Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Emma nyomában...

Klauzál Gábor halálának évfordulóján hagyományos Kalocsa-Szeged-i kegyeleti emléktúránk idei, augusztus 6-i megemlékezésén, a Kalocsai Iskolanővérek Leányiskolájának növendéke, a tragikus eseményeket megelőzve sikeres záróvizsgát tett Klauzál Emmára is emlékeztünk, bejárva alma materének helyszíneit..., emléktúránkról Sáfrány Tímea tagtársunk írt honlapunkra összefoglalót...

  
Programtervünk


Az idei Szeged-Kalocsa-i kegyeleti megemlékezésünk mottója lehetett volna „Klauzál Emma oskolája nyomában” is, hiszen ebben az évben nem Szegeden, hanem Kalocsán volt több program, ahol Klauzál Emma nyomában járhattunk. Rendhagyó módon, a Klauzál szobornál való gyülekezés után a Kelenföldi pályaudvarhoz jött a Hódi Szabolcs által vezetett maroknyi csapat (Paulikné Ács MagdolnaGéczi GáborZsidákovits János és felesége Füstös Mária Magdolna), hogy az ott csatlakozókat (Kecskeméti Tibort és engem) felvegye, és együtt induljunk Kalocsára, ahol én először vettem részt a megemlékezésen.

Kalocsára érkezve a Szabó-Simig ház előtt parkoltunk, ahol már várt minket Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója. Első utunk a Benedek György szobrászművész által készített Batthyány szoborcsoporthoz vezetett, ahol a korábbi nemzeti színű szalagjaink mellé Paulikné Ács Magdi segítségével feltettem az újabb szalagot Klauzál Gábor mellszobrához. 

  


 Ács Magdi és Sáfrány Timi szalagkötözése

 Első csoportképünk
(Klauzál lemaradt a képről)
 Batthyány szoborcsoport
és egy maroknyi Klauzálos

Ezután visszasétáltunk a Szabó-Simig házhoz, ahol Hódi Szabolcs felelevenítette Klauzál Gábor utolsó napjainak történetét, majd Zsidákovitsné Máriával elhelyeztük az épület falán lévő emléktáblánál az emlékezés koszorúját.


   

Hódi Szabolcs
megemlékezése
Emléktábla és megkoszorúzása
(Zsidákovitsné Mária és Sáfrány Timi)
Második
csoportképünk
  
 Egykori kisszeminárium épülete

Ezt követően átsétáltunk a szemközti Fényi Gyula Általános Iskola Belvárosi Általános Iskolájába, az egykori kisszeminárium épületébe. Az iskola „megálmodója” Kunszt József (1790-1866) kalocsai érsek (1854-1866) volt, akinek szobrát egyébként a Batthyány szoborcsoporthoz vezető úton megtekintettünk. Az épület utódja, Haynald Lajos (1816-1891) érsek (1867-1891) alatt készült el, 1880-ban adták át, kezdettől fogva iskolaként működött. 1907-ben a jezsuiták vették át a működtetést, ezután készült el a kalocsai „Sóhajok hídja”, amely a kisszeminárium épületét kötötte össze a szomszédos jezsuita kollégiummal. Az iskolában ismerhettük meg a Szabolcs által beharangozott meglepetést, a legújabb „klauzáli nyomozás gyümölcsét” Klauzál Emma iskolai éveiről számot adó iskolai anyakönyvet, bele lapozva megtudhattuk, hogy milyen tárgyakat tanult magyar és német nyelven milyen eredménnyel és kik voltak az osztálytársai 1863 és 1866 között, amíg az iskola padjait koptatta. Az anyakönyv megtalálása egy külön történet…

  


 Klauzál Emma évfolyamának iskolai anyakönyve
(és az ajándékba vitt budafoki Lics-bor)
klauzáli nyomozásunk
legújabb gyümölcse
Romsics Imre
helytöréneti előadása

