Hazánk
legkisebb országos múzeumába belépve, elsőként Semmelweis Ignác síremlékét tekintettük meg, mely egy hamvait
tartalmazó urnafülke, az épület által körbezárt belső udvar hátsó traktusának
falában elfalazva, előtte „az anyák megmentőjének” emléket állító Borsos Miklós
szobrászunk „Anya gyermekével” c. alkotásával. Meglepő adalék, hogy Semmelweisnek
ez már az ötödik „végső” nyughelye, a döblingi elmegyógyintézetben – máig
vitatott körülmények között – 1865-ben bekövetkezett halála után ugyanis
elsőként a bécsi schmelzi temetőben helyezték „örök” nyugalomra, azonban a
sírkert 1891-ben történt felszámolása miatt hamvait özvegye, a Kerepesi úti
temetőben (mai nevén: Fiumei úti Nemzeti Sírkertben) lévő Walthier-család
sírboltjába helyezte el, édesanyja (Semmelweisnek anyósa) mellett, azonban
sokáig itt sem nyugodhatott, ugyanis az orvostársadalom méltó díszsírhelyet
szánva a nagy elődnek, 1894-ben koporsója átkerült a Schickedanz Albert által
tervezett díszes mészkő szarkofágba, de itt is csak 35 évig maradhatott,
ugyanis 1929-ben – mint orvost – síremlékével együtt áthelyezték a „művész-író”
parcellába, ahonnan immáron negyedszerre exhumálva kerültek vissza hamvai az
1965-ben múzeummá átalakított szülőházába, talán most már tényleg végleges
nyughelyére…
|
|
|
|
|
|
| Emléktáblája |
Walthier-család sírja |
Üres szarkofágja |
Múzeumi nyughelye |
Budapesti szobra |
14 fős
lelkes csapatunkat, előzetes megbeszélésünk szerint – a 16 éve megismert,
honlapunkra 2006-ban Sauer Ignác belgyógyászprofesszorról (Klauzál Gábor
kistétényi házasságkötésének tanújáról) írást küldő – Horányi Ildikó művészettörténész-főmuzeológus kalauzolta végig a
múzeumban.
   |
| Lelkes csapatunk a múzeum kertjére néző korfolyosóján és mint a Hugonnai előadás hálás közönsége |
|
| Hugonnai Vilma |
Az első
blokkban egy külön a mi számunkra
összeállított vetített-képes előadást hallhattunk-láthattunk, a Tétényben
született első magyar orvosnő, Hugonnai
Vilma (1847-1922†)
kettős jubileuma – születése 175. és halálának 100. évfordulója – apropóján, a
teljes életutat átfogóan bemutató előadásban megismerkedhettünk: családi
hátterével – Vilma (Semmelweishez hasonlóan) szintén szülei 5. gyermeke volt –,
a tétényi gyermekéveivel, a szigorú neveltetést biztosító édesanyja korai
elvesztésétől, az Angolkisasszonyok pesti intézetében, majd a Pröbstl-féle leányneveldében eltöltött
iskolaéveivel, 18 évesen történt első férjhezmenetelével, Szilassy György (1831-1899†)
földbirtokoshoz (a tétényi kastély parkjában álló kiskápolnában tartott 1865-ös
esküvőn talán a szomszéd birtokos Klauzál Gábor és családja is jelen volt…),
apósa pándi birtokán eltöltött éveivel, a nők számára is nyitott Zürichi
Egyetemen, férje beleegyezésével elvégzett orvosi tanulmányaival, és első
magyar nőként 1879-ben történt orvosdoktorrá avatásával, hazatelepülése után
diplomája hosszadalmas honosításának kálváriájával (melynek „tisztázásáig”
kezdetben csak bába-asszonyként tevékenykedhetett), és Trefort Ágoston vallás-
és közoktatásügyi miniszterrel folytatott küzdelmével, családfenntartó
szülésznői praxisával, a női jogok élharcosává válásával,
|
|
|
|
|
|
| Nagytétényi kastély |
Hugonnai Vilma |
Diplomaátadás |
Katonaorvosi oklevele |
Fiumei úti sírja |
válságba jutott első
házassága, és annak 1884-ben bekövetkezett válásával, majd a Zsolnay Porcelángyár
eozinmázát felfedező Wartha Vince (1844-1914†)
kémikussal 1887-ben kötött második házasságával (melyet követően, férje
kérésére felhagyott praxisával), az 1895-ben nők számára is megnyílt hazai
orvosi-, gyógyszerészi- és bölcsészeti fakultások hatására újraindított
