Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Egy császárhű 1848-as népképviselő,
Eckstein Rudolf és családja

2023. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk Szász Erzsébet Történész Műhelyének hetedik írásában dr. Pálmány Béla történész, az 1848/49-es népképviseleti országgyűlés megválasztott tagjai közül egy olyan képviselőt mutat be, aki a szabadságharcunk melletti végső elköteleződés helyett a bécsi udvar iránti hűséget választotta...


 Az első magyar népképviseleti országgyűlés megnyitása a pesti Redout koncerttermében (1848. július 5.)


1848/49-es szabadságharcunk törvényességét jogilag biztosító népképviseleti országgyűlésünk megválasztott tagjai szeptember végén, amikor a bécsi császári hatalom hadsereggel támadta meg hazánkat, majd október 4.-én nyílt paranccsal feloszlatottnak nyilvánította a testületet - sorsdöntő választásra kényszerültek. Vagy engedelmeskednek az uralkodói önkénynek és - félve az egzisztenciájukat  tönkre tevő büntetésektől -  elhagyják a testületet,  s vagy passzívan otthonukba húzódnak, vagy a „fenséges” császár szolgálatába állnak nemzetünk függetlenségi küzdelme ellen.

Jómagam szerkesztésében, 48 kitűnő történész közös munkájával 2002-ben jelent meg az 1848/49. évi országgyűlés almanachja.[1]  Ennek táblázatos mellékleteiben minden népképviselőnek összegyűjtöttem mandátuma igazolásának dátumát és azt, hogy a szabadságharc  végéig megmaradt-e „Kossuth Lajos táborában” vagy már nem jelent meg  az 1849 elejétől Debrecenben tartott  üléseken. Utóbbiakat a Képviselőház 1849. február 28-i határozata lemondottnak tekintette és csak igazolási eljárás után nyerhették vissza mandátumukat. Az 1849. március 21-26- közötti hozták meg a személyekre szóló határozatokat. Meglepően sokan, 71-en voltak, – a 377 magyar és horvát-szlavón mandátum betöltői között, akik felségsértőnek ítélték dacolni az uralkodó parancsaival és kilátástalannak látták a fegyveres harcot – ők így elkerülték a Haynau hadbíróságai általi elítélést és a börtönt valamint birtokaik elkobzását.

    
Habsburg császárok
„Schwarz-gelb” címere 

Egy ilyen, uralkodójához hű 1848/49-es képviselőt kívánunk bemutatni, hogy megismerjük egy tipikus lojális politikus életét is.

Eckstein Rudolf (Pest,1803.febr.2.–Bécs,1874.ápr.25.†) 1848-ban a szentendrei kerület képviselője, egykorúak volt Klauzál Gáborral (Pest,1804.nov.18.–Szeged,1866.aug.3.†). Iskolás korúktól ismerhették egymást a piarista gimnáziumban majd a pesti királyi egyetem jogi karán, de Klauzál mint tudjuk, a reformkorban visszatért Csongrád vármegyébe, Eckstein pedig a „vezérmegyében” haladt előre a hivatali pályán. 1848-ban mindketten parlamenti képviselők lettek és egy fórumon politizáltak.

A római katolikus Eckstein-család gyökerei Árva megyébe nyúlnak vissza. A nagyapa, Ferenc az 1760-as években királyi kamarai tisztviselő. A szakirodalom eddig nem ismerte felesége nevét (az anyakönyvekben rábukkantunk: Zsuzsannának hívták, őt pedig Árva vármegye sebészének írták), két gyermekük született, akik követték atyjukat az orvosi pályán.[2]

  
Eckstein János professzori kinevezése a
Kolozsvári Királyi Akadémiára

Az idősebb fiú, János Pesten, 1812. június 15-én bekövetkezett halálát a Hazai és Külföldi Tudósítások közölte és 51 évesnek mondta, vagyis 1761-ben jött világra.[3] A szakirodalom egy része 1751 körül születettnek írja, ami téves számítás. A pesti egyetemen 1791-ben lett orvos doktor és 1793-ban sebészeti és szülészeti tanársegéddé nevezték ki. Az alsókubini katolikus anyakönyvekben 1748-tól 1780-ig nem szerepel a keresztelése, csak egy 1765. március 6.-án Ádám Ferenc nevet kapott, eddig ismeretlen fiúcskáé és Ferencé – övé helyesen, 1769. március 28-án.[4] János 1800-tól 1807-ig a kolozsvári akadémia anatómia és szülészeti professzora. Orvosként részt vett Napóleon elleni háborúkban, meg is sebesült, ezért római birodalmi lovagi címet kapott. Kolozsvárott, 1802. április 27-én feleségül vette Bergmann Jozefát (1780–Pest,1839.febr.11.†). Hat gyermekük született.

 
  Eckstein Frigyes

A legnagyobb, Frigyes (Kolozsvár,1803.szept.13.–Pest,1859.jún.20.†) pesti egyetemen 1826. január. 21-én orvosi doktorátust szerzett. Az 1840-es években a főváros egyik legkedveltebb orvosa, előkelő családok magándoktora. Klauzál Gáborné Schmidt Emma édesapja, Schmidt János előtt kettővel volt az Orvosi Kar dékánja 1843-1845-ben. A pesti Orvos Egylet elnöki tisztét is betöltötte. Klauzál Gábor minisztersége idején a kormány egészségügyi tanácsosaként az 1848-as kolerajárvány elleni védekezés főirányítója volt Sauer Ignác és Pólya József mellett. Feleségével, Mayer Amáliával (1825-1871†) gyermektelen maradt.

Frigyes két hajadon húgát Karolinának (Kolozsvár,1804.nov.18.–Pest,1857.dec.2.†) és Jozefa Amália Annának (Kolozsvár,1806.márc.18.) hívták.[5] 

 
 Eckstein Adolf gyászjelentése

Öccse, a jogi és politikusi pályát befutott Adolf Lajos János (Kolozsvár, 1808.jan.16.–Pest,1872.ápr.30.†). A pesti piarista gimnázium után a pesti egyetemen jogot hallgatott és 1829. szeptember 28-án ügyvédi vizsgát tett. 1840-ben Pozsonyban jelent meg főműve A magyar váltójog kézikönyve. Br. Wesselényi  Miklós  bizalmasa volt, éjjel-nappal követte, bécsi összeköttetéseit is felhasználta, hogy hűtlenségi perében enyhébb büntetés kapjon. A br. Podmaniczky-család távollevő tagjainak képviselőjeként jelen volt az 1832/36., 1839/40., 1843/44. és 1847/48.évi pozsonyi rendi diétákon, így szerepel reformkori országgyűlési almanachunkban.[6] 1840-1848 és 1856-1861 között pesti ügyvédként tartották számon. 1847. június 28. Pest sz. kir. város polgára lett. Trefort Ágostonnak az volt róla a véleménye, hogy egy „szerencsétlen flótás”, rábízta békési birtokait, amit később „keservesen megbánt”. Felesége, Iminyi (így!) Amália (1808–Pest,1871.febr.13.†) volt, egy Trencsén vármegyei nemes famíliából, amely rokonságban állt az Illésházy grófokkal. Lányuk, Ilona (1838-1907†) férje 1870-ben kisfaludi Lipthay Kornél (1830.febr.4.-Bad Ischl,1916.okt.30.†) táblabíró lett.

Kolozsvárról Pestre költözve Bergmann Jozefa már itt szülte Mária Adelheid (Pest,1809.nov.3.) és Lajos József Ernő (Pest,1812.jún.2.) kisdedeket. Róluk nem került elő több életadat.

Térjünk rá Rudolfra! Nagyszüleit, Ferenc sebészt és nejét, Zsuzsannát már bemutattuk. Apja Paulai Ferenc nevét kapta alsókubini keresztelésekor 1769. március 29-én, és Pesten 1833. november. 7-én halt meg. Nevét, munkásságát ismeri és méltatja a szakirodalom.[7]  

 
 Eckstein Ferenc

Ő is a pesti egyetemen hallgatott orvosi tudományokat, 1793-tól 1797-ig Stahly György professzor segédje volt. 1795. október 27-én sebészeti, november 26-án szülészeti végül 1797. augusztus 1-én orvosdoktori oklevelet szerzett. Karrierje elején két évig Kőszeg tiszti főorvosa, majd 1799-től a pesti egyetem sebészet és szülészet helyettes tanára, 1803. november 1-től a gyakorlati sebészet rendes tanára volt. Napóleon seregeinek 1809-es betörésekor a Győrben vereséget szenvedett nemesi fölkelők kórházainak főorvosaként, később a pesti sebészeti kórház igazgatójaként dolgozott. Számos tankönyvet és cikket írt latinul és németül. Itthon és német földön  híres  ember lett. Érdemeiért I. Ferenc király Bécsben 1812 szeptember 5-én nejével Wehner Erzsébettel (1789-1837.dec.13.†) és három gyermekével, Rudolffal, Annával és Alojziával nemesi címerlevél és ehrenbergi előnév adományban részesítette.[8] 1825-ben királyi tanácsos lett, a Lipót-rend vitéze címmel is kitüntették.

 
 Eötvös József és Trefort Ágoston

 Rosti Pál

Elsőszülöttjük, Anna (Pest,1801.jún.2.–Pest,1843.júl.5.†) párja barkóczi Rosty Albert (Sopron,1779.dec.10.–Pest,1847.nov.4.†) több vármegye táblabírája neje.[9] Gyermekeik jeles magyarok házastársai lettek.
Rosty Ágnes (Pest,1825.szept.21.– Iharos,1913.máj.9.†) férje br. Eötvös József (Buda,1813.szept.3. –Pest,1871.febr.2.†) író, MTA tag, ogy. követ, 1848-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1861-1868 között országgyűlési képviselő.
Rosty Ilona (Pest,1826.dec.9.–Pest,1870.febr.21.†) élete párja Trefort Ágoston (Homonna, 1817.febr.6.–Bp.,1888.aug.22.†) volt. 1848. április 28. és szeptember 28. között Klauzál Gábor mellett a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium ügykezelést vezető államtitkára volt. Gr. Franz Philipp Lamberg  pesti nép általi felkoncolásakor lemondott, családjával Bécsbe majd Münchenbe menekült. Már 1850-ben hazatért és neje hozományul kapott békési csabacsűdi jószágán gazdálkodott. 1861-ben képviselővé választották. Amikor sógora br. Eötvös József 1871-ben meghalt, neki ajánlották fel a vallás- és közoktatási miniszterséget, 1872-ben lett a tárca vezetője 16 éven át, haláláig.[10]
Rosty Anna (Pest,1828.márc.6.–Bécs,1927.febr.25.†) író-költő, párja gr. Amadei Rudolf (Bécs,1814.ápr.17.–Bécs,1898.márc.27.†) cs. és kir. udvari tanácsos, 1874-ben nyugalmazott bukovinai tartományfőnök.
Rosti Pál (Pest,1830.nov.22.–Dunapentele,1874.dec.7.†) földrajztudós, néprajzos, fotós, nőtlen maradt.[11]

 
 Novák Antal

Rudolfunk húga, Lujza Alojzia (Pest,1804.máj.9.–1888†) férje, az örmény eredetű famíliából való szentmiklósi Novák Antal (Pest,1797–Gyula,1843.máj.19.†) jogot végzett Pesten, 1827-től dolgozott Gyulán. Az 1832/36. évi pozsonyi diétán Békés vármegye követe, 1837-1843 között első alispánja, a gyulai Kaszinó elnöke volt.[12]

Megismervén az Eckstein-család és rokonság tanult és jó poziciókba került tagjait, ismerjük meg alaposabban Rudolfot is, akit az 1830-1840-es években magyarosan Rezsőnek hívtak. Életét az 1848/49. évi országgyűlési almanachban jómagunk foglaltuk össze.[13] 