  
Szent József
zárdatemplom

Az iskolát elhagyva egy kis séta következett a Szent József zárdatemplomhoz és a mellette lévő, ma már Dózsa György Technikum és Kollégiumként működő iskolához, amelybe Klauzál Emma járt. Az épületet a már említett Kunszt József érsek építtette a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata számára, zárda és leányiskola céljára 1859-60-ban. Az apácarend története a 16-17. század fordulójáig, Lotharingiába nyúlik vissza. Az ágostonos lelkiségű szerzetes közösség a szegény gyermekek ingyenes oktatását tűzte ki célul. 1854-ben Horazdiowitz lett a cseh ág székhelye, onnan érkeztek 1860-ben az első nővérek Franz Mária Terézia vezetésével Kunszt József érsek meghívására. Elsőként a templomot tekintettük meg Koczkás Emma M. Eszter nővér, házfőnök vezetésével, aki megismertetett minket a templom történetével, amely a zárdával közel egy időben épült. 




 Romsics Imre helytöréneti előadása  Eszter nővér zárdatemplom ismertetése Köszönetképpen...

Megmutatta számunkra azt a helyet is, ahol Franz Mária Terézia (1825-1911) főnöknő nyugszik, aki Klauzál Emma idején az iskolát és a zárdát vezette. A templom főoltárát Kuppelwieser Lipót bécsi művész festette. A festmény főalakja Szent József, aki karján tartja a kisded Jézust, az onnan szétáradó fény megvilágítja a többi alakot. A román stílusú, háromszögben végződő oltár a bécsi Körner művész tervei alapján készült, a háromszög csúcsán Szűz Mária szobrával. A házfőnöknő ismertette a templom Mária mellékoltárának történetét is, amely Pámer László jezsuita atya „isteni sugallatára” 1945-ben készült el, miután megkereste ötletével a kalocsai érseket és a házfőnöknőt is, így a zárdatemplom a fatimai Boldogasszony kegyhelyévé válhatott (a képet Pámer atya útmutatásai alapján Szentgyörgyváry M. Pallládia iskolanővér festette).




   
 Szentélyben
álló főoltár
Fatimai Szűz
Anya mellékoltár
 Jézus és a gyermekek
dombormű
 Franz Mária Terézia emléktáblája
és a zárdatemplomban lévő sírja


 Az egykori Leányiskola

A templomlátogatás után következett kalocsai programunk utolsó állomása, a szomszédos technikum, az egykori Miasszonyunkról Nevezett szegémy Iskolanővérek Leányiskolája, melynek padlóját Klauzál Emma is koptatta. Az iskola igazgatója, Fekete Antal fogadott minket, aki felkísért az emeletre, ahol megmutatta Franz Mária Terézia főnöknő képét, a falakon emellett több régi képet is láthattunk az iskola régi életéből. Ismereteinket tovább bővítette Romsics Imre rövid beszédében.

    

  A Miasszonyunkról Nevezett szegémy Iskolanővérek
egykori Leányiskolájának emeleti folyosóján...
Utolsó kalocsai
csoportképünk
      
 Az iskolaalapító Kunsz érsek és az
első igazgató Franz főnöknő emlékei
Köszönetképpen...
(Romsics Imre múzeumigazgató és Fekete Antal iskolaigazgató)  

Miután készítettünk egy csoportképet az iskola bejárata előtt elindultunk utunk következő állomására Szegedre, ahová a tervezettekhez képest hamarabb érkeztünk. A Kis Virág(h) cukrászda teraszán már vártak minket a Szegedi Közéleti Kávéház tagjai, csatlakoztunk hozzájuk fagyi és limonádé fogyasztása mellett beszélgettünk, majd meghallgattuk dr. Nagy Péter, Társaságunk tiszteletbeli tagjának beszédét „A rejtélyes emléktábla” címmel. Ezt követően Kecskeméti Tibor és Szondi Ildikó elhelyezték a cukrászda épületében lévő emléktáblánál az emlékezet virágait.