nosztifikációja révbe éréseként – 18 évvel svájci diplomaszerzése után – 1897-ben
végre megtörtént orvosdoktorrá avatásával (s ebben Ferenc József uralkodó
komoly közbenjárásával: „örülök, hogy a
grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak
csak akkor van becse, ha azt értékesítik”), tudományos ismeretterjesztő
munkásságával, küzdelmével a nők tanuláshoz való jogaiért, a nők minél
szélesebb körű egészségügybe vonásáért és ennek megvalósításaként női
orvosokkal és betegápolókkal feltöltött vidéki városokba szervezett
betegmegfigyelő állomásokért, az első világháború során 67 évesen teljesített
hadisebész szolgálatával (ezzel „az összes tábori kórházak főápolónője” Kossuth
Zsuzsanna XX. századi méltó utóda), az általa kidolgozott, és róla elnevezett
Hugonnai-féle új hajtetűírtó eljárással, és végül a 100 évvel ezelőtt
bekövetkezett halálával, mikorra már – neki is köszönhetően – 84 orvosnőtársa
és sok száz vöröskeresztes nővér dolgozhatott a hazai egészségügyben…
   |
| Tárlatvezetésünk a Semmelweis Emlékszobában |
Első orvosnőnknek szentelt előadás után, a folytatásban –
a szülés vagy vetélés után bekövetkező gyermekágyi lázzal kapcsolatos
felfedezésének köszönhetően világhírnevet szerzett – Semmelweis Ignácra (1818-1865†)
emlékeztünk, a múzeumon belül külön kialakított, személyének szentelt állandó
kiállítási rész emlékszobájában, ahol az 1860-as évek polgári jólétét megidéző
enteriőrben eredeti bútorai (íróasztala és könyvszekrényei, benne könyvtárának megmaradt
értékes könyvritkaságaival illetve sajátkezű széljegyzeteivel ellátott korabeli
szülészeti szaklapok bekötött példányaival), a faburkolatú padlón elterülő kézi
csomózású Savonnerie-szőnyege, és a falon lévő Semmelweis-család tagjairól
(szüleiről, a 12 éves Ignácról, a Semmelweis-házaspárról) készült festményei,
az üvegvitrinekben sorakozó fotógráfiái, írásos és tárgyi emlékei (köztük
rozmáragyar papírvágó késével), és nem utolsó sorban orvoshoz méltóan megskalpolt
kobakjáról készült koponyamásolata illetve az ez alapján készült rekonstruált
bronz- és gipsz fejportréi szolgáltatta hátteréül mélyedhettünk el az életútját
és munkásságát alaposan ismerő és még alaposabban ismertető kalauzunk tárlatvezetésében…
  |
  |
| Semmelweis Emlékszoba eredeti bútorai |
Semmelweis fejportréja és koponyája |
|
A M.Kir. Tudományegyetem Orvostanári Testülete (1863)
(Dieschler János, Wagner János, Zlamál Vilmos, Arányi Lajos, Sauer Ignác, Semmelweis Ignác, Lippay Gáspár,
Lenhossék József, Jenndrassik Jenő, Nedelko Döme, Linsbauer Ferenc, Balassa János, Wachtel Dávid, Stockinger Tamás) |
|
| Prof. Dr.Dr. |
 
|
|
Singer-típus fogászati szék használat előtt és után
|
Múzeumtúránk harmadik részében a reformkortól a
kiegyezésig tartó időszakra (Klauzál-kor) fókuszált hazai orvoslástörténet
tárgyi emlékeit „csodálhattuk” meg, köztük olyan csontsebészeti gyöngyszemeket,
mint: a koponyalékelő, a csonkoló kés, a csontfecskendő, csontkalapács, csontvéső,
csontreszelő, és mi nem volt még, ja igen: a csonthártya műtéti lekaparására
szolgáló csontvakaró, hogy csak a legbarátságosabb operatőri segédeszközöket
említsük, de a vitrinekben láthattuk még a gyulladásos gennygyülem feltárására
szolgáló hosszú hegyű sipolykést és a másik csodaszer szárnyas kutaszt (nem
összetévesztendő az aranyszárnyú cikesszel), aztán volt ott még mandulametsző
(ez sem tévesztendő össze a kertészeti kacorkéssel), idegentest-fogó,
bélszorító, és az inkvizícióból visszamaradt égetővas (magyarul kauter), természetesen
nem hagyhattuk ki a nagy kedvenc fogászati tortúrák 19. századi rekvizítumait sem,
mint például: az általvető foghúzókulcs (akárcsak egy Pom Pom meséiből kipattant
teremtmény, órarugógerincű felpattanó sógora) és ennek angol-kulcsos változata,
a fogemelő, a csontfúró, illetve még a Hugonnai előadás nagytermében szemügyre
vett – a Singer-féle háztartási varrógépekhez hasonlóan – lábpedállal hajtott
fogfúróval felszerelt fogorvosi kezelőszék, melybe felmatricázása szerint
tilos volt beleülni, nem mintha persze bárkinek is kedve támadt volna nosztalgiázni…
   |
Elefántcsont tokológiai tanbaba, szülészeti eszköztár magzatfogóval és „Semmelweis mosdója”(sic!)
|
   |
Szabadságharc alatt használt szemészeti müszerkészlet, sebészeti műszertár, kötörő eszköztár
|
   |
| Szeméremi és szemészeti műszerkészletek sebészeti csontfűrésszel zsebórával és emlékéremmel |
|
| Balassa János |
Orvosnagyjainkat külön is kiemelendő, néhány kitüntetett
gyógyászunk emléktárgyai önálló vitrinben kaptak helyet, így az arcplasztikai
sebészeti újításaival magának világhírnevet szerző, első sebészeti iskolánkat
megteremtő, és az altatást (reformkori elnevezésében: éternarkózist) hazánkban elsőként
alkalmazó Balassa János (1814-1868†) sebészprofesszor megmentett játékszerei: érhorgai, kissé
leharcolt láncfűrésze, sebészkésének üres tokja (csak remélni tudjuk, hogy a szike
nem maradt az operált betegben), és az orvosi konferenciákon körbehordozott jobb kezének miniatűr mása, melyet nem mellékesen a „haza bölcse” faragott ki személyesen…
   |
| Balassa professzor márvány mellszobra, sebészeti instrumentumai és Deák Ferenc kifaragta Szent Jobbja |
|
Fabini Teofil
|
Ugyancsak saját tárlóval büszkélkedhet „a magyar szemészet
atyja”-ként az orvosi karon szakterülete önálló tanszékét elindító Fabini Teofil (1791-1847†) szemorvos, kinek üvegvitrinében szemügyre vehető teljes szemészeti
arzenálja, úgy mint: szemmosó üvegcséi, a „suszter maradjon a kaptafánál” elvével
dacoló háromrészes csiszolt üveg Schuszter-féle szemcseppentői, és az elsőre inkább
manikűrkészletnek tűnő mikrosebészeti műszertára (benne a szem-szájnak, de inkább
csak az előbbinek ingere: szemhéjkanállal, legkülönbözőbb dárdavégű szaruhártya
kaparókkal, csarnokvizet termelő sugártest leválasztására szolgáló lapoccal,
más nevén spatulával, és különös mód a készletből hiányzó 2 db hajlított
pengéjű szemészeti ollójának hűlt helyével)…
   |
| Tofor doktor szemészeti műszertára, szemüvege, szemcseppentői és sírtáblája |
  |
Lenhossék József és Lumniczer Sándor
|
A górcsövünk alá vett korszak utolsó két mohikánja: a háromgenerációs
Lenhossék-orvosdinasztia legtöbbre vitt tagja (figyelmen kívül hagyva persze Nobel-díjas
unokáját)
Lenhossék József
(1818-1888†) anatómusprofesszor és a
szintén dinasztikus családból származó
Lumniczer
Sándor (1821-1892†) szülészmester,
kiknek kiállítás tárgyává tett bizgentyűit a vitrinsor végén már szinte szenvtelenül
vettük szemügyre, így a funkcionális anatómia hazai alapjait lefektető előbbi bonctani
eszköztárát: kisebb-nagyobb késeivel, bordacsontvágó ollójával, kézi
fafűrésznek is beillő csontfűrészével, és a talán legmegtévesztőbb: kopt
kereszt végű hátkaparónak tűnő egyébként bonctani kampójával, míg utóbbinak a világrajövetel
csodáját megkönnyítő szülészeti eszköztára riasztóbbnál riasztóbb magzatfogóit:
élén a róla elnevezve, és még ma is használatos
Lumniczer-fogóval, melynek apró
szépséghibája volt, hogy a tanítványai készíttette arany mutatványpéldányát – a
műtárgykivételi lapján feltüntetett kikölcsönzése okán – sajnos nem láthattuk, így
egy „cruciatus tormentummal” szegényebbek lettünk…, de vajon kiállításra, vagy használatra
vitték el?
