 |
 |
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 1.
2009. április 24-25-e között immáron negyedik alkalommal jelentkeztünk az egyesületünk éves rendezvénynaptárában fő programunkként kitüntetett Klauzál Napok Tétényben rendezvénysorozatunkkal.
A 2004-ben útjára bocsátott Klauzál Napok Tétényben programunk megnyitójával idén rendhagyó módon kiléptünk szűkebb pátriánk Budafok-Tétény „falai” közül, s régi elképzelésünk megvalósításaként: egyesületi névadónk Klauzál Gábor egykori születésének helyszínén, a nyitóprogramunkat befogadó Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalában kezdtük el kétnapos rendezvénysorozatunkat.
 |
Elöljáróban még meghallgathattuk a szerző Szilágyi Sándor (1827-99†) történész művéhez írt bevezetőjét:
| „Nem kívánok többet írni, mint az elsőhöz. 30 hosszú év telt el, Európa csendét mi sem zavarta s már-már megerősödni látszék a rendszer, mellyel a fejedelmek a forradalmi orkánokat aiolosi kezekkel féken akarták tartani, és ím e férfiak, kik csendes házi körökben titokban működének ez orkán előhozatalára a békés tűzhely vagy lassú cselekvények teréről fölléptek. Kitört a vihar, felkorbácsolá a békét, s árjával egy világrészt ráza meg. Ezen emberek életrajzát mozaiktáblának tekinthetni, külön-külön egy-egy kavics, s összerakva egy egészet képez. Életük folyama a mű, vélt küzd homokra kiáltat, míg új előttünk. Láttuk a bölcsőt, mely őket ringatá, hatalmat, melyre művök lépteté, s ennek kora sírját. Tényeik utóhangjai most is zúgnak füleinkben. (Azért nem az eredetit olvasom fel, hanem a fénymásolatot, mert ebben húztam.) Elnézést kérek, a füzetke amit átnyújtok, bár sok gonddal, sok adat után hiteles emberek közleményei nyomán készült, nem egész, legalább nem olyan egész, milyennek óhajtanám. Ha le is tűntek ők a cselekvények teréről, s tárgyai lettek a históriának, mik időkörülmények s míg titokban lévő adatok napfényre jötte részint nem lesznek kedvezőbbek, részint nem nyújtanak bővebb anyagot, a bírálgatás, jellemzés nem sokkal több a setétben tapogatózásnál.” |
A könyv Hadfiak – Dictator – Hadseregvezérek – Hadügyministerek – Tábornokok – Törzstisztek – Pléhgallérosok – Polgári rend – Batthyány-ministerium – Honvédelmi Bizottmány – Szemere-ministerium – Főrendek – Parlament – Képviselők Erdélyből – Hivatalnokok – Jurnalisták tagolású fejezetei Klauzál Gábor minisztert ismertető Batthyány-ministerium szemelvénye 254. oldali jellemrajza:
|
KLAUZÁL G.
Egyike volt a legbecsületesebb magyar embereknek. Isten, király, haza volt ministerkorában is devise (1), s a teendők eligazítását ezekre is bizá. Róla írta egy charivari (2): Ministeri székben ül és pauzál (3) Egész pietással (4) az áldott Klauzál. A márcziusi napokban kezdetben a pesti választmány tagja volt, földmívelés- és iparministerré neveztetett ki, s mivel a postaügy is keze alatt állt, az ellenzéki lapok rendesen „postaminister”nek nevezték. S valóban ezek visszaéléseit soha sem tudta rendezni. Így történt hogy a népelem előfizetői – különben saját örömükre – előbb kaptak Kossuthlapot vagy Pesti Hírlapot, mint mire vártak. A parlamenti üléseken ritkán szónokolt, akkor is röviden s velősen. Kitűnőbb, jelentékenyebb beszéde, ollyan millyeket azelőtt szokott, egy sem volt. A forradalomban mi része sem volt. Rendesen Deákkal szavazott. |
Megjegyzések:
|
Pauzál Klauzál.
