Vindobonae, 1825.
[19]Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf) 380–381.
[20]Die Heilquellen von Szliács in Ungarn in physikalisch-chemischer Beziehung untersucht. Pesth, 1834.
[21]Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf) 385–386.
[22]Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf) 384.
[23] Halmai János: A gyógyszerészek botanikai eredményei Magyarországon a XIX. század első felében. Orvostörténeti közlemények 71–72. (Budapest, 1974) 148.
[24]Magyarországnak közgazdaságilag nevezetes termékeiről. Elsőrangú pályamunka. (Természettudományi pályamunkák, 3.) Buda, 1844. (http://real-eod.mtak.hu/1408/1/Term%C3%A9szettudomanyi_p%C3%A1lyamunk%C3%A1k.pdf)
[25]Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800 – 1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf 387.
[26]Vámos Éva: A két kémikus Wágner. In: Mérnök, természettudós és orvos dinasztiák, melyek befolyásolták Magyarország szellemi életét. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből). Bp., Országos Műszaki Múzeum – Áron Kiadó, 13–28., 14.
[27]Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf)  380.
[28]A' Nemzeti Casino részeseinek névsora betű renddel… 1835 [A Nemzeti Casino évkönyve 1835.]. Kiad. Tasner Antal. Pest, Trattner és Károlyi, 1835. 39.
[29]Ilk Mihály: A Nemzeti Casino százéves története 1827–1926. Bp., 1927. http://real-eod.mtak.hu/1565/1/57971.pdf  9., 11.
[30]A' Nemzeti Casino részeseinek névsora betű renddel… 1835 [A Nemzeti Casino évkönyve 1835.]. Kiad. Tasner Antal. Pest, Trattner és Károlyi, 1835.
[31][A’ királyi magyar természettudományi társulat e’ folyó hó’ 13-ik és 14-kén tartá évnegyedes közgyűlését…]. Pesti Hírlap 1847. ápr. 1. (856. sz.) 213.
[32]Halmai János: Wágner Dániel és reformtervei. Orvosi Hetilap 1970. (111. évf.) 52. sz. 3089–3091., 3091.
[33] Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyar vegyészdoktor: Wágner Dániel (1800–1890). Eger, 1965. (http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/998/1/379-393_Szokefalvy-Nagy.pdf)  392.
[34]Halálozások. Pesti Hírlap. 1890. (12. évf.) jan. 12. (11. sz.) 7.
[35]https://www.kozterkep.hu/42160/wagner-janos-siremleke#
[36]A Központi Antikvárium 119. aukciója. Az árverést vezeti: Mélykuti Beatrix. Árverés / Sale: 2011. június 3-án pénteken 17.00 órától. 12. (11. tétel, kikiáltási ár: 2.000.000 Ft) https://docplayer.hu/34841192-11-tetel-wagner-daniel-gyogynovenyes-konyve.htmlhttps://ilab.org/assets/catalogues/catalogs_files_613_119_kozpontkat.pdf
[37]1799-ben Kitaibel és Waldstein Ferenc Ádám gróf előfizetési felhívást tettek közzé hazai és külföldi folyóiratokban egy képes magyar növényleírás megjelentésére. Kitaibel több mint ezerkétszáz napot töltött terepen, eközben mintegy 20 ezer kilométert járt be a Kárpát-medencében. Közel 150 növényfaj első tudományos leírója. Összefoglaló műve Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae (Magyarország ritka növényeinek leírása és képei) címmel 1799 és 1812 között Bécsben jelent meg latin nyelven, három díszes kötetben, 280 színes rézmetszettel – sajnos, a hazai fizetőképes körök érdektelensége és a viharos külpolitikai helyzet (napóleoni háborúk) miatt befejezetlen maradt. Halála után a herbárium 15000 lapnyi hagyatékát József nádor vásárolta meg, hogy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza. A gyűjteményt Jávorka Sándor dolgozta fel 1926 és 1936 között, és ez lett a később önállóvá váló Magyar Természettudományi Múzeum növénytárának alapja.
[38]Rixer András: Gyógyszerészet. In: Magyarország a XX. században. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–2000. 4. kötet, Tudomány 1. Műszaki és természettudományok.  (https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/994.html)
[39]Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet. Bp., Hornyánszky, 1914. 1378. h.
[40] Habsburg-Lotharingiai János főherceg (1782–1859) I. Ferenc egyik öccse, a „stájer herceg”, liberális nézetek, polgári leánnyal házasság, 1811-ben megalapította a grazi Joanneum felsőfokú természettudományos és műszaki iskolát.
[41]https://de.wikipedia.org/wiki/Erzherzog-Johann-Kohlr%C3%B6schen (Utolsó letöltés: 2022. jún. 29.)
[42]Halmai János: Idősebb dr. zólyomi Wágner Dániel emlékezete. Pápa, 1936. 13.
[43]Máshol a terjedelem megadása: Terjedelme: (5)+216 lev.+249 színes t. (részben kihajt.)
[44]Carl Linné (1707–1778) svéd botanikus, zoológus, orvos alkotta meg az élővilág modern tudományos rendszerezésének alapelveit és kategóriáit, és ő vezette be / terjesztette el az élőlények tudományos névadására ma is használatos kettős nevezéktant. Linné magyarországi hatása: 1770-es évektől.
[45]Linné az 1730-as évektől végeztt kutatásai során a növényeket ivarleveleit vizsgálata – a porzók=”vőlegény” és a termők=”menyasszony” száma, jellege, fejlettsége és szerveződése alapján – 24 osztályba és számos rendbe sorolta.  Az evolúcióelmélet (1859: Darwin: A fajok eredete) elterjedésével hamar elavulttá vált ez a mesterséges kritériumon alapuló osztályozási rendszer.
[46]Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak 1807-ben jelent meg Debrecenben a „Magyar fűvész könyv. Melly a’ két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént” című munkája, mely már a címében jelzi a korszakváltást. A kötetben található a Linné-féle „szexuális szisztémának” technikailag máig legáttekinthetőbb magyar összefoglalása – A Növevények Seregeinek Táblája cím alatt.
[47]Példa:
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Rend: Burgonyavirágúak (Solanales)
Család: Burgonyafélék (Solanaceae)
Nemzetség: Ebszőlő (Solanum)
Faj: Burgonya (Solanum tuberosum)
[48]XIV. Lajos kertésze alkotta meg az első természetes rendszert és ez alapján tervezte a trianoni botanikus kertet.
[49]Rendszerének alapja a virág felépítése:   
A) Acotyledones (virágtalanok)
B) Monocotyledones (egyszikűek)
C) Dicotyledones (kétszikűek)
a) Apetalae (sziromtalanok)
b) Monopetalae (forrtszirmúak)
c) Polypetalae (szabadszirmúak)
[50]Kapronczay Katalin: A modern gyógynövényterápia kézikönyve a XIX. századból. Farmakognóziai Hírek 2011. (6. évf.) 21. sz. (http://epa.oszk.hu/01100/01189/00022/pdf/farmakognoziai_hirek_EPA1189_2011_21.pdf) 9–10., 9.
[51]Halmai János: Idősebb dr. zólyomi Wágner Dániel emlékezete. Pápa, 1936. 13.
[52] Dr. Frank Grammalica Sanskritica nunc primum in Germania edita 4 maj. Viceburgi 1823. Szabó Jó'sef. : A' Sanscrit. Tudományos Gyűjtemény 1826. (10. évf.) 11. sz. 49.
[53]’Tallér’ szócikk. In: Magyar katolikus lexikon. (http://lexikon.katolikus.hu/T/Tall%C3%A9r.html)

(A képeket válogatta – részben a szerző által összeállított képekből – Hódi Szabolcs)  


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)