A modern magyar művészet története a nagybányai festőiskolával kezdődik 1896-ban. Modernek voltak a kollektív művészlét, az együttes alkotás, az oktatás új formáit illetően; modern volt a természetre irányuló friss érdeklődésük, és amit külön hangsúlyoznunk kell: modern volt a nagybányaiak emancipált szemlélete is. Művésznőkkel 19. századi festészetünkben alig-alig találkozunk, a századfordulótól azonban megsokasodik a számuk, s ebben óriási szerepe volt Nagybányának is.
|
Ferenczy Károly
Önarckép |
A nyári művésztelepnek induló nagybányai iskola az évek során jogilag bejegyzett társasággá, szabályosan működő iskolává fejlődött, s az egyik alapító, Réti István[1] felbecsülhetetlen jelentőségű, a művésztelep történetét feldolgozó irodalmi munkásságának köszönhetően pontos adataink vannak a Nagybányán dolgozó festőnőkről is. 1897-ben még csak Mikó Pálmát[2] találjuk a nyári telepen, 1899-ben azonban már öt hölgyet (köztük egyet-egyet Varsóból, Bécsből, Lübeckből és Odesszából is). 1900-ban kilenc, 1901-ben pedig már tizenhét női festő dolgozott Nagybányán. Teljesen természetes tehát, hogy Ferenczy Károly[3] (1862–1917), a nagybányaiak legtekintélyesebb mestere festészetének legérettebb, leggazdagabb korszakában, az 1900-as évek elején a pompás napsütésben dolgozó festőnő képét is beemelte a „nagy” témái közé.
|
Ferenczy Károly:
Festöművész, 1903
olaj, vászon, 136 × 130 cm
Magyar Nemzeti Galéria |
A kép 1903 nyarán készült, s minden bizonnyal nem fizetett, hanem egy valóságos, a telepen dolgozó művésznő volt a modellje. Abban az évben kilenc festőnő dolgozott Nagybányán, név szerint Beitl Ida[4], Gall Emma[5], Katona Margit[6], Klauzál Mária[7], Kurzbacher Ida[8], Pollacsek (Pogány) Margit[9], Schik Mariska[10], Seidler Irma[11] és Vértessy Margit[12]. Közülük Pogány Margit (1879–1964) valóban jelentős életművet hozott létre, sőt ő volt Párizsban Constantin Brâncuşi híres szobrának, a „Mademoiselle Pogány”-nak is a modellje. A fenti névsorból a tragikus sorsú Seidler Irma (1882–1911) neve lehet még ismerős. A szép ungvári asszony (Réthy Károly[13] nagybányai festő felesége) Lukács Györgynek és Balázs Bélának volt a szeretője, s szerelmi oka lehetett annak, hogy fiatalon a Margit hídról a Dunába vetette magát. Jó lenne biztosan tudni, hogy a fenti lányok, asszonyok közül ki lehetett a festmény modellje, s bár alig kivehető vonásai feltűnően emlékeztetnek Pogány Margitéira, ennek még sincs túl nagy jelentősége.
Ferenczy Károly festménye műfaji értelemben nem tekinthető portrénak, hiszen a kép nem az ábrázoltnak a személyiségéről szól, s arcvonásai is csak alig ismerhetőek föl. Ez a kép leginkább egy olyan tájkép, melyben az ember maga is a természet teljességgel odaillő része. Ferenczy számos képén ábrázolta így az embert: szinte becsomagolva a természet oltalmazó és békét sugalmazó burkába. Szinte nincs is más művész, aki ennyire pontosan és magától értetődően tudta volna kifejezni ember és természet – idilltől, nosztalgiától, érzelgősségtől, elvágyódástól mentes – harmóniáját. De tegyük hozzá, hogy a végtelennek tűnő békeidőknek abban a boldog és gondtalan évében, 1903-ban talán nem is lehetett mindez olyan nehéz.
Dr. Bellák Gábor
művészettörténész
Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa
2023. március 8.
Megjegyzések:
[1] Réti (1883-ig Viser) István (1872-1945†) nagybányai születésű, magyar festőművész és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, rajz- és festőmester, művészettörténész, a Képzőművészeti Főiskola művészettörténet tanára.
[2] bölöni Mikó Pálma nagybányai születésű magyar festőművész, Mikó Béla (1843-1912†) bánya- és kohómérnök, a fizika első magyar nyelvű akadémiai oktatójának egyetlen leánya, a nagybányai festőiskolában tanult 1897-1901 között, mestere: Hollósy Simon, csoportos tárlatokon mutatta be munkáit Nagybányán, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben, férje (házasságkötésük: 1904, Nagybánya) dr. szigethi Vass Gyula nagybányai (Tiranon után budapesti) ügyvéd.
[3] ferenczi Ferenczy (1886-ig Freund) Károly (1862-1917†) bécsi születésű magyar festőművész, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
[4] Beitl Ida magyar festőművész, a nagybányai festőiskola növendéke.
[5] Gáll Emma (1874-1906†) bánffyhunyadi születésű magyar festőművész, Gáll János (1843-1909†) MÁV mérnök leánya, 1903-ban és 1904-ben a nagybányai szabadiskolában tanult, 1902-1906 között több alkalommal is kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban, a budapesti Ringer Szanatóriumban hunyt el heveny elmezavarodottságban.
[6] Katona Margit (R. Katona Gitta) magyar festőművész, 1902-1912 között a nagybányai szabadiskolában végzett művészeti tanulmányokat, férje a nagybányai kolóniában megismert Racskó István (1890-1914†) festőművész még házasságkötésük évében az első világháború szerb harcterén hősi halált halt.
|
|
| Klauzál Mária centenáriumi emléktáblája |
[7] Klauzál Mária (1861-1922†) fővárosi születésű magyar festőművész, az 1848-as miniszter, Klauzál Gábor legkisebb gyermeke, 1887-től a Fővárosi Községi Iparrajziskola tanulója, majd 1899-től a budapesti Városligeti fasorban működő Karlovszky-Tolnay női festőiskola növendéke, a századelőn rövid időre Párizsban folytatja művészeti tanulmányait, nagy valószínűséggel a Julian Akadémián, 1903-1904 között aa nagybányai szabad festőiskola művésztelepének növendéke, élete utolsó, bő egy évtizedét haláláig Münchenben élte, a Klauzál Gábor társaság halálának 100. évfordulóján emléktáblát állított tiszteletére Münchenben. [forrás: Bartos Mihály: Emlékbeszéd - Klauzál Mária festőművész emléktáblájának avatására, München, Magyar Katolikus Misszió 2022. július 23.]
[8] Kurzbacher Ida (1874-1946†) pesti születésű magyar festőművész, Kurzbacher János (1837-1881†) belvárosi mészárosmester leánya, Klauzál Mária mellett a Karlovszky-Tolnay női festőiskola egyik legtehetségesebb növendéke, 1903-1904 között a nagybányai szabadiskolában végzett művészeti tanulmányokat, közel fél évszázadnyi munkássága életműkiállítása 1943-ban volt a fővárosi „Műterem”-ben.
|
| Mademoiselle Pogány |
[9] Pogány (1905-ig Pollatschek) Margit (1879–1964†) fővárosi születésű magyar festőművész, Pollatschek János pesti zsidó kereskedő leánya, művészeti tanulmányait Budapesten (Karlovszky Bertalannál), Nagybányán (tanárai: Iványi-Grünwald Béla és Ferenczy Károly) és 1910-től közel négy éven át Párizsban (Lucien Simon növendékeként) végezte, a francia fővárosban Constantin Brâncuși román szobrászművészt, aki 19 szobrát imintázta róla, több kiállítása volt 1905-1912 között a Műcsarnokban, többször szerepelt a Nemzeti Szalon tárlatain, tagja volt a Magyar Képzőművésznők Egyesületének, 1948-ban Ausztráliába disszidált és ott is halt meg.
[10] siegesbergi Schik Mária (1874-1953†) erdődi születésű magyar festőművész, Schik Ignác (1815-1904†) jószágfelügyelő leánya, a nagybányai festőiskola növendéke, férje (házasságkötésük: 1891, Erdőd) mezőmadarasi Madarassy Jenő (1864-1927†) uradalmi főszámvevő.
[11] Seidler Irma (1882-1911†) ungvári születésű magyar festőművész, grafikus, meseillusztrátor, Seidler Lipót (1841-1905†) ungvári műmalom (Ungvárer Kunstmühl, alapítva: 1872) igazgatója, művészeti tanulmányait a bécsi iparművészeti iskolában, Firenzében, Nagybányán, Münchenben és Budapesten végezte, tanára későbbi férje (házasságkötésük: 1908, Bp.) Réthy Károly festőművész, öngyilkossága tragikus éjszakáján a Nemzeti Szalon Nyolcak kiállítását követő Bartók koncert utáni pillanatnyi idegrohamában vetett véget életének.
[12] Vértesi Margit (1883-1904†) debreceni születésű magyar festőművész, Vértesi (Viklida Bernát) Arnold (1834-1911†) országos hírű író-lapszerkesztő leánya, a nagybányai festőiskola fiatal, tehetséges növendékeként Nagybányán hunyt el TBC-ben, jegyese Búzy László (1880-1956†) szintén Ferenczy-tanítvány festőművész (fia Búza Barna szobrász).
[13] Réthy Károly (1884-1921†) magyar festőművész, a nagybányai művésztelepen tanult és ott alkotott haláláig, a Műcsarnokban csak egyetlen kiállítása volt 1913-ban, az első világháború alatt az olasz hadszíntéren katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban rokkantan került haza, újraházasodott, második felesége Homola Elvira festőművész, 1921-ben fél oldalára lebénult, agydaganat követkkeztében elhunyt.
Megjegyzéseket összeállította: Hódi Szabolcs
