Klauzál Gábor és kortársai I.
Adalékok egy temetői séta stációihoz…

Holtak városa a temető. Minden temető egyben, az élők helyi közösségének önmagáról kiállított bizonyítványa is. Akik halottaikat nem tartják tiszteletben, emléküket nem becsülik, nyughelyüket nem ápolják, maguk sem érdemelnek életükben tiszteletet, megbecsülést, gondoskodást.

Többen csak kegyeletből járják a temetőket, felkeresvén őseik, szeretteik, barátaik sírját, ha még azok valahol fellelhetőek. Ha már nem, akkor legfeljebb marad a temetői Nagykereszt, vagy a teljes feledés…

Kevesek fordulnak a megismerés, a tanulás vágyával szívükben temetőink felé. Pedig – ahogy Eötvös Károly állítja – „Sokat lehet tanulni a temetőben. Sok kincset lehet ott gyűjteni. Gondolatok és érzések kincsét, ábrándokat és sejtéseket, tanulságokat és erényt. Csak bűnt és gonosz indulatot nem lehet. Tiltja ezt az enyészet.”[5] Valóban, a temető nyitott könyv, csak meg kell tanulni kellő alázattal olvasni belőle…

A Klauzál Gábor Társaság – névadója halálának 150. évfordulójára megnyitott „Emlékév” keretében – kegyeleti sétát szervezett 2016. szeptember 24-ére a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, melynek során elsősorban azon kortársak síremlékeit szándékoztak felkeresni, akik az egykori Hazafi személyéhez, életéhez, munkásságához valamilyen módon kötődtek. Az utókor szerencséjére, az itt lévő síremlékeik számossága még oly jelentős, hogy egy időben és térben is ésszerű nagyságú séta, valamennyiük felkeresését nem teszi lehetővé. A megtervezett útvonal végül 3,2 km hosszúságúra és 3,5 óra időtartamúra sikeredett.

A séta vezetője	Pulszky sírjánál	Vörösmarty sírjánál	Csengery síremléke előtt

Az érdeklődők a megjelölt a szombati napon a temető főbejáratánál gyülekeztek, majd a szépszámú csoport – kellemes, kissé szeles, de napsütéses időben – reggel 9 órakor indult útjára a jobb oldali falsírboltok irányába…   

Mielőtt az általunk keresett első síremlékhez értünk volna, rövid bepillantást tettünk a temető történetébe, ami az elmúlt több mint másfél évszázad történelmi változásainak is hű lenyomata. Pest városa a török kiűzése után létesült és idő közben elszaporodott, majd a város terjeszkedésének és hosszabb távú fejlesztésének gátját képező, kisebb templomkert-beli, illetve egyéb közösségi temetkezési sírkertek[6] kiváltására, hosszabb távú megoldásokat keresett. Ezek egyik törekvéseként jött létre 1790-ben Pest város első központi temetője, az ún. Váczi úti temető.[7] A rohamosan fejlődő város részére ez a temetőterület sem mutatkozott elégségesnek, így 1847-ben Pest városa, temetkezési célokra új területet jelölt ki a Kerepes felé menő út mellett. Ebben a temetőben az első, hivatalos temetéseket 1849. április 1-jével kezdték meg.

A temetőt a város 1885-ben dísztemetővé nyilvánította és tehermentesítésére megnyitották a mai rákoskeresztúri Köztemetőt.

A jobb oldali falsírboltok előtti út (1960k)	Vörösmarty Mihály  síremléke (1960k)	A Batthyány mauzóleum (1960k)

A temető rendezésére, a jelesebb halottak csoportosítására, díszparcellák, díszsorok létrehozására folyamatosan készültek tervek és ezeknek megfelelően rendszeresek voltak a temetőn belüli áttemetések is. Mindeközben folyamatos volt a temető parkosítása is.