 
  A pesti piarista rendház és iskola

Ő is a pesti piarista gimnáziumba járta ki, 1811 és 1817 között az I-VII.osztályt, majd a pesti egyetemen jogot tanult és a kötelező gyakorlat (jurátusság) elvégzése után 1826. március 2-án ügyvédi vizsgát tett. Pest vármegyei tisztviselői pályája 1825 október 5-én tiszteletbeli jegyzőként kezdődött. 1829. január 7-én fizetés nélküli aljegyző, 1831. március 3-án rendszeres (fizetett) jegyző lett. A tisztviselő választásokon 1834. december. 1-én váci járási alszolgabíró lett, ahol 1836. november 3-án és 1841. május  4-én újra nyert. 1845. május 6-án 3 évre a pilisi járásban tették főszolgabíróvá. 1841-ig Pécelen élt és birtokolt, később a Budai Várba költözött. Ide tartozott székhelyként Szentendre is, amely választási kerületi központ lett és itt 1848. április 25-én ellenjelölt nélkül népképviselőjévé választották. Mandátumát a ház észrevétel nélkül igazolta. Delegációba, bizottságba sem sorolással, sem választással nem került. Hónapokig részt vett a szavazásokon, többször hozzá is szólt a vitákhoz.  

 
 Nyári Pál

Október elején az Országos Honvédelmi Bizottmány kormánybiztosként megbízta a Csepel- sziget katonai védelmének élelmezésével. Ez a ráckevei járás területe volt, ahová Budafok és Tétény is tartozott és népképviselője a forradalmár Nyáry Pál (Nyáregyháza, 1805.febr.27. – 1871.ápr.21., Pest) volt.  Eckstein azonban 1849 januárjában az ország „vezérmegyénének” szinte teljes tisztikarával hűséget esküdött Windisch-Grätznek és buzgón végrehajtották utasításait. Ez a kollektív és nyílt árulás a szabadságért és alkotmányért harcoló magyar parlamenttel szemben Kossuth szerint a nemzet közbotránkozását váltotta ki.

A Haynau-féle katonai kormányzat idején Pest vármegye bagi járásában lett főszolgabíró. 1850. január 18-án br. Karl vol Geringer (Nagyszeben,1806–Haeersdorf,1889.szerp.24.†császári helytartó és polgári biztos áthelyezte a tolnai kerületi főispánság  előadójának. Alig járta meg Tolnát, felettesei Baranyában küldték, ahol 1851. február 21-től kerek egy hónapig megyefőnök volt. Innen Fejér vármegye ideiglenes kormánybiztosává kapott kinevezést. Az uralkodó rendeletével 1854. február 23-én Bécsbe került és Alexander Bach Belügyminisztériumában osztálytanácsosként szolgálta a császár abszolutisztikus uralmát.




 Eckstein Rudolf osztálytanácsosi kinevezése (1854)...  ...és udvari tanácsosi előléptetése (1864)

1860-ban a magyar alkotmányt részben helyreállító Októberi Diploma kiadása után a visszaállított Magyar Udvari Kancellária titkára, 1864. július 30-tól előadó tanácsosa lett, évi 4200 osztrák értékű forint fizetést élvezett, és egy Bankgasse-i palotában kapott szolgálati lakást.

 
  Eckstein Rudolf nyugdíjazása (1867)
 

 Eckstein Rudolf gyászhíre (1874)

