 |
 |
AJÁNLÓ - Szász Erzsébet Történész Műhely 2023
A Klauzál Gábor Társaság szeretettel ajánlja figyelmükbe a harmadik alkalommal jelentkező Történész Műhelyünket, melyben a történelemtudomány és társtudományai (hadtörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, levéltártudomány, történeti muzeológia, stb.) művelőit felkérve önálló kutatásaiknak biztosítunk publikációs lehetőséget...
Művek, életrajzok fölött tűnődve váratlanul új kapcsolatokat érzékelhetünk: témák, nevek összefüggését, hasonló véleményeket, tényleges vagy elképzelt találkozásokat. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, Az apostol mintha Táncsics Mihályról is szólna; Életpályám című önéletírásában Táncsics elismeréssel említi Petőfit, de Klauzál Gábor miniszteri gesztusáról is megemlékezik. Mindezt a sajtószabadság kérdéséhez kapcsolva, kései olvasóként vizsgáljuk, innen az írás alcíme, a Széljegyzetek...
A forradalom és szabadságharc eseményei során a hivatalos kommunikáció mellett meghatározóak voltak a nem hivatalos, háttérkommunikációk. Andrási Antal egy olyan katolikus plébános, aki nem csak az egyházi radikális reformok terén gyakorolt jelentős hatást az erdélyi papságra, hanem a szabadságharc katonai eseményeire is. Nem véletlenül az osztrákok az elsők között tartóztatták le...
Kevesen tudják, hogy az 1848/49-es magyar szabadságharc folyamán, a legtöbb polgári áldozatot Zenta városa adta. A város szerb szabadcsapatok általi bevétele, és az ezt követő megtorlásokban mintegy 2000 polgári személy halt meg. A szerb csapatok kivonulása után a szélsőséges helyi szerbek több héten át folytatták az embertelen mészárlást…
Milyen kapcsolatai voltak a költőnek és a festőnek, illetve családjaiknak
Békés vármegyéhez?
Melyek azok az időbeni és térbeli
kapcsolódási pontok, amelyek a 200 éve született Petőfi Sándort Békés
vármegyéhez kötötték? A költő nem csak megfordult Békés megyében, de családja
egyes tagjai huzamosabb időt töltöttek az országnak ebben a szegletében. S hogy
hogyan kapcsolódik hozzá Munkácsy Mihály, a világhírű festőművész? Erre is
igyekszik választ adni a rövid kis tanulmány...
hadtörténész, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója
Gábor Áron frissen kinevezett tüzér őrnagy 1849 márciusában kémszemlére ment Moldvában, ahonnan sikeresen hazatért és beszámolt az orosz csapatok betörési szándékáról…
1848/49-es szabadságharcunk törvényességét jogilag biztosító népképviseleti országgyűlésünk megválasztott tagjai között sokan voltak, akik szeptember végén, amikor a bécsi császári hatalom feloszlatottnak nyilvánította a testületet és hadsereggel támadta meg hazánkat, félve az egzisztenciájukat tönkretevő büntetésektől, elhagyták a testületet és vagy otthonukba húzódtak, vagy a császár szolgálatába álltak. Ilyen politikus volt Eckstein is, aki jeles, 1812-ben magyar nemességet nyert híres orvos család sarja volt és jogászként vármegyei tisztviselő lett. 1848. június végén a szentendrei választókerületben győzött és október elején megbízták a Csepel szigetet (vele Budafokot-Tétényt) védelmező honvédcsapatok élelmezésének biztosításával. 1848 elején – több vármegyei tisztviselő társával átállt, és a Bach-korszakban előbb megyei vezető lett, 1854-től pedig bécsi kormányhivatalokban magas rangú tisztviselő...
Sáfrány Tímea
történész, MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltár segédlevéltárosa
Az 1832-36-os országgyűlés Csongrád megyei követeinek, Klauzál Gábornak, Horváth Lajosnak és Bene Józsefnek a tevékenysége, mindenekelőtt egymáshoz való viszonyuk, konfliktusaik bemutatása az országgyűlésen elmondott beszédeik alapján…
Mezei Milán
történész, berettyóújfalui Bihari Múzeum segédmuzeológusa
„Vigasztalásul mondatott Klauzálnak a megyébeni megbuktatására”
Lázító beszéd és fáklyászene: az 1845-ös szegedi Klauzál-demonstráció története a források tükrében
Zsilinszky Mihály és Reizner János történeti munkáit olvasva, az egyszerű olvasónak éppúgy, mint a korszakkal foglalkozó (hely)történésznek is az a benyomása támadhatna, hogy az 1845-ös év fordulatot jelentett Csongrád vármegye politikai közéletében. A történetírók maguk is úgy vélték, hogy a kedvezőtlen fordulatot főképp a kormányzat által életre hívott adminisztrátori rendszer bevezetése okozta, hiszen a bécsi Hofburg immáron célzottan támogatta a megyei konzervatív táborokat, így a Károlyi grófok érdekérvényesítő politikáját képviselő „uradalmi párttal” és a klérussal egyesült konzervatív megyei tisztviselők csoportját is, akik Babarczy Antal helytartósági tanácsos vezetésével sikeresen megbuktatták a csongrádi ellenzéket, és annak vezetőit, Klauzál Gábort és Kárász Benjámint. Nem véletlen tehát, hogy a korabeli megyei újságtudósítások szerint az 1845. szeptember 15-én kezdetét vett, a pártküzdelmek szenvedélyétől sem mentes megyei közgyűlés nem szólt másról, mint két eltérő politikai tábor élén álló unokatestvér, Babarczy és Klauzál elkeseredett szócsatározásairól, amelyből végül Babarczy került ki győztesen. A szeptember 21-ei közgyűlés eseményeit a hírlapok eltérően interpretálták; míg a Pesti Hírlap a konzervatív offenzívával szembeni férfias helytállásaként értékelte Klauzál és a csongrádi ellenzék alulmaradását, ellenben a Budapesti Híradó és a Nemzeti Ujság Klauzálék csúfos kudarcát hangoztatta a közvélemény felé. Az események fonalát ezen a ponton vesszük fel, és rekonstruáljuk a szeptember 21–22-ei napok eseményeit…
Szeretettel ajánljuk figyelmükbe az idei Klauzál Napok Tétényben programunk Történész Műhelyének írásait, melyeket április 24-től napi bontásban kísérhetik figyelemmel honlapunkon…
Történész Műhely felelőse: Hódi Szabolcs
Programváltozás jogát fenntartjuk!
