 |
 |
Klauzál Gábor kistétényi kertje
Értékes, helytörténeti jelentőséggel is bíró nyomtatványmásolatot kaptunk Sándor Tibor muzeológustól, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének vezetőjétől.
A bibliotéka kisnyomtatvány-tárából, annak rendezése során kihalászott Klauzál-relikvia gyűjteménybe kerülésének dátuma ismeretlen, valamely aukción vásárolhatta meg a főváros legnagyobb közművelődési intézménye.
A hirdetésről ekként számolt be a Vasárnapi Újság 1858. október 24-én (1):
| Pest vidékén ismét egy kertészeti vállalat nyittatott meg a közönség számára, ez pedig Klauzál Gábor kis-tétényi kertje, mellyre különös előnyeinél fogva a „Kerti gazdaság” lap jó eleve figyelmeztette már a közönséget. – Ez új vállalatot kezelő kertészeink, Graeger Hermannak tartalomdús lajstromát, a gyümölcsfák és rózsák árjegyzékét, olvassuk most a „Kerti gazdaság” lap 43-ik számában egész terjedelmében, és ítélve erről és arról, a mit e vállalatról eddig is hallottunk, hajlandók vagyunk hinni, hogy a napról napra növekedő kertészeti hajlam Klauzál Gábor úr kis-tétényi kertjében szilárd támaszra s biztos és olcsó beszerzési forrásra találand. – A „Kerti gazdasági” lapban közölt jegyzékben megnevezve látunk 36 faj őszi- és 13 faj sárga-baraczk fácskát, darabját 24–36 krjával, cseresznye és meggyet 40 válfajban 18–21 krral, dió 18, mandola 15 krral, rózsákat 358 válfajban, darabját 21–45 krral stb. árositva. – A begöngyölgetésért igen mérsékelt árakat határoz a kezelőkertész, és kéri azt, úgy mint a megrendelt növények árát Liedemann J. F. nagykereskedőúrnak (mázsa-utcza) Pestre czimzett és bérmentett megrendelő levelekben beküldeni. |
A Klauzál Gábor által 1858-ban létesített faiskola az alapító 1866-ban bekövetkezett halála után is tovább működött. Klauzál fontos szerepet töltött be a gyümölcstermesztés helyi elterjesztésében, felismerte, hogy a helyi talaj kiválóan alkalmas a csonthéjasok termesztésére és az itt termett gyümölcsök zamata is szinte egyedülálló. (2) A kistétényi elöljáróság a község rossz anyagi helyzetére hivatkozva kérte a Klauzál Gábor által létesített faiskola megszüntetését, melyet a biai járás főszolgabírója a 6211/306. számú magyar királyi miniszteri leirat alapján engedélyezett. Így a faiskolát 1906-ban bezárták. (3)
Helyén alakult meg 1949-ben a Kertészeti Kutató Intézet (az 1975-ös zöldségtermesztési és nemesítési osztály leválása majd az 1983-as szerkezeti átalakulást követő új nevén: Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat (most kht.). A szétaprózódásokat követően, amikor is Ceglédre, Érdre, Fertődre és Újfehértóra helyeződött át a gyümölcs-szekció, Budatétényben már csak kizárólag új virágfajták és vetőmagok nemesítésével és magtermesztésével foglalkoznak, körülvéve magukat a 70-es években fénykorát élő, Európa akkortájt harmadik legnagyobb, nemzetközileg is elismert, majd hathektárnyi területen elterülő, közel 3200 fajtát számláló rózsakertjével, közismert nevén a Budatétényi Rozáriummal (de ez már egy másik, sokkal szomorúbb történet)...
Források:
(1) Vasárnapi Ujság – Pest, október 24-én 1858 43-ik szám – Ötödik évfolyam – TÁRHÁZ – Ipar, gazdaság, kereskedés.
(2) Tétény–Promontor Budapest XXII. kerületének története (szerkesztette Joó Ernő és Tóth Gábor, 1988)
(3) Kincses Katalin: Kistétény–Budatétény története
Hódi Szabolcs – 2006. augusztus
A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.