Ismételte meg felolvasása után az idézett charivarit Ráday Mihály, e két szóba sűrítve Klauzál számára leginkább megismert eszenciáját. Nyugodt polgári életet élt, nem véletlenül nem vett részt a forradalomban. Megérezve a történelem szelét, visszavonult a történések egyénisége számára már nem felvállalható fegyveres harcokba torkolló fordulata előtt…
A Budapesti Városvédő Egyesületnek megalapításától kezdve egyik célkitűzése Podmaniczky Frigyes (1824-1907†) népszerűsítése, emlékének ápolása. Látva azt a 32 évet amit a lokálpatriotizmus felélesztője a Fővárosi Közmunkák Tanácsa élén (1873-1905 között volt a szervezet alelnöke) töltött, elgondolkodtató – teszi fel a kérdést Ráday Mihály: Ki tudott még (az uralkodókat leszámítva) ilyen huzamosan, közmegelégedésre (!) vezető pozícióban megmaradni?
Klauzál e kevesek közé tartozott. Nem véletlen, hogy ami ebben az országban nem túl sokszor fordul elő, ily hosszú ideig megmaradt becsben – zárta megnyitóját Ráday Mihály.
 |
Dobos Károly előadása bevezetőjében – továbbfűzve Ráday Mihály zárszavát – megerősítette az előtte szóló Klauzál Gáborra vonatkozó megjegyzését, mely szerint a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi (továbbá posta- és egészségügyi) miniszterét politikai pályája és hitvallása tekintetében olyan hazafiként kell magunk előtt látni aki 1827-es követté választásától (ekkor még betegsége miatt távol maradni kényszerült a Pozsonyban ülésező diétától) hat egymást követő országgyűlésen képviselte közmegelégedésre választóit: az 1832–1836., 1839–1840., 1843–1844. évi harcos reformkori diétákon Pozsonyban, majd 1848-ban és az önkényuralom utáni első, a kiegyezés felé utat nyitó 1861. és 1865. évi pesti országgyűléseken…
Jellemző Klauzál útókor részéről történő megítélésére, hogy a halálát követő történelmi kurzusok egyike sem gondolta zászlajára tűzni vagy előtérbe helyezni józan, mértékletes, higgadtan haladó okos személyét, szemben a kiegyezés utáni Deákot, a Horthy-kor Széchenyit és az 1945 utáni rendszer Kossuthot pajzsára emelő korszakaival…
Az előadás zárásaként elhangzott, hogy a Klauzál Gábor Társaság kezdeményezi névadója egészalakos szobrának budapesti létrehozását és felállítását.
Az előadást követő beszélgetésben Vízy László helytörténész felhívva figyelmünket invitált mindannyiunkat az V. kerületi Aranytíz Művelődési Központban 2009. április 21-től egy hónapon át május 22-ig látható „Szobor és ünnep született” címmel, a 135 évvel ezelőtt született Horvay János szobrászművész által tervezett, a fővárosból „száműzött, s romjaiból Dombóváron új „hazára lelt” Kossuth-szoborcsoportról a Dombóvári Helytörténeti Múzeum tablóképeiből összeállított vándorkiállításra, ahol a Batthyány-kormány miniszterei között megtekinthető, a mai napig egyetlen teljes alakos Klauzál szobor.
(A Klauzál Gábor Társaság múltév augusztusában szervezett kirándulásán élőben is megcsodálhatta a Dombóvár Szigeterdőn „kiállított” Kossuth-szoborcsoportot.)
 |
őrnagynak, később dandárnokként Pest város katonai parancsnokának…
A szoba falán megtekintettük Klauzál Gábor születésének 100. évfordulója tiszteletére (némi késedelemmel 1906-ban leleplezett) Budapest székesfőváros közönsége által emelt impozáns vörösmárvány emléktáblát, mely előtt a programnap záró emlékeként a résztvevőkkel közös csoportkép készült.
 |
Hódi Szabolcs – 2009. május
Folytatás:
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 2. (Iskolások vetélkedője)
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 3. (Megemlékezések Klauzál Gábor budatétényi emlékhelyeinél I.)
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 4. (Megemlékezések Klauzál Gábor budatétényi emlékhelyeinél II.)
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 5. (Történelmi előadások a Nagytétényi Kastélymúzeumban)