A második világháború utáni politikai hatalom, a korábbi korok számos történelmi nagyságának, a hazai nemesség és polgárság színe-javának hamvait őrző temetőt – „a múltat végképp eltörölni”-jegyében – 1952-ben lezáratta és megkezdte annak felszámolását. Szerencsére a folyamat lassú és nehézkes volt, míg újabb „koncepció”-váltással, a Fővárosi Tanács VB Nemzeti Pantheonná nyilvánította a sírkertet. Ez lényegében csak a temető megmaradását eredményezte, de értékeinek fenntartását, védelmét nem biztosította. Megindult a temető munkásmozgalmasítása is.

Az 1989-1990. évi politikai kurzusváltás – néhány eredménytől eltekintve – sem hozott lényegi változást, sőt, a pénzéhségből adódóan újonnan megindult köztemetések folyamatosan rombolják mindazt, amit az elmúlt több mint másfél évszázadból, még hagyatékunknak tudhatunk…

A temető jobb oldali falsírboltjainak sorában nyugszik cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (1814-1897) politikus, régész, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, végül másodelnöke, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.[8]

Az 1848. március 15-ei pesti forradalom kirobbanását követően március 17-től – Klauzállal Gáborral, Nyáry Pállal és Rottenbiller Lipóttal – a nemzetőrség megszervezésén dolgozik.

Március 23-tól Pesten, Szemere Bertalannal együtt, a Klauzál Gábor elnökletével működő Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság tagja.[9]

Tőle nem messze, borostyánnal benőtt síremlék alatt található károlypatyi és vasvári Károlyi István (1794-1863) ügyvéd, nyomdatulajdonos, könyvkiadó, író, költő, publicista.[10] Trattner Mátyás nyomdász leányát 1824-ben vette feleségül, majd 1827-től Trattner-Károlyi néven vezette a nyomdáját.

Károlyi István partéja	Károlyi István  síremléke

Kora egyik vezető nyomdája volt, számos író és költő művét jelentette meg. Itt adták ki többek között Széchenyi István több művét, Fényes Elek Magyarországról szóló statisztikai és topográfiai leírását, az Auróra Almanachot, de számos kalendáriumot, kisnyomtatványt, plakátot is készítettek. A Trattner-Károlyi kiadó jelentette meg az egyes országgyűlési ülésszakok törvénycikkelyeit is.

Ebben a pesti nyomdában készült Birányi Ákos: Pesti forradalom c., 1848-ban megjelent munkája is, amelyik a forradalom első öt napjának – a szemtanú hitelességével való – pontos leírása, benne Klauzál Gábor feledhetetlen érdemeivel.

	Vörösmarty Mihály	Vörösmarty Mihály síremléke	Vörösmarty Mihály partéja

Az egykori temetőiroda épületét és a II. kaput elhagyva találjuk Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító publicista, nyelvész, az 1832-es helyesírási szótár szerkesztője, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság egyik megalapítója, a Nemzeti Kör elnöke[11] síremlékét.

Amikor Vörösmartyt apja 1816. őszén Pestre vitte tanulni, akkor az 1816/1817. tanévben a piaristák gimnáziumának 6. osztályába járva, iskolatársak voltak Klauzál Gáborral. Erről később, az Újság című lap így emlékezett meg: „Abban az esztendőben, mikor Vörösmarty a pesti piaristákhoz járt, az ötödik osztály tanulója volt Klauzál Gábor (első eminens volt nyolcvanöt osztálytársa közt) s a negyedik osztályba járt Schedl Franciscus (a későbbi Toldy Ferenc), ki a 31-ik eminens volt 88 tanulótársa közt.”[12]

Az első népképviseleti országgyűlésen Klauzál Gábor képviselőtársa. Az általa írt Szózat c. költeményét énekelve helyezték Klauzál hűlt tetemét sírjába Szegeden 1866. augusztus 6-án, valamint ugyanott, az augusztus 14-ei gyászmiséjét követő megemlékezésen, annak első és második versszakát énekelte a gyászoló közönség. [Gerenday, 1858.][13]

Néhány lépésnyire tőle, az út bal oldalán, egy kis szigetecskén, árnyas fák alatt áll Arany János (1817-1882) – „a ballada Shakespeare-je”, „a szalontai nótárius” – költő, író, esztéta, irodalomtörténész, dal- és zeneszerző, muzsikus, népdalgyűjtő, vándorszínész, honvéd nemzetőr, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, majd főtitkára, a Kisfaludy Társaság igazgatója[14] síremléke.