   |
| Lenhossék mester csontozózókészlete, „egyiptomi hátvakarója” és a világhírű Lumniczer-fogó (hűlt helye) |
  |
| Schöpf-Merei Ágoston és Bugát Pál |
Végül szó esett még a szabadságharcunkban való
katonaorvosi szerepvállalása miatt Kossuthékkal együtt emigrálni kényszerült, végül
Manchesterben letelepedett, s ott is gyermekkórházat alapított Schöpf-Merei Ágoston (1804-1858†) szem- és gyermekgyógyászról (előbbi praxisában nevéhez
fűződik az első hazai kancsalműtét), és a „Természettudományi szóhalmaz” c.
munkájával a magyar orvosi műnyelvet megteremtő – szóhasználatával: színeváltó (tetsz)halálából
feltámasztó – Bugát Pál (1793-1865†) orvostudorról, akinek nyelvújító főműve mellett még a
Toldy Ferenccel közösen tető alá hozott magyar-deák/deák-magyar orvosi szótárt,
és „Orvos Tár” címen, az első magyar nyelvű orvosi szakfolyóirat megindítását is
köszönhetjük…
   |
| Játékos kisbetegitató, Bugát-féle szóhalmaz és a múzeum főattrakciója, az életnagyságú anatómiai viaszfigura |
Látogatásunk végén köszönetet mondva kalauzunknak, a
minden részletre kiterjedő nagyszerű tárlatvezetéséért, némi viszonzásként Bartos Mihály tagtársunk mutatta be magángyűjteménye
három becses Hugonnai-emléktárgyát, elsőként: szeretett leánya – a 20.
születésnapja előtt néhány nappal Abbázián elhunyt – Wartha Vilma (1888-1908†) tollasütős fotóját, a kép hátoldalán 1904-es kelettel ismeretlen
barátnőjének írt humoreszkjével…, másodiknak: Wartha Vince feleségének küldött fényképét, harmadiknak pedig: Hugonnai
Vilma egykori legyezőjét…, és persze nem maradhattak el Budafok-Tétény
orvostörténeti vonatkozásainak felemlítései sem, így Sauer Ignác elsőként magyar
nyelven megtartott 1843-as tanári székfoglalója, melynek kapcsán kihangsúlyozandó, nem
véletlenül kérte fel 20 év múltán Klauzál Gábor esküvői tanújának, s lett
egyetlen fia keresztapja is, a másik helytörténeti adalék egy felettébb érdekes 1849-es
Kossuth levél, melyben a barom- és emberorvoslást szétválasztandó, javaslatot
tett egy állatgyógyintézet Promontoriumban történő felállítására, sajnos
azonban ennek megindulását az összeomlás már nem tette lehetővé…
   |
| Bartos Mihály tagtársunk magángyűjteménye Hugonnai-relikviáival |
Centenáriumi illetve dodransbicentenáriumi Hugonnai
megemlékezésünket december 5-én, Vilma napján a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
lévő sírjánál tartandó koszorúzással egybekötött megemlékezésünkön folytatjuk…
Hódi Szabolcs – 2022. december 1.
