Klauzál Napok Tétényben 2009 – 3.

Az előadó saját kutatásain keresztül bemutatva ismertette a Hugonnay grófi család által 1780-ban építtetett, majd az 1850-es ’60-as években Klauzál Gábor által „hosszú éveken át saját költségén jókarban tartotta” barokk kápolna majd 100 évvel ezelőtti felújításának történetét, a könyvtárakban fellelhető irodalmak és az oral history (családi legendáriumok és a közvetlen illetve közvetett „ősbudatétényi” szemtanúk által elbeszélt történetek) tükrében.

Csak címszavakban (némi kiegészítéssel) néhány felvillantás az elmondottakból:

- az 1913. június 6-án megtartott első népgyűlés kimondta a kápolna „újra való felépítését”, a kezdeményező Kelemetzky István budapesti lakos, „egyházunk rendületlen fia” által szorgalmaztatva, - ugyanekkor megalakult a 16 tagú Építtető Bizottság, melynek tagjai: Englisch Vitus, Ecker Mihály, Schmidka József, Wágner Mihály, Pencz József, Seifert Antal, Winter István, Kelemetzky István elnök, Ritter Mátyás templomatya, Strold Károly, Winter József, Kutschera József, Schumy József, Tóth Mihály alelnök, Zörgő Ferenc, - az Építtető Bizottság védnöke, az 1880-as években a valódi francia eljárást Magyarországon meghonosító François Lajos (1859-1921†) budafoki pezsgőgyáros volt, míg dísztagja az a dr. Popiel Dénes fogorvos volt, aki kora szakmájának kiválóságaként – a fogpótlások hazai meghonosítója, a fogtechnikusokat elsőként tömörítő Budapesti Fogművész Egyesület 1888. évi társalapítója, az 1896-os millenniumi országos fogorvos-kongresszuson több odontológiai találmányával (többek között a műfogak barázdáinak elkészítését meggyorsító forgatható „articulator” vagy a fogászati eszközök (kiváltképp a pacientúra által legkedveltebb fogfúrók) gyors megtisztítására szolgáló ún. „rapid”, stb.) egyszeriben ismertté és a fogbetegek körében keresetté lett, aki később fogászati tankönyvek szerzőjeként kamatoztatta ismereteit („A száj és a fogak egészségtana” címmel 1934-ben kiadott művében) – a XIX-XX. századforduló nemzetközileg is elismert fogszakorvosa volt, s mindezek közben és mellett lelkes lokálpatriótaként a kistétényi piac létrehozásának és a HÉV-előd Budapest Budafoki Helyiérdekű Villamos Vasút 1905-ös, Kistétényig történő meghosszabbításának kezdeményezője is volt, egykori villája (az építtető, hajdan volt tulajdonosa emlékéhez nem éppen méltó állapotában) a kápolnával szemben még áll, - Ritter Mátyás templomatya (másképpen: curator, mai megfelelője: egyházgondnok, az egyházközség képviselő-testületének gazdasági vezetője, a templom vagyonát, bevételeit, kiadásait és leltárállományát ellenőrző laikus személy), édesapja Ritter Jakab Kistétény bírája volt 1906-ig, - a kápolna újjáépítésének terveit (egyben az Építtető Bizottság alelnökeként) Tóth Mihály ácsmester készítette el, - az építkezés megvalósításának ellenőrei Winter István és Ecker Mihály tagok voltak, - a 95 évvel ezelőtti Szent Mihály arkangyal tiszteletére történt 1914. május 10-i újraszentelést Prohászka Ottokár (1858-1927†) székesfehérvári megyéspüspök megbízásából főtisztelendő Heller Iván (1857-1926†) budafoki apátplébános (a plébánia centenáriumán 1888-ban kinevezve, 1922-ig, 34 éven át Budafok 7. plébánosa, a község sorban 6., 1914. február 19-én kitüntetett díszpolgára) végezte el…

Az előadás végén az Építtető Bizottság-i tag anyai dédnagyapa Schumy József személyén keresztül, az előadó Kincses Katalin rövid családtörténetét hallgathattunk meg, melyről kicsit bővebben itt:

A budatétényi Schumy-család   Spital am Pyhrn város címere Az osztrák gyökerű család ősi fészke a Felső-Ausztria-i Spital am Pyhrn nevű település (ugyanaz a kis osztrák városka, mely a II. világégés végnapjaiban Magyarország néhány hónapon át legféltettebb községe volt, miután az „Aranyvonat” veszteglőhelyeként a városka templomának kriptájában rejtették el a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, devizatartalékát és sok egyéb érték mellett többek között Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját, de ez már egy másik történet…) Az osztrák birodalomban még Reichl néven szereplő család egyik ága Mária Terézia (1718-80†) uralkodása alatt, az 1740/50-es években áttelepül a Buda melletti Promontorra, ahol generációkon keresztül szőlőműveléssel foglalkozik a család. A Promontor 436 alatt lakó, Kistétényben nyári lakul is szolgáló présházat építő Schumy Lipótnak és nejének Wohner Teréziának 14 gyermeke születik, kik közül 12-en a felnőtt kort megélve, családot is alapítanak. A tizenkettek egyike a nevezett Építtető Bizottság-i tag anyai dédnagyapa, a család kőműves-építőmester-építész ágát megalapító Schumy József (1874-1946†), kinek Szher Máriától (1879-1958†) született 9 gyermeke közül ketten István és Ferenc (1901-1978†) atyjuk pályáját folytatva, saját cégükben kőművesek, a kápolna többszöri felújításának és karbantartásának állandó résztvevői. Schumy Ferenc, Müller Teréziától (1904-1982†) született gyermekei az édesanya Ilona és a húg Katalin mellett, az azonos nevű báty (1928-2005†) már feltörekvő építész, kinek (nem véletlenül…) 1956. október 26-án született Zsolt nevű fia immáron negyedik generációs építőmesterként szintén építész lett. A család budatétényi kötődései ma is jelen vannak, az előadó szülei, testvére és testvérének leányai személyében…             Szher Mária  Schumy József  Schumy Ferenc   Müller Terézia (1879-1958†)    (1874-1946†) (1901-1978†)    (1904-1982†) A Schumy-család tervei között szerepel, hogy az 1914. évi (templom)Építtető Bizottság tagjainak emlékét őrző, a kápolna bejárati ajtaja melletti belső falon található márványtáblák közé visszahelyezze Schumy József 1956-ban eltűnt feliratát.

A megemlékező előadás végén hagyományaink szellemében elhelyeztük – a kápolna-mecénás Klauzál Gábor emléktáblájánál – a 156 évvel ezelőtti esküvő emlékére készített koszorúnkat, majd Sisak András tanár úr vezetésével közösen elénekeltünk egy Klauzál-korabeli népéneket, az „Egek ékessége” c. Mária-ünnepi fohászt, végül a szintén szokásunkká lett kápolna előtti csoportkép elkészülte után a Szent Mihály kápolnánál tartott programunk végeztével átsétáltunk a kb. 800 méterre lévő Klauzál-villához, ahol hagyományosan, a déli harangszót követően folytatódtak Klauzál Gábor budatétényi emlékhelyeinél tartott megemlékezéseink…