Barátja, Petőfi Sándor pesti szobrának avatásán, 1882. október 15-én erősen megfázott és az ezt követő tüdőgyulladásban október 22-én déli 12 órakor elhunyt. Temetése október 24-én du. 3 órakor kezdődött a Kerepesi úti temetőben. Síremléke köré később, a Margitszigetről hozott tölgyfacsemetéket ültettek.

A Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló bronz szobrát – mely Stróbl Alajos alkotása és mellékalakjai: Toldi Miklós, valamint Rozgonyi Piroska[16] – 1893. tavaszán leplezték le. [Stróbl Alajos és Kalina Mór, 1885.]

Visszatérve a jobb oldali falsírboltokhoz, utunkat folytatva kéméndi Szalay László (1813-1864) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, jogtudós, politikai közíró, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és titkára, a Kisfaludy Társaság tagja[17] síremlékéhez érünk el, aki 1844-től az első Pesti Hírlap szerkesztője is volt.

Szalay László	Szalay László partéja	Szalay László síremléke

A Büntető törvénykönyvet kidolgozó 1840. évi országos választmány – melynek Klauzál Gábor is tagja – jegyzőjeként, részt vett a javaslat elkészítésében és szerkesztésében, a haladó eljárásjogi tervezetek kidolgozásában.

A Batthyány-kormány időszakában, Deák Ferenc minisztériumában a kodifikációs osztály vezetője. [Gerenday, 1865.]

A jobb oldali falsírboltok Fiumei út menti szakaszának vége felé érjük el Bugát Pál (1793-1865) orvos, egyetemi tanár, műfordító, nyelvész, a Természettudományi Társaság megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja[18] sírját.

Bugát Pál	Bugát Pál partéja	Bugát Pál síremléke	Bugát Pál bronz portréja

Ő volt az első, aki hazai egyetemen, magyar nyelven adott elő orvostudományt. Klauzál Gábor minisztersége alatt, az 1848. nyarán-őszén pusztító országos kolerajárvány során szerzett tapasztalatai alapján, októberben az Orvosi Tárban „A cholera megérkezett Buda-Pestre” címmel írt helyzetelemzést. Később a Honvédelmi Bizottmány Magyarország főorvosának nevezte ki. [Csontos László-Hoffer Miklós, 1966.]

A jobb oldali falsírboltok első töréspontját adó Ganz-mauzóleummal szembeni köröndön áll Csengery Antal (1822-1880) közgazdász, író, műfordító, publicista, az első Pesti Hírlap főszerkesztője, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke, a Kisfaludy Társaság tagja[19] síremléke.

Csengery Antal	Csengery Antal partéja	Csengery Antal síremléke

A Pesti Hírlapot – annak főszerkesztőjeként – 1848-ban a Batthyány-kormány politikájának szolgálatába állította, támogatva törekvéseiket, annak közlönyévé tette.

Deák Ferenc egyik bizalmasa, aki részt vett a kiegyezés előkészítésében is. Klauzál Gábor képviselőtársa, akivel több bizottságban, választmányban és delegációban dolgoztak együtt.

A Salgótarjáni út menti jobb oldali falsírboltok elején található Rottenbiller Lipót (1806-1870) ügyvéd, az Iparbank és Takarékpénztár megalapítójának sírja.[20] Pest első alpolgármestere 1843-tól, majd háromszor főpolgármestere, első alkalommal 1848-ban, amikor a város vezetése a forradalom mellé állt.

Rottenbiller Lipót	Rottenbiller Lipót partéja	Rottenbiller Lipót síremléke	Rottenbiller Lipót bronz portréja

A forradalom első napján, 1848. március 15-én – amikor Pest város tanácsa aláírta és a város pecsétjével hitelesítette a 12 pontot –, lelkesítő szónoklatot intézett a városházánál egybegyűlt néphez. Ezt követően Klauzál Gáborral és Nyáry Pállal együtt indult Budára, a helytartótanácsba.