1867-ben a kiegyezéssel, és a pesti magyar kormány hatalomra jutásával a bécsi hivatal megszűnt, Ecksteint 40 évi szolgálatát beszámítva  teljes fizetéssel nyugdíjazták. Nem tért vissza Magyarországra, hanem az előkelő Schottenring 2.sz. házába költözött. Halálhírét a Wiener Zeitung alapján a Vasárnapi Újság 1874. május 3-án közölte, de német gyászjelentése is fennmaradt.[14] Első feleségéről Augusz Alojziáról vagy Lujzáról annyi tudunk, hogy az osztrák báró Augusz Antallal (1807-1878†) édestestvérek voltak A mormon anyakönyvi adatbázis szerint egy lányuk született, Zsófia Erzsébet Antónia Franciska (Pest-Buda, 1832.ápr.26.), őt az apát ekkor Pest vármegye jegyzőjének nevezik. Az Augusz-családból Antal tolnai és szekszárdi postamester 1823. december 11-én nemességet és magurai előnevet, 1853-ban osztrák báróságot  kapott. Midőn neje nemes Schwab Klára Szekszárdon, 1850. augusztus 18-án megszülte Anna Ilona Klára gyermeküket, Tolna, Baranya és Somogy vármegyék főispánjának, majd Budán, a Helytartótanács épületében 1854. szeptember 24-én világra hozta Antal János Sándor névre keresztelt fiukat, őt bárónak, a vezető testület alelnökének, és a Szent István-rend lovagjának aposztrofálták. Ferenc József Schönbrunnban, 1875. október 5-én magyar báróvá emelte. 1878. szeptember 8-án Szekszárdon hunyt el.[15]  


 Az ehrenbergi Eckstein-család leszármazási táblája

 
 Eckstein Rudolf gyászjelentése
Eckstein Rudolf  bécsi  gyászjelentése a gyászoló rokonok között megnevezi özvegyét Gottesleben Magdalénát  továbbá sógorait, Trefort Ágoston kultuszminisztert és br. Eötvös Lóránd pesti professzort is.[16]

Több, mint másfél évtizedes bécsi császári szolgálata alatt sokszor közvetíthetett magyarországi tisztviselők, politikusok és hivatalnokok ügyeiben  és érdekében, így a békességet szolgálhatta.

 


dr. Pálmány Béla
történész
az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője
a Klauzál Gábor Társaság tagja

2023. április

(A képeket és az újságcikkeket összeválogatta illetve a családfát készítette: Hódi Szabolcs)

Megjegyzések:

[1] Pálmány Béla szerk. Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja Magyar Országgyűlés Budapest, 2002. A melléklet: 1217-1243.old.-
[2] Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895 • FamilySearch
[3] János Eckstein de Ehrenberg (1761 - 1812) - Genealogy (geni.com)  - (Hazai és Külföldi Tudósítások  1812. I. évf. 49. A világhálón éppen 1811. II. félévtől 1813 II. félévéig hiányzik)  
[4] Ferenc: Slovakia Church and Synagogue Books, 1592-1935 • FamilySearch.
[5] Országos Széchényi Könyvtár Gyászjelentés Gyűjtemény  https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/20.500.12346/301274/4313164_00664_mormon.jpg?sequence=4&isAllowed=y
[6] Pálmány Béla: Reformkori ogy. tört. alman. 1670. old
[7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Eckstein_Ferenc
[8] Illésy János – Pettkó Béla A Királyi Könyvek.  Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, Czímer, előnév és honosság adományozásoknak. 156-1867. Bp. 1895 LXIII. k. 435.
[9] A Rosti család gyászjelentéseiben i-vel  írta a nevét, a szakirodalom az y-t használja.
[10] Élete jól ismert. Mann Miklós: Trefort Ágoston élete és működése Bp. 1982. Csorba Csaba kiadta Önéletírását (Sátoraljaújhely, 1991), Urbán Aladár professzor összefoglalta életét az 1848/49-es országgyűlési almanachban 925-928.
[11]  OSZK Gyászjelentés Gyűjtemény  https://hu.wikipedia.org/wiki/Rosty_Pál_(földrajztudós)
[12] Pálmány Béla: Refkori ogy.tört. alman 1054-1055. old
[13] Pálmány Béla: Refkori ogy.tört. alman  221-222. old.
[14] OSZK Gyászjelentés Gyűjtemény
[15] Kir. Könyvek LXIV. 942  LXVIII. 451.old
[16] OSZK Gyászjelentés Gyűjtemény


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)