2023. március 15-i megemlékezésünk

Pálmány Béla

Ebben az esztendőben nemzeti történelmünk több kiemelkedő eseményének van a jubileuma. 200 éve született Petőfi Sándor és ugyanebben az 1823. évben vetette papírra Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunkat, a Himnuszt is. Végül 175 éve március 15-én zajlott le Pesten a forradalom, amelyben haza és szabadság védelmének szent ügye egybefonódott és örökké példát mutat a magyarság fennmaradása, fejlődése érdekében folytatott küzdelemnek. Országos konferenciák, TV műsorra felvett versmondások megzenésítések a mai napig főleg Petőfi munkásságát örökítették meg, az 1848/49-es szabadságharc emlékezete mától téma.

Itt Budafok-Tétényben az 1830-1840-es évek reform küzdelmei egyik vezérpolitikusának és az 1848/49. évi első felelős magyar kormány kiemelkedő miniszterének, Klauzál Gábornak a politikai tevékenységének az ismertté tétele, méltatása a nemes feladat. Közel 20 éve, 2004 decemberében alakult meg  az ő nevét viselő civil egyesületünk, amely higgadt, de bátor és haladó értékőrző és értékteremtő, közhasznú és közösségszervező tevékenységet fejt ki a névadója által is fontosnak tartott ügyekben. 

Közismert körünkben, hogy Klauzál három pozsonyi diétán, 1832/36-ben, 1839/40-ben és 1843/44-ben vett részt mint Csongrád vármegye egyik követe és a szabadelvű ellenzék egyik vezetője volt Nagy beszédeket tartott a szólásszabadság, a magyar nyelv, a megyei autonómia  védelmében. Az 1847/48. évi utolsó rendi diétán, részben első felesége, Prezetska Mária január 26-án bekövetkezett halála miatt nem jelent meg és Szegedről Pestre költözött. Március 15-én jelen volt a Nemzeti Múzeum előtt tartott népgyűlésén és a megalakult Közcsendi Bizottmány alelnöke lett, 21-én pedig a Pest megyei közbátorsági választmánynak is. A megalakulóban lévő magyar kormány fejének, Batthyány Lajosnak a megbízásából a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány elnökeként ténykedett Pest és Buda nyugalmának a fenntartásáért.

Jól tudjuk, hogy a gyökeres polgári átalakulást megalapozó törvények bécsi szentesítése után. április 20-án megalakult első Batthyány kormányban Klauzál a Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium vezetője lett és tárcájára rendkívül sok feladat hárult.

Mindemellett Csongrád mezőváros polgárai népképviselőjükké is választották, így - immár két minőségben is szereplő parlamenti tagként sokra becsült aktivitása csak fokozódott, olyannyira, hogy gr. Batthyány Lajos hivatalos bécsi tárgyalásai napjaiban ő helyettesítette a kormányfőt is.  

Szeptemberben, Jelačić Bécsből támogatott támadása után a katonai és politikai helyzet kritikusságát látva főnökével együtt lemondott. Ráadásul október elején szélütés érte és november 7-én hivatalos engedélyt is kért a távozásra. 1849- elején Debrecenben már nem jelent meg az országgyűlésen. A világosi fegyverletétel után sokadmagával vizsgálati fogságban tartották az újépületben, de csak rövid ideig. Mint a császári hatalom szerint kevésbé vétkes „lázadó” nem került Haynau hadbírósága elé.  

1861-ben a 11 év abszolutista, törvényhozás nélküli Bach rendszer bukása után újra képviselő lett Szeged város polgárai akaratából.

Ide – e körben jól ismerten - úgy került, hogy betegségéből felépülve Tétényben 1853. április 27-én feleségül vette Nagysándor József tábornok, aradi vértanú korábbi jegyesét, Schmidt - magyarosan Kovács - Emmát (*1832+Bp., 1889. április 9.). Három gyermekük született, ifj Gábor (*Pest, 1857. március 11 +1918) miniszteri fogalmazó, és két leány, Emma (*1855) és Mária (*1859). Itt gazdálkodott, háza, szőleje jól ismert körünkben. Hősünk 62 évet élt és lánya vizsgájára leutazva Kalocsán, 1866.augusztus 3-án  halt meg. Az ő életüket kutatja Társaságunk motorja, Hódi Szabolcs barátunk.

Végül megjegyezzük, Klauzál Gábor mellett más jeles 1848/49-es szabadságharcosok élete is kötődött Budafokhoz és, Tétényhez Magas rangú honvédtisztek ők, akiket családjuk, birtokaik ide vonzottak és a promontori temetőben nyugszanak. 

Bona Gábor hadtörténész alapos kutatásai nyomán Bartos Mihály barátunk több éve már ismertette pályájukat körünkben, ezért most csak említésszerűen nevezném meg gr. Hadik Ágoston (1801-1873) ezredest, Térey Pál (1831-1883) huszárőrnagyot majd országgyűlési képviselőt, kinek nevét kerületünkben utca is őrzi és Zámbelli Lajos (1815-1901) ezredest, dandár parancsnokot aki öregen lányához költözött Téténybe és itt hunyt el - a nevét emléktábla örökíti meg. Rájuk büszkék lehetünk és példájukat követnünk kell, fennmaradásunk, boldogulásunk érdekében. 

Nehéz korszakban élünk mi, mai magyarok itt Európa közepén. KI tudja meddig tartó és mivé fajuló háború dúl a szomszédunkban, kontinentális gazdasági krízishelyzet van, az Európai Unió szankciói kormányunkat, de egész népünket büntetik. 

Nemzeti jellemünk, forradalmaink, szabadságharcaink története azt bizonyítja, hogy azon kevés európai nemzet közé tartozunk, amelynek életbevágóan fontos a függetlenség, amely vallja az Isten – Haza – Család eszméjét és küzd a ránk erőltetni akart „se isten, se haza, se család” eszmék globális rombolása ellen.

Ebben a szellemben emlékezzünk példaadó őseinkre, Rákóczi Ferencre, Kossuth Lajosra, gr. Batthyány Lajosra, Klauzál Gáborra, az 1956-os hősökre és Antall Józsefre.

Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!