A még ezen a napon megalakuló Pest városi Rendre Ügyelő Választmány (közismertebb nevén: Közcsendi Bizottmány) – melynek tagjai között ott van Klauzál Gábor is – elnöke lesz.

Március 17-étől Klauzál Gáborral, Nyáry Pállal és Pulszky Ferenccel együtt, a nemzetőrség szervezésén dolgozik.     

Jelenlegi állapotát tekintve, ez a sírhely egyben nemzeti kegyeletünkre mondott vádbeszéd is, hiszen a kopasz téglafalon lévő, egykor felmázolt fehér nyíl mutatta táblán és a rajta lévő bronz domborművön kívül, nem sok minden emlékeztet arra, hogy itt egy jeles történelmi személyiségünk várja a feltámadást…

Jobb oldali falsírboltok útja a Salgótarjáni út mentén

Amennyiben sétánk idő-korlátait feloldanánk, úgy a jobb oldali falsírboltok mentén további, Klauzál Gáborhoz kötődő személyek nyughelyeit látogathatnánk meg. Kik is ők? 

Ahogy haladunk a temető keleti sarka felé, egyre nehezebb a tájékozódás, ugyanis a buján terjeszkedő növényzet által takart, romos, elhanyagolt, hiányzó síremlékek között, avatott szem és kellő elszántság kell ahhoz, hogy a látogató kitartással keressen és ne adja fel a sokszor reménytelennek tűnő kutatást.

A Salgótarjáni út felőli oldal falsírboltjainak sorában – a 40. parcella közepét elhagyva – találjuk ehrenbergi Eckstein Frigyes (1803-1859) orvos, egyetemi tanár, dékán, az Orvosegylet elnökének nyughelyét.[21]

Eckstein Frigyes	Eckstein Frigyes partéja	Eckstein Frigyes  síremléke

Klauzál Gábor minisztériumának egészségügyi osztályán egészségi tanácsnok, a közegészségügyi intézmények (kórházak) ügyei tartoznak hozzá.

Klauzál felhatalmazásával, 1848. május 24-én – Tormay Károly miniszteri tanácsossal és Plósz Lajos pesti orvossal együtt – a Havasalföldre küldték ki, hogy az ott már megjelent kolerajárványt tanulmányozzák.

Sauer Ignác mellett tagja volt a Polya József elnökségével, 1848. október 27-ével megalakult, kolera elleni védekezést irányító háromtagú bizottságnak.

A temető IV. kapuja utáni szakaszon – a 48/2. parcella magasságában nyugszik váradi Polya József (1802-1873) orvos, járványügyi szakember, a Szent Rókus Kórház igazgató főorvosa, mezőgazdász, kertész, pomológus, grafikus, illusztrátor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[22]

Polya József	Polya József partéja	Polya József  síremléke

Mint az 1831. évi hazai országos kolerajárvány idején kellő tapasztalatokat szerző, illetve eredményes orvosi munkát végző szakember szolgálatait – az 1848. nyarán fenyegető kolerajárvány idején is – a kormány is igénybe vette. Később, az október 27-én felálló háromtagú Országos Kolera Bizottmány elnökének nevezték ki. 

Tovább haladva, elérjük a jobb oldali falsírboltok következő töréspontját jelentő Thalmayer-mauzóleumot.[23] A Thalmayer család egykori mauzóleumát 1926-ban csontházzá alakították át. Jelenleg 700 csontfülke található benne.[24]

Az egykori Thalmayer mauzóleum, ma csontkamra…	… ahol nem csak a csontok enyésznek	Csontfülkék	Temetettek	Csontfülkék

Utunkat északi irányba folytatva, elsőként árkosi Benkő Dániel (1799-1883) mezőgazdász, tanár, uradalmi főfelügyelő, mezőgazdasági szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának sírját érjük el.[25]