  
 Hagyományos kezdésünk
a Kis Virág(h) Cukrászdában
dr. Nagy Péter tb. tagunk
megemlékezése 
 
Rendhagyó megemlékezés
és hallgatósága...
Klauzál-emléktábla
(Kecskeméti Tibor és Szondi Ildikó)
Résztvevők csoportképe
az emléktábla előtt

Dr. Nagy Péter megemlékezése:


  
 dr. Nagy Péter

A rejtélyes emléktábla

A szegedi Lengyel-palota (Klauzál tér 8.) Kelemen utcai oldalfalán látható egy EMLÉKTÁBLA. Első mondata így kezdődik: „E HÁZBAN LAKOTT 1826-tól 1866-ig KLAUZÁL GÁBOR SZEGED KÉPVISELŐJE…” 

Aki nem ismeri a kapcsolódó események időpontjait, örömmel veszi, hogy egy emléktáblával is kifejezzük tiszteletünket a neves és híres politikus iránt. Aki pedig tudja ezeket az időpontokat, abban felmerül a REJTÉLY: hogyan lakhatott az 1866-ban elhalálozott Klauzál Gábor az 1893-ban épület házban?

Az EMLÉKTÁBLÁT, a felirat szerint a Szegedi Iparos Ifjak Egylete állította 1907. szeptember 15-én. 

Nyilvánvaló, hogy az Iparos Ifjak is tudták, hogy „E HÁZ”, vagyis a Lengyel-palota, Klauzál halála után épült, s arra az idézett szövegezésű EMLÉKTÁBLA nem vonatkozhat értelemszerűen! Mégis elkészítették 1907-ben és kihelyezték! Az utókor számára REJTÉLYESNEK tűnik, hogy miért?!!!

A tér sarkán – a mai Klauzál tér 8. – állott egykor a Prezetska-ház. Abban lakott Klauzál Gábor. A ház később, elhalt felesége (PREZETSKA MÁRIA) után öröklés címén a tulajdona lett. Idővel e házat a szakirodalom is Klauzál-házként jegyezte. 

Klauzál Gábor örökösei a házat özvegy Lengyel Lőrincnének eladták, aki lebonttatta és helyére 1893-ban felépítette a ma is látható Lengyel-palotát. 

Felmerülhet az is, hogy az Iparos Ifjak az EMLÉKTÁBLÁT eredetileg a Klauzál-ház falára helyezték, hiszen a szövege alapján oda, és csakis oda vonatkozhat! Ennek viszont ellentmond a táblán lévő 1907. szeptember 15.-i keltezés!

Elismerés az Iparos Ifjak Egyletének, hogy Klauzál Gábor lakásának helyét az új épületen is megjelölték, de valami rejtélyes oknál fogva nem figyeltek arra, hogy az EMLÉKTÁBLA szövege az új ház viszonylatában is valós legyen!

Van, aki szerint „vésési hiba” okozza a REJTÉLYT”! Lehet, de mi volt az eredeti helyes szöveg???

A korabeli sajtó – Szegedi Napló, Szeged és Vidéke, Ország-Világ – csak az EMLÉKTÁBLA állításának tényéről és szövegéről közöl híradást, de a szövegének a Lengyel-palota viszonylatában, annak valós, vagy valótlan tartalmáról nem tesz említést!

A Szegedi Híradó 1907. szeptember 17-i lapszámában közölt híradás viszont eltér az előzőektől, mely szerint: 

„EZ az épület Szeged sok jellegzetes, történeti emlékű épületével együtt eltűnt, s helyén most a modern, kétemeletes Lengyel-palota emelkedik. Ennek a Kelemen-utcai oldalfalára erősítették fel a márványtáblát, melyre aranybetűkkel ez van írva:

„Itt lakott
KLAUZÁL GÁBOR
a szabadelvű ellenzék vezére,
a 48-as minisztérium ipari,
kereskedelemi és földművelésügyi minisztere.” 

A sajtótudósítások eltérő tartalma még inkább fokozza az EMLÉKTÁBLA REJTÉLYÉT!!!

Kulturális örökségünk helytörténeti eseményeinek megőrzésére, ápolására illetékes szervezetek, intézmények – Szeged Megyei jogú Város Művelődési Osztály, Csongrád-Csanád Megyei Levéltár, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Móra Ferenc Múzeum – írásos válaszai a REJTÉLY feloldására érdemi választ nem tartalmaznak!

Egyik intézményi válasz tartalmazza ugyan, hogy „…számunkra eddig sem volt rejtély, hogy a tábla szövege nem igaz …” Indoklásáról azonban nem szól a válasz!

Városunk Főépítészsége az ügyről „hatáskör hiányában” nem nyilatkozott!!

Az Ipartestület pedig ismételt írásos megkeresésre sem válaszolt!!!

Az EMLÉKTÁBLA körüli REJTÉLY tehát az utókor részéről feloldhatatlan! REJTÉLYE ellenére is őrizzük méltóan azzal a tudattal, hogy ott azon a helyen állt egykor a Klauzál-ház, s ott lakott Klauzál Gábor. 

Az EMLÉKTÁBLÁ-ra vésett „1826-tól 1866-ig” időtartam is felvet kérdéseket: 

– Klauzál Gábor 1827. szeptember 26-án köt házasságot Prezetska Máriával a Szegedi Szent Demeter templom oltáránál. Tehát ekkor került a Prezetska-családba, és lehetett lakója a háznak. Természetesen nem kizárt, hogy bérlőként már 1826-ban is lakhatott a házban, de erre nincs adat!

– Klauzál Gábor életének utolsó 10-15 évében folyamatosan, életszerűen már nem lakott „E HÁZ”-ban, mert az 1850-es években Tétény területén birtokot vásárolt, azon gazdálkodott, kertészkedett, szőlészkedett, borászkodott. Bár a szegedi házát, lakását ugyan nem adta fel, de a gazdálkodás iránti felelősség Tétényhez kötötte. Ezért inkább a birtokán lévő lakásán tartózkodott. Ott nevelte három gyermekét, és Deák Ferenc elvbarátjával ott tervezgette a KIEGYEZÉS előkészítését!

MÉLTÓ TISZTELET KLAUZÁL GÁBOR SZELLEMISÉGÉNEK, EMLÉKÉNEK!


Ezután indultunk el a Belvárosi temetőbe, ahol Hódi Szabolcs bevezetője után megemlékeztem Klauzál és minisztertársai temetéséről (Klauzál Gábor halálának 156. évfordulóján »), a korabeli sajtóban leírt tudósítások szemlézésével. Ezt követően Szondi Ildikó és dr. Nagy Péter Szeged önkormányzatának és a Szegedi Közéleti Kávéház, Zsidákovits János és felesége, Mária Társaságunk képviseletében helyezték el koszorúikat Klauzál Gábor sírjánál, majd a sír előtt elkészült a közös fotó.

   
 Megemlékezés Klauzál sírjánál

 Sáfrány Tímea
történész
 Megemlékezők csoportképe
Klauzál Gábor sírja előtt
     
 A Közéleti Kávéház és a Klauzál Gábor Társaság
koszorúzása
Megemléketés koszorúi
Klauzál Gábor sírján 

Programunk és a nap zárásaként a Kiskőrössy Halászcsárdába vezetett az utunk, ahol finom halászlé, hal és egyéb ételek fogyasztása után indultunk haza.

    
 A Szegedi Közéleti Kávéház és a Klauzál Gábor Társaság napbúcsúztató közös vacsorája

A program megszervezéséért, lebonyolításáért köszönettel tartozunk Hódi Szabolcsnak és Kecskeméti Tibornak.

 


Sáfrány Tímea
a Klauzál Gábor Társaság tagja

Egri Eszterházy Károly Egyetem
Történelemtudományi Doktori Iskolája
PhD-ösztöndíjas történésze

2022. augusztus

A képeket válogatta Hódi Szabolcs, a saját, Kecskeméti Tibor és Fekete Antal iskolaigazgató fotóiból...


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)