árkosi Benkő-család nemesi címere	Benkő Dániel partéja	Benkő Dániel síremléke

Klauzál Imre (1799-1847) – Klauzál Gábor testvére – 1838-ban, a rohonci gazdasági tanintézetet szervezte, ahová az akkor már jó nevű szakembert magával vitte tanárnak. Később társszerzője lett a Korizmics László-Benkő Dániel-Mórocz István: A mezei gazdaság könyve (Pest, 1855.) c. hatkötetes könyvnek, melyben az átvett, idegen nyelvű anyag fordításán túl, azt jelentősen kibővítve, az okszerű gazdálkodás alapelveinek hazai viszonyok közötti alkalmazási kérdéseit tárgyalják. Koruknak egyik legsikeresebb mezőgazdasági szakkönyvét alkották meg.

Tovább haladva még mindig a jobb oldali falsírok mentén, az 54/1. parcella magasságában két kiváló orvos sírja van egymáshoz közel.

Az első Fromm Pál (1812-1899) főorvosé, aki 1848-1849-ben a kolerajárvány elleni küzdelem egyik vezetője volt.[26]

Fromm Pál	Fromm Pál partéja	Fromm Pál síremléke

Korábban Sauer Ignác professzor klinikáján tanársegéd, majd szolgálatait önként ajánlja fel a Batthyány-kormánynak. Klauzál Gábor minisztériumának egészségügyi osztályán 1848. május 4-től lett fogalmazó. Kiváló orvos, aki elveihez, orvosi esküjéhez minden körülmények között szigorúan ragaszkodott.

A másik Poór Imre (1823-1897) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanáré, aki 1848-ban honvédnak állt, később szakíró és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[27]

Poór Imre	Poór Imre partéja	Poór Imre síremléke

Akadémiai székfoglaló értekezésében 1864-ben így emlékezik meg Klauzál Gáborról: „Érdemleges hazánkfia Klauzál Gábor úr javaslatára magam is több ízben magva és héjával együtt főtt czitromot (mindennap egyet) etettem meg idült váltólázas több betegemmel: e betegek mindannyiszor felgyógyultak 8-14 czitrom kifőzött nedvének elköltése után. A gyógyerő a czitromban ugyanaz, a mi a keserű mandolában, t. i. a czitrommagban szintén kéksav (acidum hydrocyanicum) rejlik.”[28]

Útban Szabó József sírjához...

Klauzál Gábor orvosa, akit Kalocsán a Szabó-házban lévő betegágyánál, az utolsó napokban két alkalommal is felkeres, hogy rajta segíteni próbáljon.

Klauzál Gáborné, Schmidt Emma orvosaként, az asszony gyógykezeléséről is gondoskodott élete utolsó szakaszában...[29]

Sétaútvonalunktól és a jobb oldali falsírboltoktól is kissé félreeső helyen, Eckstein doktor síremléke után érdemes még befordulnunk a bozótos 48/1. parcellába, ugyanis annak északi oldalában található szentmiklósi Szabó József (1822-1894) geológus, bányamérnök, mineralógus, utazó, akadémiai, majd egyetemi tanár, tankönyvszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának sírja.[30]

Szabó József partéja	Szabó József eredeti síremléke (1960k)	Szabó József síremléke	Szabó József mellszobra...	...hátoldalán a figyelmeztetéssel!

A szabadságharc idején pestkerületi salétrom-főfelügyelőként a szabadságharc puskaporgyártását segítette. A hazai geológus-iskola megteremtője.

Schmidt Emma révén, rokonságban áll Klauzál Gáborral. Testvére az a Szabó Mihály, akinek kalocsai házában 1866. augusztus 3-án Klauzál Gábor elhalálozott. [Eredeti síremléke: Szécsi Antal, 1897.]

A buja növényzet...	...zavartalanul tenyészik

(A képeket készítette: Kecskeméti Tibor, Bartos Mihály és Hódi Szabolcs, a képeket az íráshoz összevállogatta: Bartos Mihály és Hódi Szabolcs)

A temetői sétáról szóló írás folytatásai: